Autót Amerikából 2. - Ha megvettük, hogyan tovább?
Ha megvettük álmaink autóját, akkor jön a következő probléma, hogy miképpen kerüljön haza. Ez egy kicsit összetett feladat, de nem megoldhatatlan. Ha már az előző cikkben javasolt módon, egy tapasztalt amerikai partneren keresztül intéztük a vásárlást, akkor ő valószínűleg a szállítást is intézi, de akár igen, akár nem, álljon itt néhány fontos info.
A járművet először is a vásárlás helyéről el kell juttatni egy kikötőbe. Ebben kérhetjük az eladó segítségét, ha kereskedőnél vásároltunk, vagy a vásárlásról szóló cikkünkben említett internetes árverések is ajánlanak szállítót. Ha nem, akkor akár otthonról is intézhetjük a uship.com, vagy a centraldispatch.com weboldalakon keresztül. Utóbbi havi előfizetéssel érhető csak el, míg az első egyszeri alkalomra is használható. Minél távolabbról szállíttatjuk az autót, annál kedvezőbbek ez egy mérföldre eső díjak. Több száz mérföldes fuvarnál kb. 0,40 dollár/mérföld tarifával kalkulálhatunk. Rövid távon ennél lényegesen magasabbak a díjak, én például 50 dollárt fizetek egy 5 mérföldes fuvarért, amikor az árverés helyszínéről magamhoz szállíttatom az autókat.
Ha már a kikötőbe eljutott a kocsi, következik a tengeri szállítás. Az ép és vezethető autók esetében a RO-RO-(Roll On-Roll Off: gurulj fel, gurulj le) szállítást javaslom, ami kimondottan gépjárművek szállítására épült, speciális hajókkal történik. Képzeljünk el egy tízemeletes úszó garázst, na ez a RO-RO-hajó. Ez a tengeri szállítás legbiztonságosabb és legolcsóbb módja (pl: HÖEGH).
Ezek a hajók szállítják az egész világon az új autókat is a rendeltetési helyükre – ha a Mercedesnek, Lexusnak és az összes többi autógyártónak megfelel, akkor mi is rábízhatjuk autónkat. Én eddig kb. kétezer-ötszáz autót küldtem így, és ha jól emlékszem, egy vagy két olyan eset volt, amikor apró sérülés, karcolás keletkezett az autón. Természetesen teljes körű biztosítás is köthető a szállításra. Jelenleg az USA keleti partjáról az európai kikötőbe 800 dollár (kb. 240 ezer Ft) körül jut el egy személyautó. Valamelyik Benelux kikötőből további 100-120 ezer forint a Budapestig történő szállítás (pl: Lagermax).
Ha a megvásárolt autó sérült, nem vezethető (azaz nem fékezhető, nem kormányozható, vagy törött üvegű), akkor marad a konténeres szállítás. Ennek költsége a keleti partról 1800-2200 dollár között mozog személyautónál. Ha 2200 dolláros árat kapunk, akkor keresgéljünk tovább, ha 1800-ast, akkor fogadjuk el. Rengeteg szállító ajánlata közül választhatunk (Usasped, Atlanticcargo, stb.).
A konténeres szállítás nagy előnye, hogy az autó végig konténerben jön Budapestig, nem kell foglalkozni az európai kikötőből történő továbbítással. Hátránya, hogy gyakoribbak a sérülések, mivel 3-4 autó kerül egy 12 méter hosszú konténerbe, tehát egymás fölé is pakolnak. Ha már konténer, legalább a kocsi javításához szükséges alkatrészek is el tudnak jönni az autóval, többnyire felár nélkül.
Amikor legújabb szerzeményünk már szerencsésen áthajózott az Óvilágba, következik a vámolás. Az a legegyszerűbb és legolcsóbb, ha az érkező kikötőben intézzük a vámkezelést. Ezzel kikerüljük a hazai vámkezelés bürokratikus és korrupt rendszerét, valamint megtakarítunk átlagosan 7% ÁFA-t (mivel nyugaton a 20% általános). Ha veterán autót hozunk be, akkor Hollandiában 6 százalékkal megússzuk a teljes vámkezelést.
A vámkezelés egyszerűsége és gyorsasága (maximum 30 perc) pedig sok bosszúságtól kíméli meg az embert. Nem beszélve arról, hogy nem kell jattolni ahhoz, hogy elfogadják a számla értékét. Otthon találkoztam olyan esettel is, amikor a valós vételár dupláját is csak jatt ellenében fogadta el a vámos.
Ha a konténeres szállítást választottuk, akkor többnyire a szállító cég elvégzi helyettünk a vámkezelést. RO-RO-nál maguknak kell intézni, de ezt bármelyik helyi ügynökség megcsinálja mailben elküldött okmányok alapján. Már a hajó megérkezése előtt el lehet indítani és mire befut az autónk, már készen vannak az okmányok. Lehetőségünk van az autót hazavezetni a kikötőből, de előre érdeklődjük meg, hogy mennyiért és hol kapunk rá ideiglenes rendszámot. A turistaként hazalátogatók saját rendszámukkal használhatják az autót, de európai kötelező biztosítást kell vásárolni. Ennek díja Európában töredéke a haza biztosítók ajánlatainak.
Ha mindezen túl vagyunk, megérkezett épen és szépen a gépjármű, akkor kezdődik az igazi szopás, a magyarországi üzembe helyezés. Erről regényt lehetne írni, de nem vagyok egy Jókai. Röviden csak annyit, hogyha a hazai vámeljárást bürokratikusnak és korruptnak neveztem, akkor az kismiska a vizsgáztatás rendszeréhez képest. A lényeg, hogy felejtsük el, hogy nekiugrunk egyből a vizsgáztatásnak. Vigyük ki Németországba az autót, ahol nem az E-jeleket számolják, hanem a jármű műszaki állapotát nézik, és ha az alapvető elvárásoknak megfelel (sárga index, ködzárófény, dupla skálázású, tehát km/órát is mutató sebességmérő), akkor fél óra alatt kész a vizsga. De hangsúlyozom, hogy a megfelelő műszaki állapot alapkövetelmény, ugyanúgy, mintha európai autót vizsgáztatnánk. Mivel az autót vizsgáztatják és nem a sofőrt, ezért bárki meghatalmazások nélkül viheti az autót. Ha ezt az akadályt is sikeresen abszolváltuk, akkor már csak annyi dolgunk van, mint bármilyen EU-ból behozott autóval: kifizetni a magyar államnak a különböző jogcímeken beszedett sarcot.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a 25 év alatt begyűjtött saját tapasztalataim, de lehet, hogy másnak ettől eltérő véleménye, tapasztalata van. Remélem, ezek után sem ment el senkinek a kedve egy Corvette, Mustang vagy netán egy, az USA-ban már széles választékban kapható új/használt elektromos autó megvételétől. Tanácsaimmal segíteni és nem lebeszélni szerettem volna az amerikai autók kedvelőit.
