A bajorok arra játszottak, hogy jelentős állami támogatással adhatják az i3 és i8 modelleket, és mire bemutatkoznak, már a villanyautó-töltő hálózat is kiépül. Nem így lett, most azon gondolkoznak, mit kezdjenek a vagyonokért kifejlesztett, de várhatóan eladhatatlan járművekkel.
A BMW meglehetősen bátran vágott bele a világ eddigi legkorszerűbb elektromos autóinak kifejlesztésébe. Városi kiskocsi karbonszálas karosszériával, és sportkocsi három motorral – műszaki szempontból ez ma a csúcs, legalábbis a szériagyártásra szánt autók között. Arra azonban, hogy el lehessen adni a tervezett százezer i3-ast és tízezer i8-ast azon az áron, amennyibe valóban kerül, kicsi az esély. Arra számítottak ugyanis, hogy jelentős állami támogatással adhatják, de az elmúlt egy-két év megszorításai miatt ilyenek nemigen maradtak. Villanykútból sincs még minden sarkon, és egy darabig nem is nagyon lesz: terjed a technológia, de egyelőre nincs egységes szabvány, és nagyvárosonként legfeljebb néhány tucat ilyen gyorstöltő működik.
A német gyártó így most gondban van: ahhoz túl sokat költöttek a fejlesztésekre – szokás szerint hitelből - hogy csak úgy dobják az egész projektet. Ugyanakkor ha belevágnak a gyártásba, azon szinte garantáltan további vagyonokat vesztenének. A mérleg másik serpenyőjében ott van azonban a várható presztízsnyereség: az i modellekkel hasonló környezettudatos arculatot építhetne a cég, mint a Toyota a Priusszal annak idején.
Végleges döntés egyelőre nincs: a BMW állítólag az Opel Ampera, a Chevrolet Volt, a Nissan Leaf és a Fisker Karma eladásait figyeli, és ezek alapján próbálják kitalálni, hogy gyártsák-e a karbonszálas villanyautókat vagy ne.
