A mexikói autóiparról eddig leginkább a bogárhátú VW hosszúra nyújtott gyártása juthatott eszünkbe - mostantól ez megváltozhat. Elkészült a saját fejlesztésűnek nevezett alumínium-karbon autójuk, a Mastretta MXT, de miért is gondolunk egyből a Lotusra?
Nem csak az anyagválasztást, az egész koncepciót mintha átemelték volna a brit sportkocsigyártól, beleértve a középmotoros elrendezést és a bevásárolt, tuningolt motort. Persze nem áll ez szabadalom alatt - a legjobbakat másolni különben sem szégyen.
Annyira jól sikerült a klón, hogy adatai alapján akár meg is szorongathatja a brit példaképet. Mindössze kilencszáz kiló az önsúlya, amit a kétliteres turbós Ford Duratec motor 247 lóereje fürgén mozgat. Öt másodperc alatt eléri a százas tempót, és kétszázharminc a végsebessége - ha a futómű nem rondít bele az élménybe, akár nagy karriert is befuthat a kis sportkocsi.
Nem csak pályanapokra, hanem hétköznapi használatra is alkalmas a kétüléses a gyáriak szerint - ezért az alapfelszereltség része a GPS, a bluetooth és az iPod interfész. Hogy ezekután miért csak 150 eladott darabot tűztek ki célnak az első évre, valószínűleg az ár magyarázza: közel tízmillió forintot kérnek a névtelen, szervizháttér nélküli Mastrettáért.
