Korunk nőideálja: karcsú és erős

A Focal Polyglass 165 V Slim dobozában még megtaláljuk a mélyközép hangszórót védő rácsot, a beszereléshez szükséges csavarokat és egy vékonyka, de meglepően informatív használati utasítást. A füzetecskében szó esik például a jó minőségű kábelek használatának szükségességéről. Megemlíti a zajcsillapítás jótékony hatását, és ajánl is hozzá megfelelő anyagot. Persze ez is Focal. Olvashatunk tanácsokat a beszerelés helyére vonatkozóan, felhívják a figyelmet a gondos szerelésre, a végén specifikációt is találhatunk.

70 Hz-20 kHz. Ennyit ígér a gyár frekvencia-átvitelként. A felső értékkel, a húsz kilohertz-cel nincs is semmi bajom, de a hetven hertzet keveslem. Vagyis sokallom. Na szóval túl magasról indul ez a hangszóró, nincs igazi mélye, nincs tartása a zenének, ráadásul mélyládát is nagyon nehéz hozzá találni. A papír legalábbis ezt sugallja.

Emiatt, és a vegyes érzelmeket okozó korábbi Focal tesztem miatt is tartottam ettől a hangszórótól. Én szívem szerint az új K2-es sorozatból szerettem volna tesztpéldányt, de az még nem érkezett meg.

-Majd legközelebb az jön, de addig itt van ez, amúgy is ez az egyik legjobban fogyó hangszórónk. Ezzel a kommentárral indította próbaútjára hozzám a Focal Polyglass 165V Slim-et az importőr.

Autóba beszerelve tényleg érezhető volt némi mélyhiány, de közel sem annyi, amennyit a specifikáció ígért. A teszt vége felé, ahogy egyre inkább bejáródtak a mélyközép hangszórók, igazán kellemes, kiegyenlített, de nem túlzottan dús basszusok érkeztek a membránok felől. Techno és egyéb kifejezetten digitális alapú zenék nem ennek a hangszórónak valók.

A jazz-zenekar bőgősével viszont már nem volt gond. Kedvenc dobosaim azonban nem egyenlő fogadtatásra találtak a Focal mélyszekciójánál. Lars Ulrich (Metallica) dübörgése az One-ban egészen hihető volt, de Fred Coury (Cinderella) a japán koncertfelvételen, nagyrészt a francia hangszórónak köszönhetően, meglehetősen bágyatagon zenélt.

A középtartomány kellemes. Nehéz általános hiba erény összesítést írni, mert ez a francia hangszóró másféle egyéniség, mint a hangszórók nagy átlaga. Tulajdonképpen jól érezni, hogy a Focal egy kicsit a maga képére szabja a térhatást meg a tonalitást. Ezt időnként zseniálisan csinálja. Ilyenkor imádnivaló. Néha meg ez az önfejűség már sok, zavaró. Ekkor kell egy másik lemez hallgatásába fogni.

A magas pedig jobb, mint volt. Bevallom erősen, féltem a kicsit szúrós, ám csöndben maradni nem akaró Focal titán magasaktól, de kellemesen csalatkoztam. A szúrás megszűnt, és már hajlandó a némaságra is egy-egy rövid pillanatra. A próbák során kiderült, hogy igen-igen érzékeny a hangszórókészlet. A terhelhetősége a specifikáció szerint százhúsz watt, de ezt már nem lehet kibírni ép ésszel és dobhártyával. A teljesítmény tizedével is tisztes hangerőt lehet elérni.

A specifikációban megadott 70 hertzes határfrekvencia azért nem hagyott nyugodni. A szobám sarkában áll egy nagyon furcsa, otthoni használatra tervezett hangdoboz. Tölcséres szerkezet, de az apróbbak közül. A gyári változatában szintén Focal magas, és egy nagy érzékenységű, de ma már beszerezhetetlen papírmembrános mélyközép hangszóró muzsikál. Próba-szerencse alapon becsavaroztam a Focal szettet, és a házasság várakozáson felül sült el. Látogatóim folyamatosan a szubládát keresték, pedig csak ez a fura doboz szólt, a papíron mélyhiányos hangszóróval.

Összességében kellemesen csalódtam. Nem mindenevő, de kellemes hangú, és nagyon sok autóba beépíthető hangszóró a Focal Polyglass 165V Slim.