Dudorok nőnek az új Bugatti hátán, hogy gyorsabb lehessen

2020.12.19. 11:55

Az emberiségnek nem feltétlenül van szüksége 500 km/h sebességre képes autókra, mert ez a tudás nehezen kamatoztatható a Penny Market felé vezető úton, de műszaki szempontból mindenképp komoly kihívás egy ilyen jármű megalkotása. 

A Bugatti Bolide képességei azért sem irányadóak, mert ez csak egy koncepcióautó, de annak nagyon érdekes: a nyolcliteres, W16-os motor maximális teljesítménye 1850 lóerő, nyomatéka pedig 1850 Nm, persze a sajtóinfókban ott az apró csillag, hogy mindez csak akkor igaz, ha 110 oktános versenybenzinnel etetik a gépet. Ha csak 98-as van a sarki kúton, máris elbuktunk 250 lóerőt, vagyis egy elég combos személyautó teljesítményét.

A Bolide fő titka azonban nem a nyers erő, hanem a kis tömeg: mindössze 1240 kilós, valószínűleg több karbon van benne, mint a barnaszénben, bár itt is van apró betűs rész: ez száraz tömeg, vagyis tele tankkal biztosan megvan az 1350 is, pláne, ha ablakmosót is visz magával. Ugyanakkor ez inkább egy dízel családi kombi súlya, egy mezítlábas 911 Carrera már 1480 kiló, egy 1001 lovas Veyron 1900 kiló felett volt.

A nagy sebesség eléréséhez érdekes aerodinamikai trükköket vetettek be, az egyik ilyen a Dimple Airscoop névre (dudoros vagy rücskös légbeömlő csatorna), amely a tetőn előrenyúló periszkóp hátoldalán, a sebesség növelésével megjelenő dudorokra utal. Az aerodinamikai elv ugyanaz, mint a golflabdák mélyedéseinél, és a végeredmény is hasonló.

Érdekes, hogy az autóról kiadott első fotókon ennek nyoma sincs valamiért, noha a videón látszik, hogy a kinövő dudorok nem fényesek, valószínűleg valamiféle gumiszerű anyagból vannak, tehát felismerhetőknek kellene lenniük.

A dudorok nem nagyok, maximum egy centire állnak ki a cső burkolatának az eredeti felszínéből. Arról nem szól a közlemény, hogy mi mozgatja ezeket az izéket „tizedmásodperceken belül”, mindenesetre nem nagyon tudunk még hasonlóról sem az autók világában. Aktív aerodinamikai elemeket főleg a szplitternél (Alfa Giulia QV) vagy a szárnyaknál szoktak használni, ilyesmi pont a Bugatti-féle hátsó szárny a Chironon vagy a Veyronon, ami még fékszárnyként is működik, ha a sofőr fékez.

A dudorokkal a cél az, hogy a szép, réteges áramlás minét tovább megmaradjon és lekövesse a csatorna formáját, vagyis ne váljon le róla, mert utána már örvénylő levegő nagyobb nyomásesést okoz, a hátsó szárny pedig ebben a megzavart áramlásban kevésbé lesz hatékony. A golflabda esetében egyébként a sok apró mélyedésben keletkező apró körkörös örvény éri el ugyanezt a hatást, később válik le az áramlás, kisebb lesz a labda mögötti kisnyomású zóna mérete, így a két oldal közötti nyomáskülönbség miatt kisebb erő lép fel, vagyis a labda messzebb repül, mintha sima lenne a felszíne. (Hasonló elvű volt még a Németh-féle gerely, amit aztán be is tiltottak.)

A Bolide különleges megoldása egy Ballersteint nevű mérnöktől származik, aki még egyetemi mesteri fokozatának megszerzésekor dolgozott a Bugatti vízhűtéses titán féknyergein, ahol hasonló kialakítású mélyedéseket csinált a folyadékcsatornában, mint a golflabda felszínén. Ez jelentősen javította a hőátadó képességet az ott keletkező örvények miatt. Az ötlet az volt, hogy az elvet alkalmazzák a levegő áramlásánál is.

A levegőcsatorna felszínén 60 ilyen dudor domborodhat ki, hogy mennyire, azt dudorról dudorra egyedileg tudják változtatni a sebesség függvényében. 120 km/óra felett drámaian nőne a légellenállás, de a dudorok mérséklik ezt a hatást. A csatorna (és nem az egész autó!) légellenállása 10 százalékkal csökken a dudoroktól, a rajta ébredő felhajtóerő pedig 17 százalékkal lesz kisebb. A Bolide egyébként nagyon durva aerodinamikai segítséget kap, mivel 320 km/óránál az első tengelyen 800, a hátsón 1800 kilogrammnak megfelelő leszorítóerő ébred. Állítólag ez pozitívan hat a fogyasztásra is, de a számokat nem tudhatjuk meg, mert csak tanulmányautóról van szó, ergo nem kötelező publikálni. De azért a Chiron számait hadd tegyük közszemlére a WLTP-szabvány szerint városban 43,3 l/100 km, nagy sebességnél 17,9 l/100 km a fogyasztása, a kombinált pedig egy visszafogott 22,32 l/100 km, ami 505 g/km CO2-kibocsátásnak felel meg. A Bolide-é a leszorítóerőt és az erősebb motort figyelembe véve csak több lehet, de mint tudjuk, ez amúgy sem erről szól, hisz ez egy versenypálya-orientációjú tanulmányautó.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.