Automotive Summit 2025 - autóipari konferencia

• Kína nagyon belehúzott az innovációk területén, ezen belül az autóiparban is. Ez részben a mérnökalapú oktatásnak köszönhető.
• Európát nem kell temetni, mert van megfelelő tudás, de a mostani betoncipőt könnyű futócipőre kellene cserélni. 

Kétségtelenül nehézkes és bizonytalan a helyzet a világgazdaságban, így különösen az autóiparban. Elég csak a vámháborúra, Kína előretörésére gondolni. Kérdés, hogy Európa hogyan tud reagálni. Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója és Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője beszélt erről az Automotive Summit 2025 autóipari konferencián.

Egy látványos példával illusztrálták a kínai fejlődés alapjait. Az ázsiai ország jelentősen növelte az elmúlt években a mérnökhallgatók számát, évente 2,5 millió mérnököt és kutatás-fejlesztő mérnököt képez, szemben az Egyesült Államok 250 ezres, valamint Európa 500 ezres adatával. Ez a hatalmas mérnökutánpótlás lehetővé teszi Kína számára, hogy óriási léptékű beruházásokat valósítson meg.

Kína a ritkaföldfémek feldolgozásában is domináns, ez pedig a modern technológiai ipar alapja. Az elhangzottak szerint Kína felismerte, hogy nem maradhat örökké a világ „összeszerelő üzeme”, és erőforrásait a kutatás-fejlesztés alapú szektorokba irányította. Gyurcsik Attila közölte, hogy bár ritkaföldfémeknek nevezzük őket, gyakorlatilag nagyon sok van belőlük. Az inkább a gond európai szemmel, hogy Kína sokkal hatékonyabban, olcsóbban használja fel azokat. 

Miközben Kína aktívan fejleszt és beruház, Európa az elmúlt tíz évet nagyrészt „zöldesítéssel” töltötte és a politikai döntések gyakran nem segítették az innovációt. Az európai szabványok, mint az Euro 4-es, 5-ös és 6-os környezetvédelmi normák nem hoztak valós innovációt, inkább a megfelelésről és sok esetben a csalásról szóltak. Az előadók szerint Európa lassú a változásokra való reagálásban és a felülről vezérelt politikák nem hatékonyak az innováció ösztönzésében. Az európai piac emellett gyengének bizonyul a kereskedelmi konfliktusokban és nincs egyértelmű stratégiai irányultsága a globális versenyben. 

Az Accorde vezérigazgatója azt mondta, hogy a mobiltelefongyártásban a kétezres években megkerülhetetlen finn Nokiánál 2004-ben a mérnökök letettek az asztalra egy érintőkijelzős telefont és hozzá alkalmazásáruházat képzeltek el. A cégvezetés lesöpörte az asztalról, mondván fizikai gonbok nélkül elképzelhetetlen egy mobiltelefon. Azóta pedig látjuk mit történt, a Nokia lényegében eltűnt, az érintőképernyős telefonok pedig - elsősorban az iPhone térhódításának köszönhetően - mindennapos tárgyak lettek. A példa pedig azt mutatja, hogyan lehet gyorsan kiesni a piacról, amit érdemes az autóiparban is észben tartani. 

Az innováció nem kényszeríthető ki felülről, hanem alulról jövő, piaci alapú kezdeményezésekből kell, hogy fakadjon, startupok és vállalatok révén. Az amerikai rendszer gyógyulási mechanizmusa gyorsabb: ha rossz a politika, hamarabb rájönnek, és gyorsabban korrigálják. Ezzel szemben Európában sokkal lassabban reagálnak a téves döntésekre. 

Nincs arról szó, hogy Európa agyhalott lenne és le kell mondani az itteni autóipari vállalatokról - derült ki a beszélgetésből. Ugyanakkor a szakértők szerint éles kanyarra van szükség és rugalmas, hatékony termelést eredményező lépésekre ahhoz, hogy versenyképesek tudjanak maradni az európai vállalatok. 

A konferencia rávilágított, hogy Kína hatalmas ütemben fejlődik és technológiai fölényre tör, míg Európa lemaradásban van, és nehezen alkalmazkodik a globális változásokhoz. Az Egyesült Államok védővámokkal próbálja visszaszerezni pozícióit, ami egy komplex, bizonytalan jövőképet vetít előre. A beszélgetés arra ösztönöz, hogy Európa vegye észre a lemaradását, és aktívabban, piaci alapon ösztönözze az innovációt és a versenyképességet, ahelyett, hogy felülről irányított politikákra támaszkodna. A valódi kérdés a jövőre nézve az, hogy Kína és az USA mennyire válik el egymástól, és Európa milyen pozíciót foglal el ebben az új világrendben.