A kommunista szupersportautó titkai

2019.09.11. 10:56

Kétszer jártam a kínai FAW autógyártó-óriáshoz tartozó Hongqi (magyarul vörös zászló) luxusmárka standján, de úgy visszaverődtem a helyiek hallgatásból épített faláról, hogy hetekig rágni fogom az élményt. Két autót hoztak Frankfurtba, egyik sem a sajtóból már ismerhető archaikus főgonosz-limuzin, hanem egy szupersportautó és a gigantikus, körülbelül BMW X7-méretű SUV. Nincs róluk sajtóanyag, nincs lakossági brossúra, nincs egy nyomorult információs tábla sem, sőt, a gyár honlapján egy árva szó sem esik arról, hogy kiállítottak valamit a távoli Európa legfontosabb autószalonján. 

A kínai autók zömét még mindig túl könnyű köpködni, mert minden évre be van ígérve a világmegváltás, de továbbra is ott tartunk, hogy talán jövőre. A Hongqi S9 (ezt a nevet mondta egy hosztesz) sportautó 21 colos kerekei mögül Brembo féknyergek villannak, a beltér egészen kidolgozottnak tűnik, a hátsó kerékjáratba benézve viszont gyanús, hogy hiányos a hajtáslánc.

A standon sokan dolgoznak, mindenkin ott a vörös zászlós kitűző, de amikor szóba elegyedem a kisebb csoportokban beszélgető emberekkel, úgy rebbennek szét, mint a Deák téri galambok, amikor közéjük ront egy kétéves gyerek. Végül egy lány elmondja, hogy az S9-ből összesen hetven példány készül. Vényolcas benzinmotor és valamilyen villanymotor hajtja, a kettő együtt 1400 lóerős és az autó kétmillió eurónyi összegért megvásárolható.

Kivéve Európában, ahol nincs is jelen a Hongqi. Pedig az utcai versenyautó elég jól néz ki, tényleg olyanok az arányai, mint egy Paganinak, vagy más kisszériás atomcsapásnak. Még sirályszárnyas ajtók is kerültek rá, sőt, ha gyorsabban tudnék szaladni, be is fotózhattam volna az utastérbe, mielőtt a távirányítót kezelő ember rövid szellőztetés után megnyomta a zárógombot. 

Egy angolul majdnem folyékonyan beszélő nő felírta egy papírra az e-mail címem, majd megígérte, hogy küld fotókat és ismertetőt mindenről. Nem küldött semmit. Ezzel a Hongqi is belépett azon kínai autógyártók sorában, amelyek becsengették valamelyik nagy európai szalon szervezőinek a standpénzt, csinos installációt építettek, hoztak kóstolót az álmodozásaikból, majd a show végén összecsomagoltak és visszabucskáztak a nemzetközi ismeretlenségbe. Mindez óriási csalódás, hiszen kínai egyéb tekintetben a világ lassan legpotensebb gazdasági hatalma, nagy játékos, brutális méretű autóiparral.

Mégis mit akarhatnak ezekkel az bénácska európai megjelenésekkel? Techdemónak nagyon halvány, amit láttam. Azt sem gondolom, hogy szervezési problémák állnak a háttérben és valaki nem írt valakinek a központban, hogy időben készüljenek el a sajtóanyagok. Szintén kevéssé valószínű, hogy nem értik az európai autókiállítások funkcióját. Gondoljunk bele, műholdakat lőnek fel, embert küldenek a világűrbe, kiváló mobiltelefonokat fejlesztenek és gyártanak, olcsó termékeikkel tarolnak a neten, időben szállítanak, készségesen visszaveszik, ami nem felel meg. 

Autóügyben viszont valahogy nem mennek jól a dolgok. Pénz van, ha pedig van pénz, akkor van szakértelem is, hiszen odacsődíthetnek bármilyen sztártervezőt, mérnököt és marketingest, ahová akarnak. Lehet, hogy nem akarnak? Lehet, hogy egyelőre elég nekik, hogy ezekkel a gigászi autómárkákkal, mint az állami vezetők autóira szakosodott Hongqi megvillannak nálunk? Ha ez a helyzet, akkor egyúttal lefotózzák magukat a frankfurti közegben a standon, hogy a kínai újságokban megjelenhessenek a beszámolók az államilag irányított kapitalizmus újabb európai sikereiről.  

Hoppá, közben lett egy nyitott ajtós fotónk is az S9-ről:

További cikkek a Frankfurti Autószalonról:

Ez a kínai SUV népszerű szegmensbe érkezik
A WEY VV7 egy kupsé SUV, ami mostanában az egyik legnépszerűbb piac. Hibrid is, ami tovább javítja az esélyeit.
Körbetapogattuk az olcsó elektromos Volkswagent
Nagy vállalás az ID.3 a Volkswagen részéről, ezzel akarják elhozni a villanyautót széles néprétegek számára. Beleültünk és megtapogattuk.