A General Motors maga sincs jó bőrben: valószínűleg a legtöbb veszteséget termelő autógyártó e pillanatban, így saját erejéből aligha boldogulna egy másik veszteséggel működő céggel, amilyen a Chrysler. Ugyanakkor a GM vezetése szerint mintegy 10 milliárd dolláros külső segítséggel felvállalhatnák a fúziót a Chryslerrel, és mindkét gyártót növekedési pályára állíthatnák.
A legnagyobb detroiti gyártó vezetői szerint a fúzióval kevesebb munkahely szűnne meg - bár így is utcára kellene tenni vagy 30-40 ezer embert - mintha a Chrysler tönkremenne, így hosszabb távon a támogatás kifizetésével az állam is jobban jár, mintha elveszítene több százezer adófizetőt. Támogatás nélkül azonban nem jöhet létre az összeolvadás, hiszen a Chryslernek vagy 9 milliárd dollár hiteltartozása van, és az átszervezések is belekerülnének vagy 5 milliárdba, mire egyáltalán esély mutatkozhat rá, hogy a GM-Chrysler fúzióból létrejövő megavállalat ismét nyereséget termelhet. Ráadásul a támogatást nem ingyen kérné a GM: az új vállalat részvényeiből cserébe az állam is kapna egy jelentős részt, így lényegében arra is megteremtenék az esélyt, hogy a későbbiekben a befektetett dollármilliárdok osztalékfizetés, vagy részvényeladások révén visszavándoroljanak az államkasszába.
Az év közepén a GM-nek állítólag még vagy 21 milliárd dollárnyi felhalmozott tőketartaléka volt, de jelenleg havonta durván egymilliárdot költenek ebből az összegből a cég fenntartására, így a Chrysler bekebelezésére biztosan nem futná. A baj nagyságát jelzi, hogy a GM már olyan tételeken is spórol, mint a típusfejlesztés vagy egyes modellek piaci bevezetése, nehogy csődbe menjen másfél-két éven belül.
