A Ford új modelljéről mintegy két éve hallhattunk először: már akkor láthattuk egy rajzon az egyszerű formát, és hallhattuk, hogy a látszat csal, és ez az autó valójában óriási lesz. 2004-re ígérték a bemutatót, és a Ford vezetésének minden szava igaznak bizonyult.
A Five Hundred, azaz 500 jelzésű típus - amelyet valamivel elegánsabb formában, más orr-résszel Mercury Montego néven is bemutattak - a képeken is pont olyan semmitmondó, mint az egykori vázlaton: a tetővonal akárha egy Audi A6-osról szökött volna, az orra pedig a Ford Mondeót juttathatja az eszünkbe, de így első pillantásra semmi egyéni nem tűnik fel. Élőben persze teljesen más volna a helyzet, mivel ez az unalmas szedán az adatok tanúsága szerint egy valóságos óriás. Minden méretében túlnövi a Mercedes S-osztályt: 5,099 méter hosszú, 1,873 méter széles, és ami miatt a képeken egyáltalán nem érzékelhetőek a méretei, nem kevesebb mint 1,527 méter magas. A Five Hundred különlegessége ugyanis abban áll, hogy személyautós formája ellenére egy hobbiterepjárón - a szintén vadiúj Freestyle modellen - alapul, így az Amerikában oly divatos kategória számos előnyével rendelkezik.
A Ford elsősorban az óriási belső teret és a magas, parancsnoki üléspozíciót emeli ki, amely oly jellemző a zömmel épített utakon használatos hobbiterepjárókra. A belső tér méretét egyetlen adattal sikerült érzékeltetni a sajtóközleményben: a Five Hundred teljes hasznos terének térfogata több mint 3,6 köbméter, és ebből mindössze 595 liter a csomagtér, ami persze igencsak tágasnak mondható, de a maradék kb. 3000 literes térben akár búvártanfolyamok számára is van hely. A terepjáró-alapok egy másik előnye, hogy a legtöbb limuzinnal ellentétben a Five Hundredben eleve megvan a négykerék-hajtás helye, így ez az extra a forgalmazás első pillanatától megrendelhető lesz, alaposan kibővítve a típus lehetséges felhasználási területeit.
A Ford bálnáját egyféle motorral szállítják majd, egy 3 literes 200 lóerős V6-ossal, viszont kétféle váltó közül is választhat a leendő vásárló: a konzervatív ízlésűek számára egy hatsebességes automataváltót kínálnak, a fejlettebb megoldást kedvelők pedig fokozatmentes automataváltóval is megrendelhetik a típust.
Ezek után már csak az a kérdés, hogy az Ford mennyi pénzt kér majd a Five Hundredért, és hogy lesznek-e olyan vásárlók, akiket meg lehet győzni az iszonyatos méretű személyautó előnyeiről az országúti cirkálók aranykora után harminc évvel. Biztos vásárlók azonban már most is akadhatnak: a kormányügynökségek, a taxi-vállalatok, és talán a rendőrség is testre szabott autót kaphat a Five Hundred képében, ugyanis ezeknek a feladatoknak minden szempontból megfelel a típus konzervatív megjelenésével és tágas belső terével. Akkor pedig az ősöreg Crown Victoria is nyugdíjba mehet végre...
