A legdurvább túraautó

2013.05.05. 07:07

A túraautózás csodálatos. Az egész versenyen statáriális ítélkezés folyik, és ha nem megy ésszel, majd megy erőből. Egyenesben és kanyarban is kilincs a kilincsen, fém a fémen, féktávon pedig lökhárító a lökhárítón. Nincs benne hajbókolás, nincs álságosság - a pályán háború van.

Családot bepakolni, és irány a ring!

Idén már harmadik alkalommal rendezi meg az Opel a Legendák Találkozását a Hungaroringen. Az idei téma a motorsport, aminek kapcsán bemutatják az Adam R2-t és az Astra OPC-t. A május 11-i rendezvényen garantáltan nem fog unatkozni a család egyik tagja sem, a gyerekeket és a hölgyeket is számos, kifejezetten nekik szervezett program várja. A kilátogatók ezúttal olyat láthatnak, amire eddig még nem volt példa, legendás magyar versenyzők vívnak majd jótékonysági csatát a ringen, és ahogy korábban is, a magyarországi Opel állomány krémje most is ki lesz állítva. Zenében sem lesz hiány, az Alma együttes és a Tankcsapda is fellép. Részletek: www.legendak.com

1996-ban a DTM (Deutsche Tourenwagen-Meisterschaft) éppen túl van az aranykoron, épp csak ITC-vé (International Touring Car Championship) cseperedett. Három gyártó, az Alfa Romeo, a Mercedes és az Opel indult a tizenhárom fordulós bajnokságon, a futamok nagyobbik részét külföldön (Helsinki, Estoril, Magny-Cours, Silverstone, Mugello), és a tengerentúlon (Suzuka, Sao Paolo) tartották. Meglepetésre a sorozat Németországon kívül csúfos bukás volt, és anyagilag a német versenyek sem voltak sikeresek.

Viszont műszaki szempontból minden idők legszínvonalasabb túraautó-bajnoksága volt 1996-ban az elnemzetköziesült DTM-örökös. Nem túlzás, ha azt mondjuk: 1996-ban a ralit és az F1-et is sokkal több szabály közé szorították, mint az ITC-t. Megjelentek az automata váltók, a gátlók és a rugók precíz csavargatása helyett a futóművet laptopokról, elektronikusan állították, programozhatóak voltak a difik és a stabilizátorok. A versenykörülmények között használt kipörgésgátló és ABS mára már a hétköznapi élet részévé vált. Az autók magasságát, súlypontjának helyzetét menet közben a boxból is állíthatták, a légbeömlőket a kedvezőbb légellenállás érdekében be lehetett zárni. Az autókat moduláris felépítésük miatt akár néhány perc alatt újjá lehetett építeni a romjaikból.

Motorelrendezés   száraz karteres, négy vezérműtengelyes, hengerenként négy szelepes V6, elöl hosszában beépítve
Hengerűrtartalom   2498cc
Furat   94 mm
Löket   60 mm
Kompresszió   12.5:1
Teljesítmény   kb. 368 kW / 500 LE – 11650 percenkénti fordulatnál
Nyomaték   310 Nm 9000 percenkénti fordulatnál
Motorvezérlés   Bosch Motronic MS 1.9
Erőátvitel   Hatfokozatú, szekvenciális váltó, háromtárcsás karbon kuplung, mechanikus vagy elektro-hidraulikus differenciálzár, összkerékhajtás
Karosszéria   hegesztett acélváz, szénszálas aerodinamikai elemek
Üzemanyagtartály   140 liter (háromkamarás)
Hossz   4673 mm
Szélesség   1756 mm
Magasság   1385 mm
Tengelytáv   2605 mm
Nyomtáv   1570 mm (elöl és hátul)
Fék   Bosch négycsatornás verseny ABS, elöl 6 dugattyús monoblokk féknyergek, hűtött acél féktárcsák (elöl 380, hátul 313 mm)
Saját tömeg   1040 kg (versenyző és üzemanyag nélkül)

Nyilván elszálltak a fejlesztési és fenntartási költségek, a jegyárak is az egekbe szöktek, a paddock nem volt látogatható, ezért a nézők eltűntek a lelátókról. Pedig ilyen izgalmas bajnokságot addig sehol sem lehetett látni. Az Alfa tízet, az Opel kilencet, a Mercedes hetet nyert. A nyílt sisakos küzdelem tele volt látványos akciókkal, előzésekkel, és persze a túraautós lökdösődéssel. Nagyon komoly figurák vettek részt a tolongásban: Tarquinit talán mindenki ismeri, de Stuck, Alessandro Nannini, Bernd Schneider, Dario Franchitti, Giancarlo Fisichella, és Manuel Reuter mind nyertek futamot.

Az év csúfos bukás lett, és a sorozat végét jelentette. A legkiegyensúlyozottabb szezont az opeles Manuel Reuter nyerte, a gyártók között pedig az Opel végzett az élen az Alfa Romeo és a Mercedes előtt.

A legnagyobb Opel siker egy ötös befutó – nem tévedés, ebben a mezőnyben 1-5. helyen Calibra ért célba.

Az új DTM

Négy évvel később az Opel és a Mercedes kezdeményezésére alakult újjá a DTM (Deutsche Tourenwagen-Masters néven), amihez az Audi – pontosabban az Abt tuningcég – is csatlakozott, sőt a BMW is részt vett a szabályok megalkotásában, de végül 2012-ig kellett várni arra, hogy beszálljanak. Az Opel az Astrát küldte a Mercedes CLK és az Audi TT ellen.

Az Opel egy év végi második hellyel nyitott az új bajnokságban, de a korábbi sikereit nem tudta megismételni. Hiába vetették be az új Vectra formájú új autót 2004-ben, csak egy oscherslebeni harmadik helyre futotta, a rüsselsheimi csapat pedig kiszállt a versengésből. De ez a DTM már nem az a DTM volt.

Évek óta fel-felröppennek pletykák, melyek az Opel DTM-visszatéréséről szólnak, azonban a híresztelések kézzelfogható alapja egyelőre nem igazán látszik. Úgy tűnik, hogy az Opel Motorsport részlege jelenleg inkább a megfizethető árú autósport alternatíváin dolgozik.

Hatezer lóerős kísérlet

Az Opel Motorsport nem csak az Adamot fejleszti, hanem a Nürburgringen működő német endurance bajnokság (VLN) keretein belül egy Astra OPC kupát is szervezett. Húsz autót gyártottak le, melyek mind gazdára találtak. Kellemes pályautó lett a kétliteres Astrából: 300 lóerő, 400 Nm, amelyet a kézi kapcsolású, hatfokozatú sebességváltó sperrdifin keresztül közvetít az első tengelyre. A 18 collos felnik alá a világverő Calibráéval lényegében megegyező méretű, 378 mm-es és 314 mm-es féktárcsákat szerelnek hatdugattyús féknyereggel, a fékrendszer természetesen blokkolásgátlós.

A négyórás futamokon a pilóták cserélnek, ezért egy-egy autónak 2-3 fős legénysége van, így mintegy ötvenen jutnak rendszeresen lehetőséghez a Nordschleifén. A sorozat egyébként pénzdíjas.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!