Színre színt

A kötelező bejáródási idő utáni hallgatózást a tömörített zenékkel kezdtem. Igazi nyúzópróba volt - abban az értelemben biztosan, hogy alaposan elfáradtam. Az embernek valahogy nincs türelme kivárni a szám végét, állandóan a másikba akar már belehallgatni vagy a harmadikba, kicsit itt kellene belenyúlni a hangképbe, a másik számon meg ott. Zenét, hát azt talán kap az ember, de nyugalmat, lelki békét nem. Meglepetésemre a Windows Media Audio tömörítésű zenék jobbnak bizonyultak MP3-as társaiknál. A Clarionnal legalábbis ezt tapasztaltam. Egy rövid tesztben összeeresztettem a magyar, csakis MP3-zenéket lejátszó Dension fejegységgel. Ennek az a különlegessége, hogy hardveres dekódere van, és merevlemezről játssza le a számokat, nem CD-ről. Nos ugyanaz a szám ugyanolyan kódolással a Densionról jobban szólt, mint a Clarionról. A különbség nem nagy, de minden zenén jól érzékelhető.

Viszont a Clarion tud normális, nem tömörített-kasztrált-zanzásított zenei CD-ket is lejátszani. Ez az igazi világa.
- Kifogástalan hangú készülék! - hallottam erről a Clarionról egy boltban. A megszokott marketingközpontú költői túlzás mellett van egy nagy adag igazság is ebben a kijelentésben. Önmagában tényleg kifogástalan. Jó pár napos intenzív hallgatás után sem találtam olyan hibát, ami bármilyen zenei műfajon diszkvalifikálná. Nagyon civilizáltan, kellemesen szól. Úriemberek társasága zenél. Mindig.

Csak semmi feltűnés kérem, az a kijelző dolga. A háttérbe húzódva úgy tud zenélni, hogy nem kell a loudness gomb után nyúlni, a mélyek-magasak kellemesen arányosak maradnak. Egy tekerés a hangerőgombon, és máris sokkal lelkesebb zene tölti be az autót. Éppen hogy vissza nem kérdez a Clarion, ez a hangerő megfelel, kérem tisztelettel?

Egy hét együttélés után tényleg kifogástalannak érezzük a Clarion DXZ838RMP-t. Ekkor kellett volna abbahagyni a tesztelést, hogy csak szuperlatívuszok meg zengzetes dicséretek kerüljenek leírásra, de épp ekkor jöttek az ellenfelek. Elsőnek az otthoni CD-játszóm. Tudom, hogy egy csöves kimenettel ellátott, spéci kondikkal tuningolt és a Clarion árának többszörösébe kerülő készülékkel nem egészen korrekt az összehasonlítás, de nagyon tanulságos.

Tanulságos, mert az önmagában kifogástalannak tűnő fejegység egy pillanatig sem volt versenyben. A zene megszólalásának pillanatában kiderült, mikor melyik szól. Még a szomszéd szobából is.

Másodiknak könnyebb és sokkal reálisabb versenytársakat választottam a Clarionnak. JVC-k, régebbi Clarionok, Kenwoodok. Ezek már sokkal szorosabb összecsapások voltak. A végeredmény pedig, hogy a Clarion rémesen kiegyensúlyozott hangú készülék. Egyes részletekben akadnak nála jobbak. Találtam olyat, ami sokkal jobban inspirál a zenehallgatásra, szívesebben élnék vele. Mégis mindig figyelemreméltó volt, ahogy a Clarion szólt.

Tulajdonképpen a Toyota Avensisre emlékeztet. Erről az autóról senki sem beszélt úgy, mint ami a vezetési élményre lenne kihegyezve. Viszont mindenki elismeri, hogy elképesztően stresszmentes környezetet teremt a vezetőnek. A Clarion is tökéletes választás, ha minden körülmények között kezes, kellemes, alkalmazkodó és jó hangú fejegységet szeretnénk.