Elkaszálták a törvényt. Nyertek az autósok?

2013.11.13. 11:15
Az Európai Unió Bírósága hivatalos végzésben a közösségi jogba ütközőnek találta a magyar törvényt, melynek értelmében itthon több száz autóst bírságoltak meg a rendőrök, és az adóhatóság emberei az elmúlt években. Új helyzet állt elő, a szakember szerint véget érhet az évek óta tartó komédia.

Elképesztő, de tanulságos szappanopera, ami a külföldi rendszámú autók magyarországi használatáról szól. Magyarország lakosai közül eddig félmillió döntött úgy, hogy külföldön keresi a boldogulását. Ennek ellenére úgy tűnik, sem a hatóságok, sem a törvényhozás nem készült fel, hogy ezek az emberek kint használt autóval látogatnak haza.

Illetve dehogynem, felkészültek: meglátták a bevételi forrást a kint élőkben. Kitalálták, hogy aki külföldi, például szlovák, osztrák, vagy német rendszámú autóval lépi át a képzeletbeli magyar határt, eleve gyanús. Ezért több hullámban ellenőrizték a külföldi rendszámú autókat. A hivatalos kommunikáció szerint meg akarták fékezni az adóelkerülést, és megelégelték, hogy a külföldi rendszámmal autózó magyarok egy része tényleg nem fizet sem regisztrációs adót, sem bírságot, sem parkolási díjat, sem autópályadíjat. Valóban vannak ilyenek, de senki nem tudja, hányan, hiszen a nem itt regisztrált járművekről nem készül ilyen nyilvántartás.

Az országgyűlés több mint egy éve, a 2012-es tavaszi ülésszak utolsó napján szigorította a Közúti Közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt. A változás következményeként 100 ezertől 1,2 millió forintig terjedő bírságra számíthat, aki közúti ellenőrzés során nem tudja azonnal és hitelt érdemlően bizonyítani, hogy jogszerűen vezeti a külföldi rendszámú autót. Ez bizony rekord.

Most viszont minden megváltozhat, mert úgy tűnik, van Szombathelyen egy igazán bátor bíró, akinek feltűnt, hogy a Közúti közlekedésről szóló törvény rendszámhasználattal kapcsolatos részével valami nagyon nincs rendben. A bíró azután fordult az Európai Bírósághoz, hogy egy szombathelyi autós fellebbezett egy 200 ezer forintos bírság miatt. Az interneten is olvasható hosszú végzés szerint az illető osztrák rendszámú autóját tavaly március 27-én, Szombathelyen állították meg a rendőrök, hogy ellenőrizzék, legálisan használja-e, vagy csalni kíván. Az autó valódi tulajdonosa, egy osztrák egyéni vállalkozó, a magyar autós kinti főnöke két évvel korábban adta át a járművet használatra. Ezzel akarta megkönnyíteni napi közlekedését a két ország közt.

Jóllehet később kiderült, hogy az autóval minden rendben, még a helyszínen elvették a rendszámát és a forgalmit, és a büntetést is be kellett fizetni. Ha lehet egyáltalán pechje egy hatóságnak, ez az. Ugyanis a szóban forgó autós fellebbezett a Vas-megyei Rendőr-főkapitányság első fokú határozata ellen, és a bírósághoz fordult.

A szombathelyi bíró nem csak a négy európai uniós alapjoggal volt tisztában, de talán azzal is, hogy Dr. Szabó Máté, az alapvető jogok egykori biztosa jelentésében emlékeztet, a magyar rendszámtörvény az aránytalanul magas bírságösszegekkel sérti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, továbbá a személyek tagországok közti szabad áramlására vonatkozó Eu-s alapjogot is. A törvényt akkor enyhítették, de nem eléggé.

Az autós által indított eljárást felfüggesztették, míg nem sokkal ezelőtt, október végén meg nem érkezett az Európai Bíróság végzése. Egy másik, hasonló okból megbírságolt autós ügyvédje, Dr. Hankó Faragó Miklós szerint rengeteg kétlaki életet élő autós ellen folytattak és folytatnak most is hasonló eljárásokat Magyarországon. Az ügyvéd úgy látja, az esetek többségében nem csalókat fogtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal emberei és a rendőrök, hanem olyanokat, akik egyszerűen élni kívánnak jogaikkal, és hosszabb ideig külföldön tartózkodnak, vagy ott vállaltak munkát.

2783717 e5a1905234b9ffaaf3da09059d8ea107 o

Nekik többnyire nincs más választásuk, mint hogy előbb-utóbb kinti rendszámot váltsanak ki, hiszen a legtöbb országban léteznek a helyi regisztrációra vonatkozó szabályok az összesen évi 180 napnál hosszabban helyben használt gépjárművek esetén. Más kérdés, hogy amióta elindult a fene nagy hajtóvadászat a csalások visszaszorítására, azóta jelentősen csökkent a regisztrációs adó, és így már nem olyan nagy buli céget alapítani Szlovákiában egy szál BMW X6-os kedvéért. A mai helyzetben tényleg elsősorban azoknak az életét keseríthetik meg az ellenőrzések, akik valódi ingázók.

Hankó Faragó szerint most az következhet, hogy bár a magyar törvény ide vonatkozó 25/b. pontját nem módosítják azonnal, a már folyamatban lévő hasonló ügyekben az autósok javára döntenek majd a bíróságok. Kénytelenek lesznek figyelembe venni, amit az Európai Bíróság leírt. Ennek a törvénynek ebben a formában vége, fogalmaz az ügyvéd. 

Megkerestem a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is, ahol már elkezdték a jogszabály finomhangolásának előkészítését. Mint írják, várható, hogy többek közt megszüntetik azt a passzust, amely jelenleg csak az igazoltatás helyszínén engedi az autósnak, hogy bemutatassa a szükséges dokumentumokat (például a munkáltató igazolását, kölcsönadási nyilatkozatot, vagy a kinti lakhely igazolását). Utólagos iratpótlásra eddig nem volt lehetőség, pedig az esetek egy részét akár önmagában ez is megoldhatta volna. Csökkenthetik a kiszabható bírságok összegét is, de mindehhez kormánydöntés szükséges, erre viszont várni kell. A minisztérium válaszlevelének fontos mondatát szó szerint idézem: A jogszabályi követelmények jelentős enyhítésére a szakmai megfontolások alapján nincs szükség.

A magyar hatóságok érve, mely szerint az ország útjain külföldi rendszámú autóval elkövetett szabálysértések visszaszorítását is szolgálja a szigor, meghaladottnak tűnik. Egy szintén Európai Uniós irányelv szerint az egyes tagállamok hatóságainak egyre szorosabban együtt kell működniük az ellenőrzések során. Így például a rendőrnek akár nálunk, a közúti ellenőrzés során hozzá kell jutnia a külföldi autós és autó adataihoz, illetve fokozatosan meg kell teremteni a határokon átívelő bírságolhatóság lehetőségét. Utóbbi még kicsit várat magára, most annak kell örülni, hogy valaki meghúzta a féket a rendőrségi és NAV-os ellenőrzéseken.

Ha az ügy érintettje lennék, és már befizettem volna a több százezer forintos bírságot, és közben minden egyéb jogorvoslati lehetőséget kimerítettem volna már, most nagyon elgondolkodnék, hogy a pénzt közigazgatási eljárás keretében okozott kár ügyében indított perben próbáljam visszaszerezni. Ez több megkérdezett ügyvéd tippje, de van, aki szerint nincs esély a pénzek visszaszerzésére. Pedig ha valaki akár csak egy ilyen pert megnyerne Magyarországon, az ismét teljesen új helyzetet teremthetne ebben a kérdésben.

Szerettem volna megtudni, hogy az utóbbi években összesen hány forintot szedtek be az ellenőrzéseket végző hatóságok az efféle eljárások során, de kedd délutánig sem a rendőrség, sem a NAV részéről nem érkezett válasz. Utóbbinál úgy tájékoztattak, hogy már gyűjtik az adatokat, mert eddig nem készült országos összesítés. Amennyiben ezeket megkapjuk, külön cikkben közöljük a részleteket.