A kísérleti járművet a MIRA nevű autóipari műszaki fejlesztésekkel foglalkozó céggel közösen alakította ki az MG-Rover mérnökcsapata. Az MG TF 200HPD jelű típus gyakorlatilag az MG roadsterének legerősebb, 160 lóerős változatával egyezik meg, az alapokon - néhány aerodinamikai módosítástól eltekintve - nemigen változtattak. A különbséget a csomagtartó helyére, az autó elejébe épített 40 lóerős villanymotor, a hozzá csatlakozó 72 voltos nagykapacitású akkumulátor, valamint a benzinmotor által hajtott nagyteljesítményű generátor jelenti. A villanymotor és a benzinmotor között nincs mechanikus kapcsolat, az előbbi egy fokozatmentes automataváltón keresztül az első, míg az utóbbi a hátsó kerekeket hajtja.
A két motor 200 lóerőnyi együttes teljesítménye és a villanymotor kivételes rugalmassága elsősorban az autó gyorsulóképességének javulásában érhető tetten: míg a benzinmotoros MG TF 160 6,9 másodperc alatt képes elérni a 96 km/h (60 mérföld/óra) sebességet, addig a 200HPD hat másodpercen belül képes ugyanerre a mutatványra. Emellett a kísérleti jármű súlyelosztása az előre beépített villanymotor révén közelebb került az 50-50 %-os értékhez, és a kiegészítő elsőkerék-hajtás miatt az autó menettulajdonságai is barátságosabbak lettek.
A teljesítménynövelő funkció mellett a villanymotor városi forgalomban is igen hasznos: City módban a benzinmotor csak a generátort hajtja, az autó mozgatásáról az elektromos hajtás gondoskodik. Sorozatgyártásról eddig természetesen nem esett szó, viszont az MG és a MIRA vezetői egyaránt hangsúlyozták, hogy meggyőződésük szerint a hibridhajtás a jövő sportkocsi-építésében is fontos szerepet játszik majd.
