A több ezer eurós neppertrükk

Két éve írtunk először a módszerről, amely kapcsos zárójel mögé söpri az összes, rendszeresen tárgyalt trükköt, melyekkel a magyarországi autókereskedők bűnöző hányada a sokszorosát keresi annak, amit a többiek el sem tudnak képzelni. Az áfacsalásról van szó, amellyel akár egy néhány ezer eurós használt autó újra eladásakor is több százezer forintot kaszálhatnak. 

A módszer röviden: az európai adószámmal rendelkező uniós kereskedők nettó áron is vásárolhatnak autót olyan kinti cégektől, amelyek jogosultak szintén általános forgalmi adó (áfa) nélkül, vagyis, ahogy ott nevezik, Mehrwertsteuer-mentesen adni-venni használt autókat. Az adómentes autókereskedelem nem azt jelenti, hogy ezeknek a cégeknek nem kell bevallaniuk az áfát, csupán azt, hogy ezt megtehetik utólag is, miután továbbadták az autót például egy magyar vevőnek, önnek. Csakhogy a csalók soha és sehol nem fizetik be az áfát.

Olyan autót kell választaniuk, amelyet Mehrwertsteuer auswiesbar jelöléssel kínálnak a kinti hirdetési oldalakon. Tegnap délelőtt felütöttem a mobilét és az oldal véletlenül nem az Audi-BMW-Mercedes triász egy tagjánál nyílt ki, hanem a Jaguar-hirdetéseknél. A részletes keresés menüpontban alámerülve kiválasztottam az MwSt. auswiesbar opciót, így a rendszer 3497 találatra szűkített a korábbi 7499-ről. Még ez is elég durva szám, vagyis az áfa nélküli autók kínálata döbbenetesen nagy. 

Azok a kereskedők, akik a kinti 19 százalékos áfát (amely a bruttó árhoz képest 15,9 százalékos megtakarítást jelent) lenyelve szeretnének autót venni, általában dupla adásvételi szerződéssel dolgoznak. Alapítanak egy, többnyire szlovák köztes vállalkozást, amely jogosult az áfamentes vásárlásra, megveszik a német használt autót néhány ezer euróval kevesebb pénzért (10 ezer euró értékű autónál a különbözet körülbelül 1500 euró, vagyis több mint 450 ezer forint) a szlovák cég nevére, majd írnak egy második adásvételit.

Ezen az áfával megemelt árat tüntetik fel, az eladó rovatba a kinti kereskedést írják, majd az autót itthon eladják a kedves vevőnek közvetítőként, és boldogan elteszik az adót. Ha véletlenül lebuknak, egyszerűen bedöntik az áfázásra alapított fantomcéget, majd alapítanak egy újabbat és pörgetik tovább az üzletet, amíg lehet. 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megragadja a botját, és üti az áfázós vállalkozások nyomát, ahogy csak bírja. Áprilisban arról írt az MTI nyomán az Origo, hogy tíz autó többszöri eladásával összesen 40 millió forint értékben követett el áfacsalást egy testvérpár, Nógrád megyében. Más országokban vásárolt nagy értékű  autókat adtak el szintén saját, külföldön bejegyzett cégeiknek, majd itthon, haszonnal továbbadták azokat, és nem fizették be az áfát. A jog költségvetési csalásnak hívja az ilyesmit, és évek óta teljesen általános módszer az autópiacon.

A NAV honlapján írnak egy másik, tavaly novemberi esetről, amelyben egy nyíregyházi autókereskedő 11 millió forintnyi áfát tett zsebre a szlovák céges módszerrel. Amikor lekapcsolták kiderült, hogy nemcsak adócsalással keresett pénzt, de az autók kilométerszámlálóját is visszatekerte, sőt, eredeti okmányaikat meghamisítva, korábbi évjáratúként helyeztette itthon forgalomba. Így az indokoltnál kevesebb regisztrációs adót fizetett. 

Egy harmadik, szintén idei történet az utóbbi idők rekordja. Ebben 350 millió forintot gyűjtögetett össze egy szolnoki autókereskedő, amely nemcsak a fantomcéges technológiát fejlesztette tökélyre, de fiktív javítási és alkatrésszámlákkal, úgynevezett költségszámlákkal fedte le gondosan az így behozott autók eladásából származó bevételt, mely után egyáltalán nem fizetett adót és járulékokat. 

Most biztosan többekben felmerült, hogy mi köze ehhez egy egyszerű magyar autóvásárlónak. Röviden:

- Az így vásárolt autókat lefoglalhatja a rendőrség, vagy a NAV, így a tulajdonosnak minimum egy időre le kell mondania róla

- A köztes cégeken átfuttatott használt autók rejtett hibáiért, a tekert kilométerszámlálóért és minden más problémáért az eldobós cégnél panaszkodhatnak, mininális esélyekkel.

A két hete megjelent cikkben bemutatott Audi A4-vásárlással kapcsolatban felmerült néhány olvasóban, hogy beszéljünk egy kicsit a áfás áron kínált használt autókban rejlő lehetőségekről. A 2015-ös A4 Avant beszerzésnél a magyar vevő, egy cég kifejezetten nem áfás autót szeretett volna, vagyis olyat, amelynek vételárát nem úgy adta meg a kinti eladó, hogy +19% MwSt.

Mivel sem könyvelő, sem adótanácsadó nem vagyok a továbbiakban szándékosan nem használok szakkifejezéseket, paragrafusokat a könnyű érthetőség miatt.

A Németországban nettó áron is megvásárolható autók hirdetései sokszor kiegészülnek az export szóval, a hirdető némettudásától függő németséggel. A már említett másik, keresőben is beállítható paraméter a  Mwst. ausweisbar / nicht ausweisbar opción kívül. 

Az Európai Unió egyik furcsasága, hogy szinte minden országában eltérő az áfa mérteke, Németországban a legmagasabb áfa-kulcs a 19%-os, de ott is vannak alacsonyabb kulcsok, ami most nem lényeges, hiszen a használt autó esetében ezt alkalmazzák. 

Mielőtt egy magánszemély az unióban, kereskedőtől vásárol használt autót a www.europa.eu oldalon tájékozódhat az adószabályokról. 

A honlapon ezt írják: "Önnek abban az országban kell a helyi adókulcs szerint hozzáadottérték-adót fizetnie, ahol a járművet megvásárolja. A linkre kattintva áttekintheti, mekkora adókulcsot (héamértéket) alkalmaznak az egyes uniós országok.

Az autót értékesítő cég választhat, hogy mire számít fel hozzáadott érték-adót :

* ha csak az értékesítésből származó nyereség, akkor a hozzáadott érték-adót nem tünteti fel a vevőnek kiállított számlán.

A legtöbb autókereskedő így, vagyis a használt cikkek kereskedelmére vonatkozó rendszer, az ún. különbözet szerinti szabályozás szerint jár el. * az ügylet teljes költségére , azaz a járműért fizetett teljes vételárra.

Azaz nem tudunk magánszemélykent nettó áron vásárolni, és valljuk be, nem sok értelme lenne, mivel a magyarországi áfa magasabb nyolc százalékkal, márpedig valahol mindenképpen meg kellene fizetnünk ezt az adót.

Aki eljutott eddig a cikk olvasásában, annak számára világos, hogy ha a német használt autót egy kereskedőcég vásárolja meg kint, ugyan valóban elhozhatja nettó áron, de ebben az esetben itt kell befizetnie a kinti vételár és az itteni eladási ár közti különbözet összegére kalkulált 27%-os áfát.

Ezekben az ügyletekben a kinti cégek sokszor kérnek kauciót (Mwst. Kaution) akár a teljes 19%-ra, vagy csak egy bizonyos összeget biztosítéknak, és utólag utalják vissza a Mehrwertsteuert, amikor az autó például CMR szerint beért pl. Magyarországra, vagy ha lábon ment vagy CMR nélkül, a társaság tulajdonosa nyilatkozik, vagy esetleg a magyar forgalmit várják cserebe.

A kaució visszautalása néha macerás. Több esettel találkoztam, ahol többszöri erélyes telefonbeszélgetés, illetve emailváltás kellett a cég tulajdonosával, mert vagy elfelejtették, vagy szabadságon volt az értékesítő, és nem adta tovább az információt a könyvelésnek. Így hiába küldtük a magyar forgalmit, nem jött a pénz hetekig. Egy esetben nem kért kauciót az eladó, hanem a német törzskönyvet tartotta vissza, amíg az autó nem ért igazoltan Magyarországra. Ezután futárral küldte utánunk, két nap alatt.

Nem autókereskedő cég ugyancsak nem vehet autót adómentesen, teherautót is csak úgy, hogy a fenti kaucióval biztosítja az eladót, és persze bemutatja az Európai Unióban érvényes adószámát. Ilyenkor a kereskedések kérhetnek céges papírokat is, illetve a tulajdonos és az ügyvezető személyes iratainak másolatát.

Az eladó elvileg kötelezett a cég ellenőrzésére, sőt, dokumentálnia is kell, hogy körültekintően járt el, mert egy kesőbbi áfa-csalásos büntetőügyben csak így tisztázhatja magát. Beszéltem olyan kinti kereskedővel, akitől holland kereskedő vásárolt nagyobb mennyiségben egyszerre Volkswagent, Skodát nettó áron, majd eladták Nemetországban az autókat, és a 19%-os helyi áfát nem számították fel.

Az német adóhatóság azt feltételezte, hogy az eladó összejátszott a holland vevővel, és gyanúsítottként kezelték, ráadásul az elcsalt áfa összegének mértékében zárolták a cég számláját. Százezer eurós tétel volt, amit a cég nem használhatott, amíg nem tisztázta magát a bíróságon.

Ha egy kinti megvásárolt autót hat hónapnál fiatalabb és hatezer kilométernél kevesebbet futott, a német törvények szerint új autónak minősül.

Aki ilyen autót vásárol, annak abban az országban kell utána áfát fizetnie , ahol a  regisztráltatja azt , vagyis rendszerint a lakóhelye szerinti országban. Az adó kiszámításához az autó teljes vételárát kell alapul venni – ebbe minden tartozék és járulékos költség, így például a szállítási költség is beleszámít. Aki kétszer, vagyis az adásvétel helye szerinti országban, és a regisztráció helye szerinti országban is kifizeti az áfát, jogosult a visszatérítésre, de ezt még a vásárláskor tisztázni kell a kinti kereskedővel, vagy az itthonival, ha tőle vesszük meg a Németországból származó autót.

Miért éri meg mégis egy cégnek megvenni nettó áron az kinti autót, majd itthon befizetni a magas, 27%-os áfát?

Ha egy cég a behozott autót tartósbérletbe adja tovább, az áfáját levonhatja, és emiatt a bérlőnek a nettó értékre vonatkozó finanszírozási költsége keletkezik. Vagyis, az ő számára így nem lesz drágább az ügylet, de amikor a lízing időszakának végén az autót alacsonyabb maradványértéken eladják, a cégnek fel kell számítania a huszonhét százalékos magyar áfát.

Vannak olyan német kereskedések, amelyek eleve csak kereskedőknek, viszonteladóknak adnak el autót. Ezek a cégek általában alacsonyabb, nagykereskedelmi árakat szabnak, melyekkel a nyolc százalékos itteni áfatöbblet ellenére is megérheti az ügylet. (Persze feltételezzük, hogy az áfát itthon valóban be is fizeti a cég, amely kint adómentesen vette meg az autót.)

Érdemes körültekintően vásárolni, mivel egy későbbi jogi procedúra esetén, ahol az állam követeli a be nem fizetett áfát, az erről mit sem tudó magyar magánvevő, vagyis ön kerülhet kellemetlen helyzetbe az áfacsaló kereskedő helyett.