Minek a Tatának magyar autógyár?

2015.03.16. 17:50 Módosítva: 2015-03-16 17:50:07

A Napi.hu híre szerint Debrecen és Szombathely is esélyes a Tata gyár helyszínéül, de azt egyelőre nem tudni, hogy miféle autókat építene Európában az indiai gyártó. Az persze eddig sem volt titok, hogy az indiai ipari óriás, amelynek csak az egyik feltűnőbb üzletága az autógyártás, személykocsijaival a nemzetközi piacok felé igyekezne, de eddig nem értek el komoly eredményeket ezen a téren.

Már az előző évtizedben forgalmazták Európa egyes országaiban az Indica nevű kisautót és néhány durván kivitelezett pick-upot, de a személyautó-piacra nem sikerült betörniük. Az Indica ugyanis viszonylag drága volt, és műszaki színvonalát tekintve vagy egy évtizedes lemaradásban volt a konkurenciához képest. Genfben, a Tata standon látottak alapján, nincs ez nagyon másként most sem, bár az új Zest és Bolt modellek legalább műszaki szempontból korszerűbbnek tűnnek 1,2 literes turbós benzinmotorjaikkal. Ezeket a B szegmensbe tartozó modelleket talán gyárthatnák Európában, bár az az érzésünk, az eladásukra az egyetlen komoly esély az alacsony ár lenne.

Egy másik lehetőség, amelyet a Tata vezetése már korábban fontolgatott, a gombkerekű, olcsó apróság, a Nano továbbfejlesztett változata, amely talán már Európában is megállná a helyét. Ezzel az ötlettel több gond is akadt, például az a tény, hogy a Nano eredeti formájában sem biztonsági, sem károsanyag-kibocsátási szempontból nem felelt meg az európai szabványoknak, de nem kizárt, hogy ezeket a gondokat a 2008-as bemutató óta elhárították az indiai autógyártó szakemberei. Korábban egy új tervezésű, 1000 köbcentis, háromhengeres motorról is szó volt, amely már teljesítené az Euro 6 norma követelményeit és legalább 60 lóerővel mozgatná az apró négyajtóst.

A Tatának ezeken a típusokon felül vannak pick-upjai, terepjárói, sőt, egy egyterű-szerű nagykocsija is (Aria), de ezekből aligha tudnának akkora mennyiséget eladni a zsúfolt európai piacon, amennyi indokolná egy helyi gyár felépítését. Így valószínűbb, hogy ha épül Magyarországon Tata-üzem, az olcsó kisautókat termel majd viszonylag nagy mennyiségben. Ahhoz persze, hogy ne számítson külföldi gyártmánynak, nem lesz elég az összeszerelést egy EU-tagállamba hozni, a terméknek legalább 50%-ban európai alkatrészekből kell állnia, de erre már most megvan az infrastruktúra az országban, illetve a környéken.

Az indiaiak érdeklődése egyébként érthető: Európában ismét a fellendülés jelei mutatkoznak, és ha a Tata ezen a viszonylag finnyás ízlésű piacon meg tudna kapaszkodni, azzal megalapozná a további nemzetközi terjeszkedés lehetőségét is. Egy komolyabb autógyár felépítése alsó hangon is három évig tart, vagyis ha már holnap megszületne a döntés a helyszínről, és rögtön rendelkezésre állna az építési terület, az első autók akkor sem készülnének el 2018 előtt. Addig pedig még sok minden kiderülhet – akár az is, hogy leányvállalata, a Jaguar Land-Rover segítségével az eddiginél komolyabb modellkínálatot állít fel a Tata, amellyel komoly piaci szereplővé fejlődhet Európában.

Pesszimistább vélemények szerint persze az is lehet, hogy a Tata csak valami kisméretű összeszerelő üzem felállításában gondolkodik, ahonnan néhány ezer, készletből összeszerelt pick-up és terepjáró kerülhetne ki éves szinten. Erre azonban kicsi az esély, legalábbis az alapján, hogy már most Magyarország legnagyobb autóipari beruházásaként lehet hallani a lehetséges Tata-üzemről.