Problémák a BMW M3-as körül

2002.11.28. 12:53

Misztikus motorhibákról érkeznek hírek a világ különböző részeiből. A főszereplő minden esetben a BMW 2000-ben bemutatott M3-asa, pontosabban annak 2001-ben gyártott sorozata. A villámgyors autóból eddig több tízezer kelt el, míg világszerte kevesebb mint 1.000 meghibásodásról érkezett eddig hír. Így nem is tömegjelenségről van szó, az érdekes inkább a BMW reakciója.

 
   
   

A helyzet az Egyesült Államokban tűnik a legjobbnak, itt ugyanis a panaszt okozó motorokat - valószínűleg a szigorú jogszabályok miatt - egyetlen szó nélkül kicserélte a képviselet. Szó szerint egyetlen szó nélkül, ugyanis a legtöbb esetben nem közölték a hiba okát. Egyes problémás vásárlókkal még titoktartási szerződést is aláirattak a pletykákat elkerülendő. Megoldásként új olajat ajánlottak a motorba a gyári helyett, és figyelmeztették a vásárlókat, ne lépjék túl a 8.000-es fordulatszámot (a legnagyobb teljesítmény 7.400-as fordulaton adódik). A BMW emellett úgy nyilatkozott, hogy a legtöbb esetben a motor túlpörgetése, illetve túl magas fordulaton való visszaváltás okozta a problémát. Mindkét indok sántít, mivel állítólag számos vásárló a fedélzeti számítógép adatainak megvizsgáltatása nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a motor 4.000-es fordulat körül ment tönkre, ráadásul az autókba épített szekvenciális váltó állítólag megakadályozza a motort veszélyeztető melléváltásokat. Az amerikai M3 tulajdonosok egy csoportja már új nevet is talált a BMW M3-as hathengeresének: ők úgy nevezik, Damoklész motorja.

Egy angol vásárló esetében még furcsább helyzet állt elő. Az illető, aki szintén egy 2001-es M3-as tulajdonosa, egy versenypálya nyílt napján próbálta ki először autója teljes potenciálját. Ezután közvetlenül fura zajokat hallatott az autó, így hősünk elvitte a szervizbe, ahol kiderült, hogy egy túlhevült alkatrész elszabadult a lendkerékről, és ennek nyomán a lendkereket, a kuplungszerkezetet és a váltót is cserélni kell. Ezután következett a hidegzuhany: a BMW képviselet arra hivatkozva, hogy a hiba nem közúton hanem versenypályán történt, megtagadta a garanciális javítást. Az ügy természetesen a bíróságon kötött ki, így egyelőre nem tudni, kinek lesz igaza.

 
   
   

A fura mindkét esetben az, hogy ezek szerint az M3-as, amely a ma kapható egyik legharapósabb utcai sportkocsi (az M az autó nevében a Motorsport szó rövidítése) nem alkalmas rá, hogy kihasználják mind a 343 lóerejét, vagy ha valaki mégis ezt teszi, a gyártó nem garantálja az autó hibátlan működését. Tőlünk nyugatra általános - és közlekedésbiztonsági szempontból feltétlenül helyes - szokás, hogy a versenypályákon nyílt hétvégéket tartanak, ahol a gyors autók tulajdonosai mások életének kockáztatása nélkül próbálhatják ki saját maguk és autójuk képességeit, vagy amatőr versenyeket rendeznek ugyanezen célból. A többi neves sportkocsigyártó - köztük a Porsche és a TVR - bátorítja vásárlóit az ilyen nyílt hétvégéken való részvételre, a BMW azonban épp az ellenkezőjét tette. Úgy csináltak, mintha a több mint 50.000 eurós M3-as valami egyszerű bevásárlóautó lenne Dél-Koreából, amelynél a száguldás nem része a rendeltetésszerű használatnak. Így azonban félő, hogy a vásárlók elhagyják a méltán oly népszerű M betűs autókat más márkák hasonlóan gyors, de bátran használható autóiért.