Rogán nem ismeri a rendszámtörvényt

2012.05.06. 07:02

A kormánypárti képviselő szerint még most sem elég kemény a külföldi rendszámú autók magyarországi használatára vonatkozó jogszabály. Még nyilatkozott is az ügyben. A hangvétel kemény, ahogy kell. Kár, hogy egyetlen bekezdésen belül kétszer is téved.

Érdeklődéssel olvastuk a vezess.hu külföldi rendszámú autók magyarországi használatával kapcsolatos cikkét. A szerző azt írja, három minisztériumban törik a fejüket egyszerre, miután Szabó Máté, az Alapvető Jogok Biztosa több mint két hónapja kiadott jelentésében megállapította: a hatóságok jogellenesen fenyegetik és büntetik a külföldi rendszámú autók használóit, akiket valamiért adócsalónak találnak az igazoltatáskor. Állítólag módosítani fogják a jogszabályt, de ez csak folyosói pletyka, senki nem nyilatkozik, névvel legalábbis nem. Izgatottan várjuk a konkrétumokat, de ez most mindegy is.

Mivel az elmúlt fél évben a beígért hatósági keménykedés és az ezzel kapcsolatos jogszabály-változás kapcsán a Totalcar olvasói tavaly nyár óta folyamatosan követhették e különös történet fejleményeit; lehetséges, hogy ők most többet tudnak erről az egészről, mint azok a politikusok, akik még a jelenlegi törvényt is túl engedékenynek gondolják.

Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő, akitől például korábban az autók regisztrációs adójának csökkentéséről szóló, év végén elfogadott egyéni indítvány is származott, a Parlament Gazdasági Bizottságának elnökéként vállaltan a rendszámszabályok szigorítása mellett áll. Legutóbb május 3-án nyilatkozott rendszámügyben. Állításai közt többeknek feltűnhetett néhány érthetetlen részlet.

Rogán azt írja: „...ha csak néhány napra látogat haza a külföldön dolgozó magyar állampolgár külföldi rendszámú autójával, akkor a 30 napos szabály természetesen kezeli a problémát (ti. a külföldi rendszámhasználatét). Akik ennél hosszabb ideig vannak az országban, azok életvitelszerűen tartózkodnak itt, rájuk pedig meggyőződésem szerint a fentiek érvényesek.”

A közúti közlekedésről szóló törvény idevágó passzusában január elseje óta sehol nem írnak erről a 30 napos szabályról. Miért? Mert megváltoztatták. Ittolvasható az ezt kezdeményező módosító javaslat, és itta törvény. Mindkét szövegben a 25/B paragragus az izgalmas. Már az igazoltató rendőrök, és a március elsején országos rendszámrazziára küldött adóellenőrök számára készített folyamatábra is mást mutat. Ahol régen 30 nap szerepelt, ott most abban is egy napot írnak.

Így, aki nem tudja okirattal és annak hiteles fordításával igazolni, hogy csak egy napnál rövidebb ideig autózik az országban akár saját, akár más tulajdonában lévő, külföldi rendszámú járművével, illetve nincs egyéb mentesítő körülménye, például nem tud felmutatni a külföldi tartózkodási helyéről szóló igazolást, vagy nem tudja egy eredeti okirattal és annak hiteles fordításával igazolni, hogy az autót rendszeres külföldi munkavégzés céljából használja, bajban van. Ez így elég kemény? A biztonság kedvéért mellékeljük az új segédletet.

Rogán szerint, aki 30 napnál hosszabb ideig tartózkodik az országban, az már életvitelszerűen teszi ezt. Ezzel szemben például az 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról azt írja, hogy:

"A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll. A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik."

Túlságosan nyakatekert ez így? Nem csodálkozunk, sőt, már értjük, miért nem reagált a szokásos hatvan napon belül Szabó Máté jelentésére egyik érintett minisztérium sem. Ám, hogy tovább kéne szigorítani egy törvényt, azért nem hinnénk. Ezen érdemes volna rágódni még egy kicsit.

Szintén január óta mentesülnek az útszéli kínzás alól azok is, akik igazolni tudják, hogy már befizették a regisztrációs adót. A fenti ábra új eleme az erre vonatkozó kitétel is, közvetlenül az oldal tetején. Nocsak. A sok erkölcsi hablaty és a nagy löttyös indulat hátterében az a vágy áll, hogy minden magyar autós fizessen regadót? Még az is, akinek esze ágában sincs magyar rendszámot szerelni a járművére, mert nem él itt?

Az ügyben természetesen mi is megkerestük Rogán Antal országgyűlési képviselőt, aki írásban nyilatkozott a Totalcarnak, íme:

A  vezess.hu-nak elküldött nyilatkozatom félreérthetően fogalmaz a 30 napos szabály tekintetében. Ez a belföldön üzemeltetni kívánt, külföldi rendszámú autó behozatal utáni forgalomba helyezésének kezdeményezésére megállapított határidőt jelenti. (23.§ (6)) Ezalatt a 30 nap alatt az ilyen céllal behozott jármű külföldi rendszámmal is használható a magyar utakon. (továbbiak: 25/B. § (2) b)

Kérdésére válaszolva: Bár hivatalos értelemben életvitelszerűnek egy hosszabb időtartamot nevezhetünk, de a valós, életszerű példák azt mutatják, hogy aki ennél tovább marad Magyarországon, az életvitelszerűen tartózkodik itt.

Azonban a hosszabb itt tartózkodásra is természetesen van megoldás (lásd a cikkben említett svéd példát) hiszen a magyarországi lakóhellyel rendelkező járművezető bármennyi ideig jogosult a külföldi rendszámú autójával közlekedni a hazai utakon, ha rendelkezik bejelentett külföldi tartózkodási hellyel. Mindössze annyi dolga van, hogy ezt egy külföldi hatóság által kiállított igazolvánnyal igazolni tudja, márpedig ilyen igazolvánnyal minden bizonnyal rendelkezik a külföldön élő magyar állampolgár.

A Fidesz Gazdasági Kabinetet is megkereste korábban ugyanezzel a kérdéssel egy Svédországban dolgozó magyar (nem állítom, hogy ugyanarról a személyről van szó). A beszélgetések után egészen nyilvánvalóvá vált, hogy felháborodottságát valójában az okozta, hogy a fent említett közokirat kiváltásának Svédországban díja van.

A fentiekből jól látszik, hogy a jelenlegi törvény mindenki számára megoldást ad. Azoknak is, akik külföldiként itt szeretnék használni autójukat, hiszen külföldi állampolgárként ehhez a törvény szerint is joguk van, és azoknak is, akik külföldön dolgozó magyarként jönnének haza külföldi rendszámú autójukkal. Mindössze arra van szükség, hogy tartózkodási helyüket igazolják, és a jogszabály szerinti módon használják járművüket.

Csak azok számára nincs megoldás, akik életvitelszerűen itt élnek magyar állampolgárként, külföldi rendszámú autót használva. Nyilvánvalóan azért, mert aki ma Magyarországon magyar állampolgárként életvitelszerűen külföldi rendszámú autót kíván használni, kizárólag a forgalmi adók elkerülésének szándékával teszi azt. Márpedig ez semmilyen formában nem támogatandó magatartás! A törvénynek szigorú és következetes ellenőrzéssel érvényt kell szerezni, mert elfogadhatatlan, hogy vannak, akik kibújhatnak az adók elől, miközben az átlagember nem teheti ezt meg.

A magyar szabályozáshoz hasonló példa egyébként létezik az Európai Unióban máshol is, nem is egy. Elég csak a magyar törvény mintájául szolgáló osztrák, vagy a szigorú német szabályozást nézni. Pontosan ezért nem emelt kifogást az Európai Bizottság a magyar törvény ellen."

Rogán Antal láthatóan továbbra sincs tisztában néhány alapvető dologgal. Az eredeti cikkben említett, Svédországban élő és onnan néha hazalátogató család ugyanis nem írta, hogy honosítani szeretné autóját, így biztosan nem lesz igazolása arról sem, hogy kezdeményezte a hazai forgalomba helyezést. Az sem életszerűtlen, hogy valakinek nincs kinti lakcímkártyája, de van külföldi rendszámú autója, miközben nem csaló.

Rájuk és a hozzájuk hasonló külföldön élő és dolgozó magyar autósokra tehát az egynapos szabály vonatkozik. Kell a hiteles fordítással magyarított igazolás is, amennyiben más körülmény nem mentesíti őket a súlyos bírság és a rendszámlevétel alól. És akkor még nem is firtattuk, hogyan tér vissza külföldre, akinek levették a rendszámot az autójáról, illetve mit tehet, akinek mondjuk, lerobban az autója, és egy naptári napnál tovább kénytelen azt Magyarországon hagyni.

A hazalátogatókat nem védi a tövényben foglalt 30 napos lehetőség. Hogy mit tekintenek majd életvitelszerű tartózkodásnak a hatóságok, amit a törvényben írnak, vagy amit a valós, életszerű példák mutatnak, ezek után csak a jó ég tudja. Rogán Antal nyilatkozata pedig nagyon egyértelműen fogalmaz. Igaz, tévesen.