Egy Dacia mindig legyen igénytelen, de szép sohasem - valahogy így hangozhat a Renault házi definíciója a román márkával kapcsolatban, és úgy néz ki, ez a tanulmányautókra is vonatkozik. Pedig a Duster érdekes ötletekben nem szenved hiányt, csak az összhang hiányzik.
A Duster lényegében a Dacia első valódi tanulmányautója, azaz az első olyan típus, amely jelen formájában biztosan nem kerül gyártásba - a tervezők keze el is szabadult rendesen. Tucatnyi érdekes formai megoldással találkozunk az autón, az oldalt az A oszlopig kinyúló első lámpáktól a trapézok és háromszögek játékos együtteséből álló, jó fél méteres C oszlopon át a fektetett Y-t formáló hátsó lámpákig. Csupa jobb sorsra érdemes ötlet, ám az autó arányai agyoncsapják az összképet. Tömpe, magas orrával, viszonylag alacsony ablakaival, hosszú, közel vízszintes tetejével, hatalmas tengelytávjával és ormótlanul nagy, 21 hüvelykes felnijeivel Ssangyongokat megszégyenítően esetlen torzszüleménynek látszik.
Pedig ha tovább nézegetjük, újabb érdekes, illetve célszerű részleteket tár fel a 4,25 méter hosszú, 1,64 méter széles és 1,49 méter magas, ugyanakkor 2,8 méteres tengelytávú jármű. Baloldalt csupán egy hosszú ajtót találunk, a jobboldalon azonban kettő is van, amelyek ráadásul egymással szemben nyílnak, és B oszlop híján egyetlen nagy nyílást fednek fel. A gyáriak szerint a belső tér is igen tágas: a csomagtartó alaphelyzetben is 470 literes, de a két hátsó ülés az elsők alá hajtogatható, így akár két köbméternyi tárgy is szállítható a járműben. Itt is igyekeztek a formatervbe minél több ötletet összesűríteni - a vezetőoldali légzsák például a kormány aljában kapott helyet, így középre egy kijelző kerülhetett - de az anyagok egyszerűek és olcsók, hiszen ez is csak Dacia, nem Renault.
Műszaki szempontból már messze nem ilyen különleges a Duster. Az orrába a Renault jól ismert 1,5 literes dCi motorja került - igaz, legalább a legerősebb, 105 lóerős változat - hatsebességes kézi váltóval, és elsőkerék-hajtással. Így a jármű 5,3 liter gázolajat fogyaszt 100 kilométeren, átlagosan 139 gramm szén-dioxidot bocsát ki kilométerenként, és legalább 9,6 másopdercébe telik elérni a 100 km/h-s sebességet, azaz meglehetősen átlagos paramétereket kínáló személyautó, nem egyéb.
A Duster valójában nem önmagáért való parádézás a Dacia részéről: egyrészt ezzel a tanulmánnyal is építeni próbálják a márka kezdetleges arculatát - ha nem is épp a legszerencsésebb módon - másrészt a román-francia cégnél már készül valami hasonló arányú, bár bizonyára sokkal konzervatívabb megjelenésű szabadidő-autó, állítólag az ötajtós Sandero alapjain.
