2010.10.08. 07:29 Módosítva: 2010-10-08 14:03:26

Beváltotta a hozzá fűzött reményeket az objektív felelősség elve, hiszen 2008-as bevezetése óta jelentősen javultak a baleseti statisztikák. Az új szabályozással, bár erről ritkábban esik szó, nem csak a megmentett közlekedők sokasága, hanem a rendőrség is jól járt. Az objektív felelősség elvének köszönhetően eddig 26,1 milliárd forintot kasszírozott a rendőrség.

Nem egészen két és fél évvel ezelőtt elégelte meg a kormányzat, hogy a közlekedési szabálytalanság miatt megbírságolt autósok nagy többségétől egyszerűen képtelenség behajtani a kiszabott büntetést. 2008 májusáig, ha nem volt tettenérés, a jármű üzemben tartója pedig utólag nem nevezte meg, ki vezette kocsiját a szabálysértés elkövetésekor – például arra hivatkozva, hogy rokona az elkövető –, elmaradt a felelősségre vonás. Ezért aztán bevezették az objektív felelősség jogintézményét, aminek kíméletlenségével mára körülbelül egymillió megbírságolt autótulajdonos szembesülhetett.

Ha nem derül ki, hogy ki vezette a szabálysértés idején a kocsit, automatikusan az üzemben tartót bírságolják meg. Az objektív felelősség elve – bár azt számtalan kritika érte – annyiban feltétlenül beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hogy bevezetése óta, a szigorú bírságolási rendnek köszönhetően jóval kevesebb tragikus kimenetelű baleset történik az utakon. A felmérések szerint 1968 óta nem volt olyan alacsony a karambolban elhunytak száma, mint most. Az év első hét hónapjában 386-an vesztették életüket az utakon, míg például 2001-ben januártól júliusig majd kétszer ennyien haltak meg közlekedési balesetben.

Gyorshajtók a rendőrségért

Míg a statisztikák javulásáról gyakorta hallani, és szinte naponta közlik elrettentésként a durva gyorshajtáson ért autósokról készült felvételeket, a száguldozásokért kiszabott horribilis bírságokat, arról ritkábban esik szó: az új büntetési rendszerrel a rendőrség anyagilag is jól jár. Az objektív felelősség körébe tartozó szabályszegéseket – egyebek mellett a legtöbb balesetért okolható gyorshajtást – közigazgatási eljárás során vizsgálják. Ez alapvetően két dologban különbözik a szimpla szabálysértési procedúrától: egyfelől a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége a bírság kiszabásánál, másfelől a büntetések nem a központi költségvetésbe, hanem az Országos Rendőr-főkapitányság bankszámlájára kerülnek. Ez utóbbinak köszönhetően nem kevés hasznot hajtott a rendőrségnek az új rend. Az elmúlt csaknem két és fél évben ugyanis az objektív felelősség elve alapján összesen 37 milliárd forint közigazgatási bírságot szabtak ki – igaz, ebből mintegy tizenegymilliárd még nem érkezett meg a rendőrség számlájára. Eddig 1 064 000 alkalommal bírságoltak, az esetek 85 százalékában gyorshajtás miatt. Az objektív felelősség hatálya alá tartozó második leggyakoribb szabálytalanság a megállásra és a várakozásra vonatkozó előírások megszegése. S, hogy mi lett a befizetett milliárdos bírságok sorsa? Mire költik ezt a temérdek pénzt? Ezeket a kérdéseket feltettük az Országos Rendőr-főkapitányság illetékesének, ám konkrétumokat mellőzve csak annyit közöltek: ezt az összeget egyebek mellett „közlekedésrendészeti feladatok ellátására, az eszközállomány fejlesztésére fordítja a rendőrség”. Vagyis, ha jól értelmezzük, a gyorshajtók állják például az új traffipaxok árát vagy épp a rendőrautók tankolását.

„Inkább no comment”

Mindezek alapján világosan látszik: a rendőrség nem csak a baleseti statisztikák javítása, hanem bevétele növelése miatt is érdekelt abban, hogy minél több szabálytalankodót bírságoljon meg. Így pedig megalapozottnak tűnhet az a rendre visszatérő autós panasz, hogy jobbára csak kaszálni akarnak a rendőrök az utakon. Sokan vélik úgy: azért állnak ki a háromlábúval a harmincas táblákhoz, s azért választják gyakorta mérőhelynek a sztrádák felett ívelő felüljárókat, hogy a lehető legkevesebb befektetéssel kaszálhassanak sokat, gyorsan. Elvégre kevésbé macerás megfogni a munkások nélküli útépítésen harminc helyett ötvennel száguldozó, vagy az üres sztrádán százötvenhattal hajtó autóst, mint például a kanyarban előző, a piros lámpán áthajtó, vagy épp a csemetéjét gyermekülés nélkül szállító vezetőket. Mindezt felvetettük az Országos Rendőr-főkapitányság illetékeseinek is, ám álláspontjuk szerint szó sincs arról, hogy kaszálni akarnának. Ezt egy statisztikával igazolják. E szerint a gyorshajtások csupán 2,75 százalékát rögzítik a harmincas tempó túllépése miatt, s csupán az esetek 4,7 százalékában készülnek fényképek 130 kilométeres sebességkorlátozás hatálya alatt. „Következésképpen – írta az ORFK – nincs alapja annak, hogy a rendőrség kifejezetten a harmincas táblák hatálya alá eső területekre és az autópályákra koncentrálna azért, hogy minél több bírság kerüljön befizetésre.” Minderről az elmúlt hetekben megkérdeztünk több, sztrádafelüljáróról sebesség-ellenőrzést végző járőrt is. Nem jutottunk sokra, szinte mindig hallgatással találkoztunk. Egyikükből annyit sikerült kihúznunk, hogy „a rendőrautók is drága benzinnel mennek… de ha lehet, inkább no comment”. Összeakadtunk még egy igen ravasz egyenruhással, aki a kaszálnak/nem kaszálnak témakörben feltett kérdések elől úgy tért ki: „Ha betartanák a szabályokat a közlekedők, akkor nem lenne miről beszélni.”

Megélhetési bírságolók?

Noha az ORFK illetékesei váltig állítják, hogy a szigorú és gyakori sebesség-ellenőrzéseknek a szabálysértők kiszűrése s nem a kaszálás a célja, egyre többször hallani arról: a rendőrségnek mára nem csak munkaköri kötelesség, hanem kifejezetten létszükséglet gyorshajtókra vadászni. A büntetési bevételek nélkül ugyanis sajtóhírek szerint veszélybe kerülne a rendőrség anyagi stabilitása, mivel költségvetésébe eleve belekalkulálták az évi összesen körülbelül 15 milliárdos bírságot. Azt, hogy ez valóban így van-e, nem tudni pontosan. Az erre vonatkozó kérdésünkre ugyanis nem kaptunk választ az ORFK-tól. Az viszont biztos: a rendőrség egyre nehezebben hozza a korábbi bevételeket. A közigazgatási eljárások során kiszabott bírságok összege ugyanis folyamatosan csökken – a brutális büntetések miatt egyre ritkább a kirívó gyorshajtás, mind szabálytisztelőbbek a közlekedők. A hírek szerint ráadásul további gondokat okozhat az is, hogy romlik a megbírságoltak fizetési hajlandósága. Igaz, a nem fizető autósokkal szemben végrehajtási eljárást kezdeményez a rendőrség, magánszemélyek esetén a lakóhely szerint illetékes önkormányzat, cégeknél pedig az APEH próbálja behajtani az összeget, ám az vitatott, milyen eredménnyel. Az ORFK szerint nincs különösebb gond a fizetési hajlandósággal, eddig körülbelül az összes ügy 2,3 százalékánál indult végrehajtási eljárás. Ennek azonban némiképp ellentmond az: tavaly 15 milliárd forint közigazgatási bírságot szabtak ki, ebből azonban csak 12 milliárdot fizettek be eddig. Az objektív felelősség elvének bevezetése óta kirótt 37 milliárdnak pedig alig több mint kétharmada, 26,1 milliárd érkezett csak meg a rendőrség bankszámlájára.

Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?

Tegye meg a publikáció blogposztján!