Vigyázat, a kiskapuk záródnak!

Szigorodik a külföldi rendszámok ellenőrzése

2011.06.15. 06:44

Gyors és határozott rendteremtést ígér a kormány a Magyarországon jogszerűtlenül használt külföldi rendszámok ügyében. Megelégelték ugyanis, hogy mind többen bújnak ki a fizetési kötelezettségek, bírságok alól a külföldön forgalomba helyezett autókkal, s 10-20 milliárd forintos bevételkiesést okoznak az államnak. Hamarosan a parlament elé kerül az a törvénytervezet, amely szerint osztrák mintára vetnének véget a trükközésnek.

Bár akkor még csak nem is sejtettük, ma már pontosan tudjuk: az egész rendszámügyet a fogyasztási adó helyett 2004 februárjában bevezetett regisztrációs adó robbantotta ki. A kezdetben viszonylag alacsony adót ugyanis néhány év alatt, több lépcsőben jelentősen megemelték, ma már új autóknál 190 ezer és 3,2 millió forint közötti a tarifa, s a használt kocsik esetében is jelentős terhet, gyakorta milliós kiadást jelent a vásárlóknak.

Az emelések miatt az adó mértéke hamar elérte azt a kritikus szintet, amelynél – jó magyar szokás szerint – az autós társadalomban megindult az „okosságkeresés”. Ettől kezdve pedig csak idő kérdése volt, hogy mikor és milyen kiskapuk nyílnak meg, és hol.

Ma már aligha van olyan autós, aki legalább nagy vonalakban ne ismerné a legelterjedtebb regisztrációsadó-elkerülési módszert: az új vagy importált használt kocsit nem itthon, hanem egy, a hazainál kedvezőbb adózási feltételeket biztosító országban helyezi forgalomba a magánszemély vagy az ott alapított cége. Így a tulajdonos mentesül a magas hazai adóterhek megfizetése alól, amivel több millió forintot is spórolhat.

Az pedig már csak amolyan bónusz volt a talált pénz mellé, hogy szép lassan kiderült: a parkolási cégek és a rendőrség is bajban van, amikor Magyarországon elkövetett szabálytalanság miatt külföldi rendszámú autó tulajdonosától kellene behajtani a bírságot. Nem meglepő, hogy a rendszámtrükk hónapról hónapra népszerűbbé vált, s érzékelhetően több lett a hazai utakon a külföldi rendszámos kocsi.

Felpörgött rendszámbiznisz

A módszer révén ismerhettük meg például a Cook-szigetek sárga rendszámtábláját, s látszólag megszaporodtak itthon a liechtensteini, német autósok is. Hamar kiderült viszont, hogy felesleges távoli országokba menekülni, amikor rögtön a szomszédban is van lehetőség spórolásra. Szlovákiában ugyanis nincs regisztrációs és teljesítményadó (súlyadó sem), bizonyos esetekben visszaigényelhető a hazainál kisebb mértékű forgalmi adó, ráadásul könnyebb, gyorsabb, olcsóbb az ügyintézés, valamint a nyelvi akadályok is könnyen leküzdhetők.

Szlovákia hamar a magyar regisztrációsadó- és bírságkerülő autósok paradicsomává vált, amiben nagy szerepe volt annak, hogy külön iparág épült a hazai adók kijátszására. Legális és féllegális irodák tucatjai jöttek létre, amelyek teljes körű ügyintézést vállaltak a cégalapítástól kezdve az adott kocsi cégautóként való forgalomba helyezéséig. A módszer népszerűségére jellemző, hogy 2007-ben – azaz csupán három évvel a regisztrációs adó bevezetése után – már a kormányzat ingerküszöbét is elérte az, hogy autósok ezrei kerülik Szlovákia felé az adót. Csakhogy nem sokat tehettek ez ellen.

Négy éve például a vám- és pénzügyőrség nagyszabású razziába kezdett, hogy kiszűrjék a kizárólag adókerülés céljából külföldi rendszámot használókat, ám az akció lényegében kudarcba fulladt. Komoly apparátust kötött le a külföldi társhatóságokkal való közös ellenőrzés, szinte képtelenség volt kideríteni, hogy ki az, aki életvitelszerűen az adott országban lakik, s ki az, akinek kifejezetten adókerülés miatt, s csak papíron van külföldi lakcíme vagy munkahelye.

A schengeni határnyitás után még kisebb volt az esély arra, hogy a hatóság bizonyítani tudja: az érintett autós nem tölt 183 napnál többet abban az országban, ahol kocsiját forgalomba helyezték. Nem mellékes az sem, hogy a fináncok hónapokig tartó akciója, amitől akkoriban hangos volt a sajtó, még vissza is ütött: elrettentés helyett jó hírverésnek bizonyult, sokak érdeklődését keltette fel a spórolás lehetősége, az elhanyagolható kockázat, így még inkább felpörgött a rendszámbiznisz.

Mi mennyi Szlovákiában?

A szlovák rendszámot intéző cégek nem szívesen nyilatkoznak, ám név nélkül szinte mindenhol elmondták a legfontosabb tudnivalókat. A megkérdezett, teljes körű ügyintézést nyújtó társaságoknál azt mondták, hogy a szükséges iratok leadásától számítva „néhány hét alatt”, körülbelül 1000-1100 euróért alapítanak céget, és 700-800 euróba kerül a kiválasztott autó forgalomba helyezésének minden költsége. Vagyis durván 450-500 ezer forintba kerül, mire a megvásárolt autó szlovák rendszámos, céges kocsivá válik.

Nagy értékű autónál azonban kifizetődő lehet ez az összeg, hiszen egy 18-20 milliós új vagy nagyon fiatal kocsi esetében a regisztrációs adó elkerülése, valamint a forgalmi adó visszaigénylésének lehetősége révén bő ötmillió forintot is spórolhat a tulajdonos a néhány hétig tartó procedúrával. Ez még úgy is elgondolkodtató, hogy a szlovák cég fenntartásának, egyebek mellett az irodabérlet, a könyvelés miatt évi körülbelül 200-400 eurós költsége van – ezt viszont némiképp ellensúlyozza az, hogy Szlovákiában nem kell teljesítményadót (súlyadót sem) fizetni. (A biztosítás nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint itthon.)

Bár a külföldi rendszámot elsősorban a nagy értékű autókon használják, hiszen azokon lehet sokat spórolni, nem csak a luxusautók esetében kifizetődő a szlovákiai forgalomba helyezés, és ügyintéző cég sem szükséges feltétlenül. Ezt jelzi egy fővárosi – a hatóságoktól tartva névtelenséget kérő – fiatalember esete. Nemrégiben Németországban megtalálta régóta vágyott autóját, egy kétliteres, benzines Fiat Tipo GT-t. A '90-es évjáratú, 100 ezer kilométernél kevesebbet futott kocsiért 750 eurót, durván 200 ezer forintot fizetett. Amikor azonban kiszámította, hogy a regisztrációs adó a vételár bő másfélszerese, 336 ezer forint lenne, eldurrant az agya.

Bejelentkezett egy Szlovákiában élő barátja lakásába, megkapta az ottani lakcímkártyát, ettől kezdve pedig jogosulttá vált rá, hogy magánszemélyként forgalomba helyezze az autót. Az ügyintézés összes költsége számítása szerint 160 ezer forint lesz, így a végén autója 360 ezer forintba kerül: vagyis lényegében épp a Fiat Tipója vételárát spórolja meg a szlovák rendszámmal.

Sok-e harmincezer trükköző?

Bár azt tudjuk, hogy sokan trükköznek, pontos adatok nincsenek róla, vajon hányan használnak kifejezetten adóelkerülési célból külföldi rendszámot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál sem tudtak erre a kérdésünkre válaszolni, mindössze annyit közöltek: egy néhány évvel ezelőtti felmérés során csak Szlovákiában nyolcezer olyan bejegyzett autót találtak, amelynek magyar állampolgár volt a tulajdonosa. Ez persze legfeljebb a jéghegy csúcsa. Más kormányzati becslések szerint ugyanis tíz- és harmincezer közé tehető azoknak az autósoknak a száma, akik itthon dolgoznak és élnek, de külföldi rendszámú autóval járnak.

Hasonló adatokról, „néhány tízezer” trükközőről számolt be a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete is. Hogy ez sok-e vagy kevés, nehéz megítélni. Ahhoz képest, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerint durván hárommillió személygépkocsi van ma Magyarországon, nem tűnik kiugróan soknak még a harmincezres szám sem. Csakhogy az államnak – amelynek most különösen fontos minden forint – ennyi autós is becslések szerint 10-20 milliárdos bevételkiesést okozott, ami már jelentős összegnek számít.

Nem mellékes az sem: miután itthon két év alatt hetven százalékkal csökkent, évi bő ötvenezer darabosra zuhant az újautó-eladás, és a kereskedők negyede csődbe ment, komoly érvágás az importőröknek az is, ha csak néhány ezren más országban vásárolnak és helyeznek forgalomba új kocsit, hogy elkerüljék a regisztrációs adót, valamint bizonyos esetekben a forgalmi adót.

Mindezek tükrében aligha meglepő, hogy a kormányzat a közelmúltban az asztalra csapott, és tervezetet készített arról, miként vetne véget a trükközésnek – mindebben pedig partner volt az autóértékesítő-szakma. Az egyeztetéseken részt vettek a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének és az Autós Nagykoalíciónak a képviselői is. Bár a rendrakást elsősorban anyagi-üzleti érdekek indokolják, az érintettek kiemelik: a lépésnek morális okai is vannak, hiszen alapvető igazságtalanságokat kell megszüntetni.

Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének vezetője, aki maga is részt vett az előkészítésben, úgy fogalmazott: magánemberként felháborítja, hogy míg az autósok zöme jelentős terheket vállalva tisztességesen betartja a hazai előírásokat, addig több ezren kijátsszák a szabályokat, és pofátlan módon, kétes módszerekkel mentesítik magukat a kötelezettségek, a felelősség alól. Hasonlóképp vélekedett Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke – a rendszámügy kormányzati felelőse –, aki egy interjúban úgy fogalmazott: „bosszantja az embereket” az, hogy egyesek megpróbálnak kibújni például a parkolási, gyorshajtási bírságok alól, amik a külföldi rendszám miatt nehezen behajthatóak.

Osztrák minta

Miután a szakma és a kormányzat szándékai, céljai gyorsan egymásra találtak, viszonylag hamar megállapodásra jutottak arról, miképp lehetne rendezni a helyzetet. Erdélyi Péter elmondta, hogy a még nem végleges elképzelések szerint alapvetően osztrák minta alapján tennének rendet. A módszer lényege, hogy megfordítanák a bizonyítási kényszert. Az eddigiektől eltérően nem az illetékes hatóságoknak kellene igazolniuk, hogy az érintett jogtalanul használja a rendszámot, hanem épp ellenkezőleg, neki kellene bizonyítania, hogy jogosan használja azt.

Ez a gyakorlatban – Ausztriánál maradva – azt jelenti, hogy a külföldi rendszámú kocsival járó osztrák állampolgárnak, cégtulajdonos autósnak kell bizonyítania, hogy az év nagy részében, legalább 180 napon át külföldön dolgozik, életvitelszerűen nem Ausztriában lakik. Ha ezt nem tudja a kért dokumentumokkal hitelt érdemlően igazolni, a kocsit osztrák rendszámmal forgalomba kell helyeznie Ausztriában, különben súlyos büntetést szabnak ki rá.

Mindezek mellett Rogán Antal egy meglepő ötlettel is előállt: azok, akik önként átváltanak magyar rendszámra, átmeneti időszakban kedvezményként felmentést kapnának az elmaradt adó 25-50 százalékának megfizetése alól. Ez utóbbi ötlet azonban még képlékeny, mert sokan vitatják.

Erdélyi Péter is amondó: érti, hogy miért adnák a kedvezményt, de ezt nem tartja jó ötletnek, hiszen így épp a trükközőket jutalmazná a kormány, ami aligha igazságos. Abban viszont most úgy tűnik, teljes az egyetértés: a tervezett moratórium lejárta után bírságolnák azt, aki nem tudja igazolni, hogy jogszerűen jár külföldi rendszámos adóval, a büntetés pedig az elmaradt adó kétszerese is lehet, vagyis egyes típusoknál akár a tízmillió forintot is elérheti.

Nem csak tüneti kezelés?

A külföldi rendszámok használatának szabályozása kapcsán óhatatlanul felmerül a kérdés: a mostani nagy kormányzati, szakmai nekibuzdulás során a külföldi rendszámok elterjedésének okait is gyógyítják, vagy csak a tüneteket kezelik? Arról ugyanis hiba volna megfeledkezni, hogy a trükközők nem azért járnak szlovák, német, Cook-szigeteki rendszámmal, mert az jobban tetszik nekik, hanem azért, mert így pénzt takaríthatnak meg. Vagyis aligha volna ennyi külföldi rendszám, ha a regisztrációs adó alacsonyabb lenne, s már nem érné meg a kedvezőbb adófeltételeket biztosító országban forgalomba helyezni a kocsikat.

Szavazzon!

  • 7893
    Megfognak pár amatőrt, de jelentős változás úgyse lesz, mert amíg drága a regisztráció, a vevők megtalálják majd a kiskapukat
  • 5783
    Most már tényleg itt az ideje elköltözni innen
  • 2030
    Úgy tűnik, ez az elgondolás működhet
  • 655
    Tojok az egészre robogóval/biciklivel/elektromos tolókocsival/mopedautóval járok

Most úgy tűnik, hogy – Magyarországon egészen szokatlan módon – nem csupán látszólag kezelnék a problémát. Erdélyi Péter ugyanis elmondta, hogy a tárgyalásokon a szakma kezdeményezte a regisztrációs adó mértékének módosítását, a jelenlegi 3,2 milliós plafont például 1,5 millióra csökkentenék. Bár részletek még nem ismertek – és sokan az adó teljes megszüntetését tartanák indokoltnak –, úgy tudni, a kormányzat nem zárkózott el a tarifák változtatásától, s más-más mértékben, de majd minden kategóriában csökkentenék az adó mértékét. Azt, hogy a regisztrációs adó nagyságáról és a külföldi rendszámok használatának újraszabályozásáról pontosan mikor születhet végleges döntés, még nem tudni. A rendszámügy azonban várhatóan már napokon belül a parlament elé kerül, az adócsökkentésről pedig ősszel tárgyalhat az Országgyűlés.

Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?

Tegye meg a publikáció blogposztján!

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.