Új szabályok a közlekedésben 2011-re

Csaknem száz ponton változtatta meg a kormány és az Országgyűlés a közlekedés rendjét szabályozó rendeleteket, törvényeket az év végén. A módosításdömping ellenére szó sincs azonban arról, hogy új szabályok tucatjainak memorizálásával kellene kezdeni az újévet. A 2011-ben életbe lépő előírások közül ugyanis alig akad néhány, amely az átlagautósokra vonatkozik.

A sokakat érintő változások közül a legtöbben talán a nehéz-tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló kormányrendeletnek örülhetnek. E szerint ugyanis január elsejétől a 7500 kilogrammot meghaladó legnagyobb össztömegű tehergépkocsikkal a kétsávos sztráda- és autóútszakaszokon, reggel hat és este tíz óra között tilos előzni. (A tiltás nem érvényes ott, ahol háromsávos az autópálya.)

Vagyis elméletileg nappal nem kell többé arra számítani, hogy a külső sávban nyolcvannal döcögő kamiont nyolcvankettővel előzi kilométereken és perceken át – közben jókora torlódást okozva – egy másik teherautó. A döntést az autósok alighanem örömmel fogadják, a fuvarozók viszont háborognak. A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (Fuvosz) legalábbis közleményben kifogásolta, hogy a szakma véleményét nem kérdezték, nem egyeztettek velük, arról pedig nem készült hatástanulmány, milyen következményei lehetnek az új szabálynak.

Kevésbé örömteli hír az úrvezetők számára, hogy az Országgyűlés döntése nyomán változik egyes közlekedési szabálysértések esetén kiszabható helyszín bírságok mértéke. A gyorshajtás, a biztonsági öv használatának elmulasztása, a tilos jelzés semmibevétele esetén, valamint ittas vezetés miatt a helyszínen – vagyis tettenérés és leintés után – akár háromszázezer forintra is bírságolhatja a vétkest az intézkedő rendőr. A bírságok kapcsán fontos újítás az is: „Amennyiben az eljáró hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a jármű vezetőjének, vagy üzembentartójának közigazgatási bírság tartozása áll fenn, (...) a járművet vissza lehet tartani.”

Noha júliustól már a bírsággal adósok kocsiját is visszatarthatják, aligha kell tömeges lefoglalásokra számítani. Járművek visszatartására eddig is volt lehetőségük a hatóságoknak, ám olyan szigorúan korlátozzák ezt az intézkedést, hogy rendkívül ritkán éltek vele.

Egy másik módosítás arról tanúskodik, hogy a hatóságok nem csak keményebbek tudnak lenni: bevezetik a távoktatást az autósiskolákban. Örülhetnek azok, akik még csak most szereznének jogosítványt, hiszen nekik már nem kell feltétlenül végigülniük az autósiskolákban az elméleti órákat, a KRESZ-t E-learning keretében is megtanulhatják.

Bár a távoktatás bevezetése a tanulók számára kedvező, hiszen kényelmesebb, sőt információink szerint olcsóbb is lesz a tanfolyam, az autósiskolák korántsem elégedettek. Rajna Ervin, a Magyar Autósiskolák Szövetségének elnöke például úgy kommentálta a döntést: „megítélésünk szerint jobb lenne, ha az E-learning csak kiegészítené az elméleti tanórákat. A tanulók felkészítésének rovására mehet ugyanis az, hogy teljesen átveszi az órák szerepét az internetes képzés. Az alapszabályokat, a teszteket kétség kívül meg lehet tanulni az internet segítségével is, ám az óriási hiba, hogy a szakoktatóknak már nincs módjuk hasznos tanácsokkal, magyarázatokkal, értelmezésekkel segíteni a tanulókat. Minderről tájékoztattuk a kormányzatot, de végül figyelmen kívül hagyták észrevételeinket.”

Az új rendeletek legmeghökkentőbbje alighanem az: a kormány harcot hirdetett a forgalmas utak mentén felállított óriásplakátok ellen. Az előírás egyebek mellett kimondja: „a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel – azok alakjával, színével –összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza.” Lakott területen kívül pedig az utak mentén nem lehet elhelyezni olyan reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést, ami négy négyzetméternél nagyobb felületű. (A tilalom nem vonatkozik a benzinkutak árait hirdető oszlopokra, valamint a balesetmegelőzéssel kapcsolatos plakátokra.)

A döntést azzal indokolták, hogy a nagy reklámtáblák elvonhatják a figyelmet a vezetéstől, emiatt közvetve balesetet okozhatnak. Az előírást alighanem komolyan veszik majd az érintettek, hiszen félmilliós bírságra számíthat, akinek területén megszegik a plakáttilalmat. A rendelet első hallásra viccesnek, feleslegesnek tűnhet, ám a szakember szerint korántsem indokolatlan ez az előírás.

Dr. Dulin Jenő közlekedéspszichológus teljes mértékben egyetért a jogszabállyal, mert szerinte is túlságosan elszaporodtak az utóbbi években a forgalmas utak mentén elhelyezett óriásplakátok. A pszichológus így érvelt: „Az út szélén lévő hatalmas, tekintetet vonzó reklámhordozókat sokszor akkor is látjuk, érzékeljük, ha nem azokra figyelünk, s már ennyi is elég lehet ahhoz, hogy önkéntelenül járni kezdjen az agyunk. Átlagosan 350-400 ezredmásodpercig tart, mire az agyunk feldolgozza azt, mit is láttunk, ezután pedig újabb tizedmásodpercek telnek el, míg végiggondoljuk az adott látvány jelentését. Mindeközben figyelmünk, ha akarjuk, ha nem, megoszlik. Ez a néhány tizedmásodpercig tartó figyelem- és koncentrációcsökkenés pedig egy kilencvennel vagy százharminccal haladó autónál már épp elég ahhoz, hogy balesetveszélyes szituáció alakuljon ki.”

A pszichológus arra a felvetésünkre, hogy bár eszünkben sincs a plakátok védelmére kelni, de hasonló elvek alapján sok minden mást, például a navigációs-rendszer kijelzőjének menet közbeni működését is betilthatnák, arra hívta fel a figyelmet: meg kell különböztetni a szándékos és az önkéntelen figyelemmegosztást. „Mielőtt egy vezető például dohányozni kezdene, vagy a navigáció kijelzőjére nézne, felkészül az adott mozdulatra, pillantásra, felméri a forgalmi szituációt. Az óriásplakátok épp azért veszélyesek, mert az esetek többségében úgy vonják el a figyelmünket, hogy ez még csak nem is tudatosodik bennünk.”