Nagyon ritka, hogy egy autógyártó ne tudja megtartani magának a titkait – ha mégis megesik olykor, abból hangos balhé van, perrel fenyegetőzés, újságbezúzatás, kártérítési követelés és hasonló nyalánkságok. A legtöbb kémfotón azonban pont annyi látszik, amennyit a gyártó enged: ha nem akarnak részleteket mutatni, száz guriga ragasztószalagot tekernek a prototípus köré, hogy semmire se legyen jó a kép. Ez olyasmi, amit mindenki tud a szakmában, de nemigen beszél róla. A BMW azonban érdekes húzással próbálkozik, dühös hangú közleményben ostorozzák a kémfotósokat:
Vérlázító! Titokban fotózták le a magánúton tartózkodó MINI-t
Az agresszív és könyörtelen lesifotósok hadával minden brit hírességnek meg kell tanulnia együtt élni. Ahogyan a királyi család tagjai, úgy számos színész és topmodell és a sztárfocisták is ismerik azt a kellemetlen érzést, amikor egy óvatlan pillanatban fotózzák le őket, és most, a lesifotósok legújabb áldozata a MINI lett. Családunk legújabb tagját a tudta nélkül, smink nélkül kapták lencsevégre szenzációhajhász fotóriporterek, egy kifejezetten privát pillanatban. A fiatal sárga színű sztár védtelen volt, és teljesen felkészületlenül érte az attak. Megértjük a családunkat övező világméretű érdeklődést, de az efféle előnytelen képek világméretű terjesztése nem a brit eleganciára vall.
De amint az egy előkelő, büszke és magabiztos brittől megszokott, úgy a MINI sem panaszkodik, ugyanakkor hivatalosan kijelentjük, hogy a képek nem túl hízelgőek és korántsem a legjobb oldalunkat mutatják. Ahogy azt minden híresség jól tudja, ezek a nagy teleobjektívvel készült fényképek elmossák az éleket, torzítják a felületeket, nem mutatnak szögeket, egyszóval elferdítik a valóságot. A tanácsunk ezért a következő: legközelebb jöjjenek közelebb az áhított alanyhoz! Ha ez nem sikerül, aggodalomra semmi ok: hamarosan lesz alkalmuk felfedezni a MINI-t, testközelből megismerni és körbefotózni, ahonnan csak jólesik.
Nem állítanánk, hogy tudjuk, mi a Mini sajtósainak célja ezzel – legfeljebb sejtjük, hogy egy hosszú értekezleten született fáradt ötlet kibontakozásával állunk szemben. Talán effajta beszélgetés hangozhatott el a tizedik kávé után a müncheni BMW székház valamelyik tárgyalótermében:
- Hans, ez a kémfotó-kiszivárogtatás olyan elcsépelt. Valahogy fel kellene dobni.
- Igen, Ulla, de hogyan? Itt ülünk hét órája, és még senkinek nem volt egy épkézláb ötlete. Pedig nekem mennem kéne a gyerekért, mert fél óra múlva rázárják az óvodát.
- Arra gondoltam, miután leadtuk a drótot, hogy hol forgatjuk a reklámfilmet, és lejöttek a képek, írjuk felháborodott hangvételű, de kiemelkedően szellemes közleményt a gonosz paparazzókról. Az ilyesmit kajálják a népek.
- Megvettem. Szervezd meg, és süssük el a bemutató előtti hetekben. Fantasztikus, ma sem jöttünk be hiába. Na sziasztok, rohannom kell.
Hans és Ulla persze csak a képzeletünk szüleménye, a valósággal való mindenféle egyezés csak a véletlen műve. Viszont az az érzésünk, a mű-felháborodás átlátszó trükk, nem kéne erőltetni.
