Erős a nitrogén-dioxid-szennyezettség a budapesti buszmegállókban

2019.05.23. 12:58

Nem érdemes a hivatalos mérőállomások adatait figyelembe venni, ha nitrogén-dioxid-szennyezettségről van szó. Ezt a tanulságot nemrég iskolai bejáratoknál végzett mérésekkel már igazolta a Greenpeace, de a fővárosi buszmegállókban még annál is rosszabb a helyzet. 

27493605 b5d931cea09269dff2b6dc9232f7b6df wm

A környezetvédelmi szervezet három helyen, a Blaha Lujza téren, a Széll Kálmán téren és a Népszínház utcában mérte a levegő nitrogén-dioxid (NO₂) értékét AQMesh légszennyezésmérő eszközzel. A mérések legfontosabb tanulsága önmagában nem meglepő, nyilvánvaló, hogy ahol a nitrogén-dioxid-szennyezésért leginkább felelős öreg dízelbuszok sűrűn megfordulnak, ott kiugró az NO₂ mértéke a levegőben. A mért értékek és a megállók közelében lévő hivatalos mérőállomásokhoz képest mért különbségek viszont annál elkeserítőbbek.

A Népszínház utca elején lévő buszmegállóban körülbelül háromszor, a Blaha Lujza téri buszmegállóban több mint kétszer akkora volt az NO₂-koncentráció, mint a közelükben lévő Teleki téri, illetve Erzsébet téri mérőállomásokon. Még a légszennyezettségéről közismert Széna téri mérőállomás is jellemzően alacsonyabb NO₂-koncentrációs értékeket mutatott, mint a pár méterre lévő Széll Kálmán téri buszmegállóban mért adatok a szervezet adatai szerint.

A Greenpeace méréssel kapcsolatos közleménye hosszan ír a fővárosi buszállomány felelősségéről. Mint írják, az állomány átlagéletkorának 2013 óta tartó csökkenése 2016-ban megállt, sőt azóta újra 10 éves életkor fölé nőtt a fővárosban futó, közösségi közlekedésben használt buszállomány átlagéletkora. A BKK révén Budapesten közlekedő 1432 busz között például még mindig akad közel hatszáz EURO I és Euro III közötti besorolású, erősen szennyező öreg busz, amelyek tonnában kifejezhető mennyiségű NO₂-vel terhelik a város levegőjét minden nap.  

A közlemény kitér a szerdán ismerté lett minisztériumi javaslatcsomagra is, amit ha elfogad a kormány, megúszhatja Magyarország, hogy a nyugat-európai nagyvárosokból már kitiltott régi dízelek tömegét felszívja a hazai autópark. Ez a közlemény szerint azért sem lenne szerencsés, mert a dízelautók száma az elmúlt 12 évben már a duplájára nőtt az országban, aminek pedig alighanem köze van egy másik statisztikai adathoz, mégpedig, hogy bő kétszeresére nőtt az elmúlt 15 évben a nitrogén-dioxid-szennyezéssel is összefüggő asztmás betegek száma.