2017.01.24. 09:35

A nagy gyártók súlyos milliárdokat tolnak az elektromos- és hibridhajtások fejlesztésébe. A korábban az Alpinának és az Audinak is fejlesztő osztrák Fritz Indra szerint azonban ez veszélyes tévút - igaz, a kérdést lényegében csak egyetlen aspektusból, a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából vizsgálja. Erről a német Focusnak adott interjújában beszélt.

Indra szerint a hagyományos üzemanyagoknak nem áldozott le, épp ellenkezőleg: mind a benzines, mind pedig a dízelmotorok fejlődését figyelemre méltónak tartja. Azok ugyanis egyre nagyobb teljesítmény mellett tudnak egyre takarékosabbak lenni. A végső megoldást a széndioxid-semleges szintetikus üzemanyagok jelenthetik – az Audi már benzint és gázolajat is helyettesített már kőolaj felhasználása nélkül. Ezek lényege, hogy az előállításuk során a levegőből éppen annyi szén-dioxidot használnak fel, mint amennyi később, üzemelésük során keletkezik.

Ki az a Fritz Indra?

A most 76 éves Friedrich Indra Bécsben született, motor- és járműfejlesztő. Szakmai pályafutását az Alpinánál kezdte, ahol a hathengeres turbómotorokért felelt. Néhány év múlva az Audihoz igazolt, Ferdinand Piëch kezei alatt dolgozott. 1985-től 1998-ig az Opel motorfejlesztéseit irányította. 1997-ben a General Motors Powertrain vezetőségébe is bekerült. 2005-ben vonult nyugdíjba, és oktatni is kezdett.

A szakember abban látja a hibát, hogy a politikusok nem értik meg: az elektromos autók nem oldanak meg egyetlen környezeti problémát sem. A kutatások szerint Németországban a well-to-wheel (forrástól a kerékig) szén-dioxid-kibocsátás kedvezőtlenebb a villanyhajtású autóknál, mint a belső égésű motorral szerelteknél. Ausztria is csak egy kicsivel van jobb helyzetben a németeknél a vízenergia-felhasználás miatt, de náluk is kijön a belső égésűek előnye. Kínában pedig még nagyobbak a különbségek. Indra úgy véli, az akkumulátorokat sem lehet megfelelően újrahasznosítani.

A hibridhajtással kapcsolatban szintén kritikus a 76 éves, egykori fejlesztőmérnök. Itt ugyanis a fogyasztási adatoknál egyszerűen nem veszik figyelembe az elektromos áramot. Így jöhetnek ki három liter körüli értékek akár szupersportkocsiknál is – itt ő konkrétan 3,1 liter/100 km-t említ, ami egészen pontosan a Porsche 918 Spyder katalógusadata. Ráadásul a hibrideket is a villanyautók közé számolják, így a politikusok nyugodtabbak lehetnek: máris közelebbinek tűnnek a 2020-ra kitűzött elektromobilitási célok. Igaz, egyes országokban már most csökkenni látszik a villanyautók piaci részesedése, és ez várhat a hibridekre is. Kínában is csupán azért pörögnek az eladások, mert a kormányzat komolyan támogatja a vásárlásokat.

Indra úgy véli, a politika és a média egyaránt gyűlöletet sugároz a belső égésű motorokkal szemben, ezt pedig csak fokozta a Volkswagen dízelbotránya. A politikusok nem egyeztetnek az autóipari szereplőkkel, egyszerűen csak leszögezik: mi eldöntöttük, ti végrehajtjátok. Azt pedig egyenesen képtelenségnek tartja, hogy belátható időn belül már csak elektromos autót lehessen eladni. A szabad piacgazdaságban ez lenne az első olyan alkalom, amikor egy drágább, mégis kisebb tudású termékre kényszerítik rá a fogyasztókat. Ráadásul az autó értékének fele az akkumulátorban áll, nyolc év múlva semmit nem ér majd.

Arra a kérdésre, hogy az új amerikai elnök megválasztása újrakeverheti-e a lapokat a villanyautók kérdésében, Indra csupán annyit felelt: Donald Trump nem túl nagy barátja az elektromobilitásnak.