A pótdíj 15 ezer, tőlem 60-at követelnek

2017.08.04. 13:11

Napok óta rágom olvasónk, Csaba történetét, de néhány dolgot nem értek. Ezek közül a legkínzóbb, hogy miből kéne tudnom autósként, hogy nem kaptam meg egy fizetési felszólítást, ha nem kaptam meg. Csaba rendszeresen használja az M7-es autópályát, és tavaly elfelejtett e-matricát vásárolni, ezért megbüntették, jogosan. Kifizetett egy pótdíjat, majd egy másikat, ezután pedig azt hitte, minden rendben. Hatalmasat tévedett.

A levél már egy hónapja itt kavarog az asztalomon és félek, mire elolvassák ezt a cikket, többen a homlokukra csapnak majd a monitor előtt, mert hasonló helyzetbe kerültek, mint Csaba, a teljesen átlagos magyar autós.

Azért írt nekem, mert tavaly júniusban elkövetett egy végzetes hibát: elfelejtett e-matricát venni, mielőtt többször is az M7-es autópályán autózott. Az összes hazai fizetős úton kamerákkal vadásznak a bliccelőkre, ezért Csabának hamarosan küldtek egy, majd még egy fizetési felszólítást a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgálató Zrt-től. Két jogosulatlan úthasználat miatt kétszer 14875 forintot kellett kifizetnie, mégpedig 30 napon belül. Csaba fizetett.  

m1

Közel fél évvel később, novemberben kapott újabb fizetési felszólítást a NÚSZ-tól, de ebben nem a szokásos, kevesebb mint 15 ezer forintot követelték tőle, hanem az összeg négyszeresét, 59500-at, szintén a júniusi jogosulatlan úthasználat miatt. Ekkor Csaba e-mailt küldött a cégnek, és kikérte a harmadik esethez tartozó fényképeket. Így derült ki, hogy tavaly nyáron nem kétszer, hanem valóban háromszor kamerázták le e-matrica nélkül az autóját, és azért kell 60 ezer forintot fizetnie, mert a harmadik pótdíjat nem fizette be harminc napon belül. 

Csaba egészen novemberig nem tudott a harmadik esetről. Állítja, az ajánlott levelet sem kapta meg, sőt, azt az értesítő cédulát sem, melyet akkor dob be a postást, ha valaki nem veszi át tőle személyesen az ajánlott levelet. Miután december 22-én választ kapott a NÚSZ-tól, nyomozni kezdett.

A postán kiderült, hogy tavaly nyáron valóban küldött fizetési felszólítást a harmadik esetről az útdíjszedő cég, ám mivel Csaba ezt nem vette át, a levél egy idő után "címzett nem kereste" jelzéssel visszament a NÚSZ-hoz, a cég pedig meg sem próbálta újra elpostázni azt. Vagyis olvasónk valóban csak akkor értesült a tartozásáról, amikor a cég szerint már letelt a fizetési határidő és jóval azután értesítették ismét, hogy a pótdíj megnégyszereződött.

Erre hivatkozva Csaba február 10-én újabb levelet írt a NÚSZ-nak, csakhogy mivel addig nem fizetett, a cég még január 26-án átadta az ügyet a Vitári ügyvédi irodának, innentől viszont két szálon ment tovább a történet.

A cég elfogadta az érvelést, nem adott magyarázatot a történtekre, de Csabát egy újabb, február végi levélben arról értesítették, hogy kifizetheti a 14875 forintot, amit ő március 24-én, tehát kevesebb, mint harminc nappal az erről szóló határozat kézhezvétele után ki is fizetett.

Ha a történet itt véget ért volna, legfeljebb csak azon töprenghetnénk, hogy miért nincs semmi felelőssége ezekben az ügyekben a postának, illetve, hogy miért az autósnak kell bizonygatnia, hogy nem kapott értesítést egy pótdíjas esetről, amikor azt a NÚSZ Zrt. pontosan tudja. A történetnek azonban itt még nincs vége. 

122
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Csaba még februárban kapott egy levelet a Vitári ügyvédi irodától is, amelyben az iroda a magasabb összeget követelte tőle. Olvasónk nekik is megírta, hogy hamarosan rendezi az ügyet a NÚSZ-szal, amit ugye meg is tett, de sem az ügyvédi iroda nem reagált erre, sem az útdíjszedő cég arra, hogy fizetett. 

Végül éppen egy évvel azután, hogy Csaba az átlagos magyar autós elfelejtett e-matricát vásárolni, majd háromszor megbüntették, és három hónappal azután hogy kifizette a harmadik pótdíjat is, ismét írt neki az ügyvédi iroda. Ezúttal 44625 forintot követeltek tőle, még mindig a régi eset kapcsán. Arra hivatkoztak, hogy négy nappal később fizette be a méltányosságból 14875 forintra csökkentett pótdíjat, mint ahogy azt a NÚSZ előírta neki a levelében.

Csaba nem érti, miért büntetnék meg mégis, miközben a méltányosságról szóló, február 28-i keltezésű levéltől számított 30 napon belül fizette ki a csökkentett pótdíjat. Úgy gondolja, hogy a Núsz Zrt. nem puszta emberbaráti szeretetből engedte el a 60 ezer forintos emelt büntetés zömét, hanem mert egyszerűen jogtalan lett volna a magasabb pótdíj egy olyan ügyben, amelyről ő bizonyítottan nem tudott. Különös az is, hogy a cég önkényesen március 20-i fizetési határidőt írt elő a csökkentett összegre, ami kevesebb, mint a törvényben előírt 30 nap. Erről a NÚSZ-nál azt gondolják, hogy Csaba minden határidőt túllépett, mert náluk akkor kezdődött az időszámítás, amikor először sikerült értesíteni őt arról, hogy tartozik körülbelül 60 ezer forinttal. 

Ha esetleg mostanra belezavarodtak volna a történetbe, akkor összefoglalom, miért írtam levelet a NÚSZ Zrt-nek. Nem értettem, hogy miért nem küldtek még tavaly nyáron egy második fizetési felszólítást az autósnak, mielőtt megemelték a szóban forgó eset kapcsán kiszabott pótdíjat. Nem értettem, milyen alapon szabtak kevesebb, mint 30 napos fizetési határidőt, amikor méltányosságból mégis megengedték volna Csabának, hogy 60 ezer helyett kevesebb mint 15 ezer forintot fizessen. Az sem világos, miért nem reagáltak semmit, miután befizette ezt az összeget és miért az ügyvédi iroda követeli tőle most a magasabb és az alacsonyabb pótdíj különbözetét. 

e-útdíj

Valóban megér 44 ezer forintot négy napnyi csúszás? 

A NÚSZ Zrt. szerint nagyon is megéri. Török Szabolcs, a cég kommunikációs vezetője, a kérdéseimre írt válaszában egyrészt arra hivatkozik, hogy Csaba már december 22-én átlépett egy 30 napos fizetési határidőt, amely egyébként a törvény szerint járt neki, majd januárban nem reagált, így a február végén neki küldött méltányossági értesítőben megszabott, március 20-i fizetési határidőt végképp be kellett volna tartania. A NÚSZ-szal folytatott levelezés nem halasztó hatályú, vagyis, és ezt szintén ők írják, érdemesebb még akkor is befizetni a pótdíjat, ha azt nem tartjuk jogszerűnek. Legfeljebb visszafizetik, utólag.

Ha innen nézzük, a cégnek nagyon is igaza van, és Csabának fizetnie kellett volna a neki szabott, egyébként egyedi határidőn belül. Csakhogy nagyon furcsa izmozásnak tűnik mindez egy olyan állami felügyelet alatt álló cégtől, amely más esetekben mindig a harmincnapos határidőre hivatkozik és egy percig sem vitatja, hogy az ügyfele bizonyítottan nem tudhatott arról, hogy tavaly nyáron nem kétszer, hanem háromszor büntették meg.

Az ügy jobb megértéséhez nem árt tudni, hogy amikor egy ajánlott küldeményt nem veszünk át a postástól és később sem megyünk el érte a postahivatalba, azt elvileg ismételten megpróbálják kézbesíteni, mielőtt visszaküldik a feladónak. Az ilyen esetekben egyébként nem csak a NÚSZ Zrt. tekinti kézbesítettnek a levelet, hanem a legtöbb ajánlott küldemény feladói, jellemzően állami, vagy ahhoz köthető cégek, intézmények. Aki ezzel ellenkezne, annak a kafkai nevű kézibesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet kell beadnia. 

Csaba ügyében most ott tartunk, hogy miközben március 24-én befizette a harmadik pótdíjat, vagyis 14875 forintot az útdíjszedő cégnek, az ügyvédi iroda továbbra is követel tőle több mint 44 ezret, de ezt nem hajlandó befizetni. Azt pedig döntsék el önök, hogy jogos, vagy még inkább etikus-e az, ahogy a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. és a Vitári ügyvédi iroda Csaba pótdíjas ügyét kezeli.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.