Használt autót vett, 7 milliót bukott

2016.10.14. 12:24 Módosítva: 2016-10-14 14:35:12

János négymillióért vásárolt egy enyhén sérült, fiatal Volvót, amit egész életében bánni fog. Kétszer is elvitte eredetiségvizsgálatra, ezeken mindent rendben találtak, ő is csak később és egészen véletlenül derítette ki, hogy az autó lopott. Ezután egy évig küzdött a kártérítésért, végül összesen hétmillió forintot veszített a bíróságon és autó már nincs is az országban. Az év legsúlyosabb tévedéssorozata rengeteg kérdést vet fel az autópiaccal kapcsolatban, de válaszokkal nem szolgálhatunk.

Hónapok óta rakosgatom a nagy kék mappát, tele van vele az íróasztalfiókom. János néha e-mailben érdeklődik, hogy mikor kerül sorra az ügye, amelynek részletei tűélesen kirajzolódnak a lefűzött számlák, szerződések és két eredetiségvizsgálat okiratának olvasásakor, illetve egy bírósági döntésből, amelynek nyomán az autón kívül az összes ráfordított pénzét is elveszítette. Mindig megírom neki, hogy tovább kell emésztenem a hatalmas anyagot, majd ismét eltelik néhány hét a következő levélváltásig.

Nyár eleje óta megy ez, de Jánosnak bőven volt ideje megtanulni várakozni, miután 2014. februárjában felfedezte egy 2012-es, enyhén sérült, és mindössze 20 ezer kilométert futott Volvo XC70 hirdetését a Használtautó.hu-n.

Az autó bal eleje tört össze egy korábbi balesetben, ezért nagyon olcsó volt. A képek alapján a bal első futóművet, a szélvédőt, az egyik fényszórót, a sárvédőt, lökhárítót, az ütközéskor kinyílt tetőlégzsákot, az első légzsákok miatt komplett műszerfalat, a kormánykereket, meg még ki tudja mi mindent kellett cserélni a helyreállításhoz. A hirdető szerint ez körülbelül 1,5 millió forintjába kerülhet, amire fel is hívta a figyelmet, így sima ügynek és jó vételnek tűnt a Volvo. 

János kicsit utánaszámolt, majd úgy döntött, éppen megfelel neki a menthető autó. Bár a helyreállítás időigényes, de a végén újszerű lehet a svéd kombi, miközben a teljes költség alig éri el egy új XC70 árának harmadát. Sokan döntöttek volna hozzá hasonlóan, most is rengeteg efféle ajánlat van a hirdetések közt.  

Két eredetiségvizsgálat: minden rendben

Miután kiderült, hogy a Volvo magyar forgalmi engedélye és törzskönyve nem a hirdetést feladó M. Pál nevére szól, János még egyáltalán nem gyanakodott, ráadásul szakértők is nyugtatgatták, mert előfordul, hogy nem az árusít egy autót, akinek a nevén van. A hirdető, M. úr állította, hogy a sérült kombit egy cégtől vette át fizetségként, amely tizenhét raklapnyi fogkrém árával tartozott neki. Szerződést is írtak, ám végül úgy döntött, nem foglalkozik a javítással, inkább meghirdeti az autót és pénzt csinál belőle így ahogy van.

Az események innentől kicsit zavarosak, mert bár János abban állapodott meg a Pállal, hogy az mégis a nevére íratja a tartozás fejében kapott autót, így János hivatalosan is tőle vásárolhatja majd meg, olvasónk sosem találkozott a céggel, amelynek adatai a Volvo forgalmijában szerepeltek. Nem volt ott azon a február 25-i eredetiségvizsgálaton sem, amelyet a budapesti Zsoltautó Kft végzett, mielőtt ő kifizette az autó árát, pontosan négymillió forintot.

A rendelkezésemre álló iratok szerint a vizsgálat megrendelője mégis János volt. Személyes adatait pontosan írták fel a vizsgálaton, ami azért különös, mert Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának archívumából utólag nem került elő ez a meghatalmazás. Rejtély, hogyan történhetett ez meg.

Mivel az első vizsgálatról kiadott, állami fejléces bizonyítványon azt írták: A jármű egyedi azonosító adatainak, vizsgált műszaki adatainak és a járműokmánynak valódiságát megállapítom - másnap a központi okmányirodában gond nélkül János nevére írták az autót és elvégezték a köztes átíratást is, amelyet Pál korábban nem tartott fontosnak. Furcsa volt az is, hogy Pál nem kérte az adásvételi másolatát, amikor elintézték a papírmunkát az okmányirodában.

Olvasónk fizetett, de mivel még mindig gyanús volt neki, hogy meghatalmazás nélkül is elvégezték az eredetiségvizsgálatot a Volvón, levélben kikérte a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) szakvéleményét. Nem várta meg a hivatal válaszát, de biztosra akart menni, ezért két nappal később felkeresett egy másik eredetiségvizsgáló állomást, mégpedig a szintén budapesti VIN Expert nevű céget. Újabb 18500 forintért ismét megvizsgálták az autót, ezúttal is mindent rendben találtak. János ekkor már csapdában volt, pedig nagyon kevés használtautó-vásárló lobogtathat egyszerre két hivatalos igazolást is arról, hogy az autója nem lopott.

Az ekkor még mozgásképtelen Volvót trélerrel szállították egyik helyről a másikra, ahogy abba a műhelybe is, ahol márciusban az összes sérülését kijavították. A helyreállításhoz új és bontott, de ép gyári alkatrészeket használtak. Az előzetes kalkuláció több mint harminc kisebb-nagyobb tételt sorol fel, melyeken kívül öt karosszériaelem újrafényezését javasolják, egyenként 30 ezer forintért. 650 ezer forintra taksálták a munkadíjat és további 1,7-1,9 millió forintra az alkatrészköltséget. Mindezt csak azért írtam le, hogy lássák, a hirdetésben szereplő becslésnek nem sok köze volt a valósághoz. 

János 2014. március 28-án, vagyis több mint három héttel a szervizbeadás után látta viszont az autóját. A Volvón néhány további apróságot kellett még javítani, de nagyjából azt tudta, amiért új tulajdonosa szívesen fizetett ki két részletben több mint hatmillió forintot. Mivel az XC70 modern autó, rengeteg funkcióját a fedélzeti számítógép menüjébe zsúfolták, ezért már az első közös kilométereken kalandozni kezdett a menüpontok közt, hogy magyarra állítsa a nyelvet.

Miután végre magyarul jelentek meg a feliratok, véletlenül bukkant rá a VIN, vagyis a Vehicle identification number, magyarul az alvázszám bejegyzésre. A számokból és betűkből álló karaktersor első kilenc eleme egyezett azzal, amit az karosszériájába gravíroztak, az utolsó nyolc karakter viszont teljesen más volt.

Mire jó a VIN?

Az autógyártók a típusok, az évjárat és sokszor a motorváltozat azonosításához is használják a világszerte úgynevezett elsődleges egyedi azonosítóként elfogadott alvázszámot. Ha a VIN-t az elsőtől az utolsó karakterig visszafejtjük, pontosan kiderül, hogy egy típusnak mely évjáratáról és mely példányáról van szó. A számsor soha nem ismétlődik, és az autógyár nemzetközi adatbázisából akár évekkel, évtizedekkel később is előhívható minden részlet, így az is, hogy mikor és hol javították, illetve rendesen elvégezték-e rajta az időszakos karbantartásokat.

A márkaszerviznek sikerült, ami az államnak nem

Miután János egyre biztosabban érezte, hogy nem egy harmadik, államilag felügyelt eredetiségvizsgálat lesz a válasz egy fájóan logikus kérdésre, időpontot kért egy Volvo márkaszervizében. Ott kiderült, hogy nemcsak a fedélzeti számítógépen olvasható alvázszám tér el attól, amit az alvázba gravíroztak, de a vezetőoldali ajtó keretén, a B-oszlopon is más vázszám szerepel, a túloldali matrica hiányzik, viszont van egy másik a motortérnek azon a pontján, a zárhídon, ahová a Volvo gyárban soha nem ragasztanak ilyesmit, mert az alkatrészt csak néhány csavar tartja.

Az eredetiségvizsgálatokon mindezt nem vették észre, ahogy azt sem, hogy az első szélvédő mögötti kis résen, ahol eredetileg kívülről is könnyen leolvasható a VIN, most nincs semmi. A szerviz szerint a csalók nem is olyan karaktertípussal dolgoztak, mint amit a gyári gravírozógépben használnak. 

A klasszikus vesszőfutásnak ezen a pontján János dönthetett volna úgyis, hogy kéz alatt továbbadja az autót és nem szól senkinek a tapasztalatairól. A Volvo talán átment volna egy újabb eredetiségvizsgálaton is, a KEKKH ismét kiadta volna a fejléces papírt, ismét átíratta volna valaki és évekig nem történt volna semmi, hacsak nem adja el az autót az új tulajdonos, és nem akad fenn azon a vizsgálaton, amit az ő vevője végeztet el. 

Az úgynevezett nyomozás

Mivel János nem bűnöző, ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Ehhez csatolta az addig összegyűjtött papírokat, de a rendőrség nem volt hajlandó lefoglalni az autót. A Volvót Jánosnak kell őrizgetnie, mondták, amíg nem intézkednek a lefoglalásról. A rendőrség ezután nekilátott a műveletnek, amelyhez kiválóan ért: többször áttette a lopott Volvo ügyét egyik kapitányságról a másikra. A területi illetékesség az ő istenük.

Az aktákat Budapestről Dunakeszire tolták, mert az autót Fóton adták el. Ezután állítólag a dunakeszi rendőrség telefonon kérdezte meg Jánost, hol tartózkodott, amikor megtalálta a Volvo netes hirdetését. Nyilván megkönnyebbültek, amikor elmondta, hogy Budapest XI. kerületében él, itt is internetezik, mert így az ügyét azonnal továbbpasszolhatták a kerületieknek. 

Az aktatologatás első harmadában János rászánt még egy kis pénzt az ügy felderítésére, és felkérte Detvay István igazságügyi gépjárműszakértőt, vizsgálja meg alaposan az autót. A vizsgálat több mint hatvanezer forintba került, cserébe a szakértő tizennégy oldalon összefoglalta, amit a márkaszervizes epizód óta már tudunk. Röviden: kétféle alvázszám olvasható az autó különböző pontjain, ezek közül csak egy helyen, a jobb első ülés előtt, az utastér kárpitozása alatt szerepel az a verzió, amelyet eredetinek hittek az eredetiségvizsgálók, miközben közepes minőségű hamisítvány. 

A vásárlás utáni hetedik hónapban végre elrendelte a Volvo lefoglalását a rendőrség, de felszólították Jánost, hogy maga vigye be az autót. Erről eszembe jut annak a Suzuki Jimny terepjárónak az esete, amelyért az év elején trélerrel ment el a gyöngyösi rendőrség a tulajdonoshoz, majd több mint félévvel később visszaadták, mert rájöttek, hogy az autó mégsem lopott. Elegáns megoldás mind egy szálig.  A XI. kerületi rendőröknek a jelek szerint mindenki gyanús, ezért bár kérte, nem engedélyezték Jánosnak, hogy a mielőtt leadja az autót, kiszereltesse belőle azokat az alkatrészeket, amelyekkel a vásárlás után helyreállíttatta. Így adta át a majdnem tökéletes XC70-et a kapitányságon. Hamarosan kiderült, hogy az autót 2013. márciusában a németországi Avis autókölcsönzőben bérelte ki valaki, de elfelejtette visszavinni, ezért a magyar hatóságok visszaszolgáltatták a cégnek.

A lopott autót 2013 nyarán egy másik, ugyanilyen Volvo számaival helyezték forgalomba Magyarországon. Az eredeti számsor kicsiszolása után belegravírozott hamis vázszámhoz tartozó egy évvel fiatalabb Volvo XC70-et egyébként a mai napig használja a kinti tulajdonosa. Ez derült ki, miután a budapesti márkaszerviz lekérdezte az autó szerviztörténetét. 

Nyomozás felfüggesztve, a tettes ismeretlen

Jánost kétszer hallgatták meg tanúként a rendőrök, mielőtt a nyomozást 2014. novemberében, eredmény híján felfüggesztették. Ekkor alakult ki az a helyzet, ami miatt érdemes az emlékezetünkbe vésnünk János történetét. Miután ügyvédjével megkeresték a Volvót eladó Pál ügyvédjét és jelezték, hogy szeretnék felbontani az adásvételi szerződést, illetve kérik vissza a pénzt, az ügyvéd kijózanító választ adott. A magyarázat szerint Pál nem tudta, hogy lopott autót ad el, és mivel gondoskodott az eredetiségvizsgálatról, ráadásul ezen mindent rendben találtak, nem felelős a történekért. 

Ezért döntött úgy János, hogy nem őt, hanem az elsőként tévedő eredetiség vizsgáló céget, a Zsolt Autó Kft.-t, illetve az egymás után két téves hatósági bizonyítványt kiadó KEKKH-t pereli be. A per előtt a céggel és a hivatallal is megpróbált egyezkedni, de a vizsgálóállomás és a hivatal is hárított. Az előbbi azért, mert a törvény szerint csak közreműködőként vesz részt a folyamatban, az utóbbi pedig azért, mert a törvény szerint nem felelős az eredetiségvizsgálat végén kiállított bizonyítvány tartalmáért. A bíróság elsőfokú ítélete nem sokkal azelőtt született meg, hogy kezembe kaptam a hatalmas kék mappát. Eszerint olvasónk az eladótól követelhetett volna kártérítést, és ha ő végképp nem fizetett volna, fordulhatott volna ügyével a vizsgálócéghez és a hivatalhoz. Addig a jog szerint nem is valósult meg a kár. 

Mire az elsőfokú ítélet megszületett, János alaposan belefáradt a harcba, ezért feleségével úgy döntöttek, integetnek az elveszett millióknak, befizetik az első fokon elveszített per illetékeit és más költségeit, vagyis újabb egymillió forintot, és inkább továbblépnek, mielőtt rámegy az életük a Volvo-ügyre. Telefonon beszéltem Pállal, aki állítja, hogy semmit nem tudott az autó zűrös előéletéről, ezért nem érzi magát felelősnek, ekkor mesélte a fogkrémes csere részleteit is. Az első vizsgálatot végző Zsolt Autó telefonszámán egy úr jelentkezett, nem kívánt bemutatkozni és nyilatkozni, mert lezártnak tekinti az ügyet. Éppen ezért nem adta meg ügyvédje telefonszámát sem.

A VIN Expert tulajdonosa szerint, a jogszabályban leírt vizsgálati módszerek nem tökéletesek. Nem használhatnak olyan módszereket, amelyekkel biztosan megbuknának a lopott autók, és a vizsgálat ideje is rövidebb, mint amennyit az igazságügyi szakértő rászánt. A cégnél eddig nem fordult elő hasonló hiba, pedig több ezer autót vizsgáltak már.  

Panasz, nem fellebbezés

Megkerestem a KEKKH-t is, ahol bár a jogszabályok miatt érdemben nem nyilatkozhattak az esetről, azt javasolták, aki hasonló helyzetbe kerül, inkább az adásvételi szerződés felbontásával próbálkozzon, és tegyen panaszt a hivatalnál az eredetiség-vizsgálat tévedése miatt. Az ilyen panaszokat elsőként maga a KEKKH vizsgálja ki, ingyen. Ilyenkor egyébként nem nézik meg magát az autót, pedig ahogy a vizsgálatokról készült fotókat elnézem, nagyon nem ártana, mert némelyik silány.

Ha a hivatal nem semmisíti meg az eredetiségvizsgálat eredményét, a pórul járt autós a Közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat, ahol a János ügyében szereplő Fővárosi törvényszéknél gyorsabban lezavarhatják az eljárást. Csakhogy hiába dönt ez a bíróság a Jánoshoz hasonló szerencsétlenek javára, az ítélettel szintén legfeljebb az eladóhoz fordulhatnak, aki vagy visszaveszi az autót és visszaadja az árát, vagy nem. Ha nem, akkor a becsapott vevő beperelheti, tehát hasonló helyzetbe kerül, mint János, akinek Pál ügyvédje világosan megírta, hogy a Volvo eladójának fogalma sem volt arról, hogy lopott autót árul, és mindent megtett, amit a törvényben előírnak. 

A lopott autó is átesik a rendszeren

Továbbra sem értem, mire jó az eredetiségvizsgálat, ha a módszerei mellett így elszaladt a világ, vagyis 18500 forintért vagy megtudjuk, az autó tiszta-e, vagy nem. A vizsgálat csak belföldi autóvásárláskor kötelező, a kintről behozott autókat csak felületesen ellenőrzik, és így kapnak magyar rendszámot. Ha gyárilag, vagy utólag beütött vázszámukra nem jelez a nemzetközi körözési rendszer, talán évekig nem derül ki, ha lopottak. 

Érthetetlen az is, miért nem járnak közös tanfolyamokra a gyári márkaszervizek és az eredetiségvizsgálók, ha egy típust jól ismerő szerelő lazán megtalálja a hamis jelzéseket. A kötelező vizsgálat jogi háttere is kusza, hiszen a szabályokat nem a KEKKH írja, nem is világos, hogy pontosan ki. Amikor a más lopott autós ügyekben a Belügyminisztériumot kérdeztem, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz irányítottak, és viszont. A KEKKH az év végén beolvad a Belügybe, tehát ez az egész rendszer megváltozik majd, de tartok tőle, nem a vizsgálat megszüntetésével, illetve a módszer átdolgozásával kezdik az átalakításokat, hiszen a mostani, defektes formájában is évi 5 milliárd forintot szed be vele az állam.