Tíz dolog, amit rosszul tudsz a KRESZ-ből

2012.04.06. 11:55

A szabálytalankodásnak két fajtája van. Az egyik, amikor szándékosan szegjük meg a szabályokat, azzal nincs mit kezdeni. Ha elkap a rendőr, akkor ő nyert. Csakhogy akkor is ő nyer, ha tudtodon kívül szegsz meg egy szabályt. Hiába védenéd az igazadat, mert tévedsz. Totalcar-túlélőkészlet, tévhitek ellen.

1. Vontatáskor be kell kapcsolni a vészvillogót

Azt hiszem, ez az egyik leggyakoribb tévedés az autósok körében. Egyrészt a KRESZ kimondja, hogy:

57. § (8) A vontatott jármű féklámpáját és irányjelző berendezését - kivéve ha a járművet emelve vontatják - működtetni kell, továbbá - éjszaka és korlátozott látási viszonyok között - a vontatott járművet is ki kell világítani.”

niva-31

Ez némileg közérthetőbben azt jelenti, hogy ugyanúgy kell indexelni, mint minden más, normális esetben. Ha a vészvillogó megy, nem lehet indexelni, ergo tilos a vészvillogót használni. (Egyébként a vészvillogót a KRESZ csak mint opciót említi abban az esetben is, ha áll az elromlott jármű. Elsődlegesen az elakadásjelző háromszög használata kötelező. Igaz, ezzel jócskán el kéne sétálni a kocsitól, hogy időben észlelhessék.) Még egy apróság: a vontatott járműben csak egy ember ülhet, akinek mellesleg ugyanúgy kell rendelkeznie jogosítvánnyal, mintha normálisan vezetné a kocsit.

2. Autópályán szabad autót vontatni

Az autópályán tilos vontatni, sőt, autóúton is. A vontatás megengedett legnagyobb sebessége 40 km/óra, vagyis amúgy is kevesebb, mint a járművektől önerőből elvárt sebesség (60 km/h) ezeken az utakon. Persze megeshet, hogy autópályán vagy autóúton rohad le valaki, ilyenkor a legközelebbi lehajtóig szabad csupán elvontatni, és le kell hajtani onnan. Persze lehet azt mondani a rendőrnek, hogy csak most rohadtunk le, és nem nyolcvan kilométerrel odébb, ám ma már elég jól bekamerázták a pályákat.

3. A biciklis zebrán gyalogosnak számít

Úgy tűnik legalábbis, hogy sokan ezt hiszik. Hát nem, csak akkor számít gyalogosnak, ha tolja a bringát.

4. Forgalommal szemben szabad parkolni

Tévedés, nem szabad. Ahogy a forgalommal szemben nem szabad közlekedni sem (kivéve persze a kikerülést, előzést). Márpedig ahhoz, hogy az ember szemben parkoljon, a forgalommal szemben kell közlekedni. Sajnos ez viszonylag könnyen büntethető dolog, amivel szoktak is élni.

DSC 4213

5. A sárga lámpa alternatív zöld

A sárga lámpa egyfajta alternatív zöld lámpává fejlődött az autósok fejében, sőt, a piros eleje meg egyfajta alternatív sárgává. Ugye megtanultuk, hogy sárgánál nem kell megállni, ha féktávon belül vagyunk. A magyar lelemény persze ebből kifejlesztette azt a reflexet, hogy sárgánál gyorsítással kell megnövelni annyira a féktávunkat, és még akkor se tudjunk megállni, ha szeretnénk. Mivel népszokássá vált, hozzászoktunk, vagyis ritka a csattanás, viszont ha mégis van, akkor garantáltan nagyot szól.

6. Buszsávon szabad biciklizni

buszsáv bringa.png

Buszsávon ugyanúgy tilos biciklizni, ahogy a KRESZ legutóbbi módosítását megelőzően is tilos volt. Az új szabály mindössze teremt egy új lehetőséget arra, hogy kijelöljenek olyan buszsávokat, ahol valóban szabad bringázni. Ehhez persze elég széles buszsávra van szükség. Mondanom sem kell, hogy tesznek rá a közlekedési rendszerek tervezői. Hogy honnan lehet felismerni a buszsávot, ahol szabad kerékpározni is. Van erre egy tábla, íme. Látott már ilyet bárki, bárhol? És biciklis mögött hússzal szerencsétlenkedő buszt? Na, hát ezért tilos.

7. Egyirányú utcába be szabad hajtani a forgalommal szemben kerékpárral

egyirányú bringa.png

Megint egy gyakori tévedés. Csupán annyi változott legutóbb, hogy megengedhetik, hogy a bicajosok behajtsanak, de ilyenkor ezt táblával jelzik. A kerékpárosok védelmében hozzátenném, hogy erre is tesznek azok, akik kijelölhetnének ilyen lehetőséget. A kijelölők védelmében pedig annyit, hogy egy olyan egyirányú utcában, ahol a bal oldalon (is) parkolnak, problémás lehet a bicajosok észlelése. Vagyis külön sáv kell nekik. Továbbá az is probléma, ha az egyirányú utca jobbkezes környéken van, teljesen át kell variálni az elsőbbségi viszonyokat a kereszteződésekben, hisz a jobbról jövő bicajosokra senki sem figyelne, ha például abból az irányból nem jöhet más jármű. Igaz, ez még nem ok arra, hogy semmilyen erőfeszítést ne tegyenek a bringások érdekében, akiknek nem mindegy (mint egy autósnak), hogy egy hülyén egyirányúsított vidéken egy-két kilométerrel többet kellene tekerniük, hogy eljussanak valahova.

8. A T-betűt kötelező kirakniuk a kezdőknek

Nem kötelező. Ennek megfelelően nincs olyan szabály, hogy meddig kell viselni a jogsi megszerzése után. Mindenki döntse el, hogy használja-e vagy sem, mérlegelje az előnyeit és a hátrányait. De ha mégis kirakná, könyörgöm, ne a hátsó szélvédőre tegye, mert hogy a fenében fog kilátni?!

PA086111

9. Annyival megyek, amennyivel akarok, én vagyok elöl

Természetesen senki se hajtson olyan sebességgel a halálba, amivel már nem bírja uralni a kocsit. Az viszont elvárható, legalább autópályán, hogy nyolcvannal ne azon törje a fejét a belső sávban, hogyan védje a pozícióját. Mivel rendőrségünknek ennél sokkal durvább szabálysértések megszüntetésére sincs kapacitása, ne reménykedjünk, a tötymörgők mindehol ott lesznek. De azért hadd másoljam ide a vonatkozó paragrafus részleteit:

3. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles

c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.

10. Ha elsőbbségem van, nem jöhetnek be elém

Az elsőbbség értelmezésében komoly problémáik vannak itthon a közlekedőknek. Az ugyanis, hogy elsőbbségünk van, közel sem jelenti azt, hogy miénk az út, ameddig ellátunk, és mindenki más dögöljön meg. Olvassuk csak el, hogy mit ír erről a

III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak

fejezete?

„b) Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására.”

Felhívnám a figyelmet a hirtelen kifejezésre. Amit ugyan nehéz számszerűsíteni, de eszerint valójában még egy enyhe fékezés is belefér az elsőbbség fogalmába, a gázelvétel meg pláne. Természetesen a vészfékezés nem ez a kategória. Ezt különösen azok figyelmébe ajánlom, akik gázt adnak, nehogy beférjen eléjük a másik, aki mondjuk sávot váltana.

autobahn-cabrio-dw-810772g-14140

+1 import

Nemrég Németországban jártam, és sofőrünk – egy őslakos – beárazta, hogy az előttünk az X6-os az autópályán mennyiért szabálytalankodott. Először elkezdte letolni az előtte menőt, amit Németországban tilt a KRESZ. Erre nem árt figyelni, mert a németek nemcsak meghozzák a szabályokat, hanem utána be is tartatják. A szabály pedig egyszerű: aki százzal megy, az minimum ötven méter követési távolságot köteles tartani, százhatvannál már nyolcvanat; azaz a sebesség felét, méterben kifejezve. A német rendőrök egyébként ezt valóban mérik, radarokkal, de ne kérdezzék, pontosan hogyan. Akit megcsípnek, az négyszáz eurós büntetésre számíthat. Sofőrünk elmondta, hogy a rendőrségnek már több bevétele van a követési távolság nem betartásáért kiszabott büntikből, mint a gyorshajtásból kiszabottért.

Miután ezt megtudtuk, a türelmetlen X6-os megelőzte jobbról az előtte menőt, aki történetesen a mi Audi A8-konvojunk tagja volt, és nem is mentünk lassan. Sofőrünk ezt is beárazta: száz euró. Tanulság? Ha már megelőzzük jobbról, előtte ne kezdjük el a fenekében menni, nagyon sokat spórolhatunk.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.