Miért baleseteznek a mai fiatal autósok?

2017.09.22. 12:55
Ha létezik mostanság olyan autós rendezvény, amelyet támogatni tudok, az valószínűleg a Ford Driving Skills For Life-ja lesz. De vajon tényleg ettől várjuk, hogy a fiatalok óvatosabban fognak majd vezetni?

Májusban már megszellőztette a Ford, hogy a 2003-as amerikai bevezetés után Magyarországra is elhozzák a Driving Skills For Life (DSFL) rendezvénysorozatukat, amely elsősorban a fiatal vezetőket szólítja meg. Az ok prózai: a statisztikák szerint a friss jogosítvánnyal rendelkezők körében a közlekedési balesetek számítanak vezető haláloknak. Sőt, a balesetek 14%-t ők is okozzák. A Ford kutatása szerint a 18-24 éves korcsoportba tartozó autóvezetők 13 százaléka ül kocsiba egy-egy buli után, és 43 százaléka SMS-ezik, 36 százalékuk telefonál, 11 százalékuk néz mobilon videókat vagy szelfizik vezetés közben. A Ford az idei utolsó állomásra minket is meghívott, én pedig a szerkesztőségből szinte egyedüliként estem bele a márka által megcélzott 18-26 éves korosztályba.

Egy nagyáruházi parkolóba szólt a meghívó, így voltak fenntartásaim a rendezvény előtt, de ezek végül alaptalannak bizonyultak. A négy nagyobb állomásból álló program gond nélkül elfért a flaszteren. A rendezvényhez szükséges felszerelések Angliából érkeztek, ahogy néhány instruktor is, akiket egy hazai stáb egészít ki.

Rövid eligazítás során a korábban is ismertetett statisztikákon kívül kiderült, hogy sikerült a Ford által megcélzott 300-400 jelentkezői létszámot túlteljesíteni, idén 700-an vehetnek részt a programban. Sokan voltak kíváncsiak, mit nyújt egy autómárka ingyenes vezetéstechnikai képzés címszó alatt. Szó volt még egy újabb statisztikai adatról is, miszerint a fiatalon balesetet szenvedők nagyjából 80%-a férfi. Ez nem feltétlenül a nemek közötti képességek arányát jelzi, hanem azt, hogy a nők vagy a férfiak közül kik azok, akik több kockázatot vállalnak a jogosítványszerzés utáni kezdeti években.

Az első állomáson a túlkormányozottságot szimulálták. Habár a DSFL eredeti programjában egy V8-as Mustang is szerepet kap, sajnos nem a hátsókerékhajtású szörnyet kell elrakni keresztbe. Erre (és egyébként az összes többi feladatra is) ezres, turbós, háromhengeres Fiestákat rendszeresítettek. Ennél a feladatnál a túlkormányozottságot a hátsó abroncsokra felszerelt műanyag réteggel szimulálták, amivel agresszív kormánymozdulatokkal akár már hússzal is elindul az autó fara. A feladat egyszerű: két bója körül forogva nyolcasokat kellett rajzolni, és közben összeszedni az autót. Filléres megoldás, jó volna, ha a jogosítványszerzés előtt mindenki megtapasztalná, hogyan viselkedik ilyen helyzetben az autó.

A második állomás már messziről bűzlött, ugyanis három Fiesta várta, hogy a lemezbe tiporjuk a pedáljaikat. A fékszagból sejtettük, hogy a megállásé lesz a főszerep. Az összes állomás közül talán ez a pálya tartogatta a legnagyobb kihívást. Elsőként álló helyzetből kellett körülbelül 50 km/h-s sebességre gyorsítani, majd vészfékezni. A pálya másik oldalán már egy kikerülési manőver is nehezítette a gyakorlatot. Ez egyúttal reakcióidő-teszt is volt, hiszen attól függően kellett jobbra vagy balra rántani a kormányt, hogy melyik irányban vált zöldre a pálya végén elhelyezett lámpa. 

A maradék két állomás már kissé elnagyoltabb képet mutatott. A vezetés közbeni zavaró tényezőket egy nagyon rövid, kanyarulatokkal tűzdelt körpályán szimuláltuk. Habár volt VR-szemüveges, öregség- illetve részegség-szimulátoros öltözék is, azt csak néhány sebességmért kapura rúgás során használhattuk. Vezetés közben telefonnyomkodással, beszélgetéssel, hangos zenével próbálták elvonni a pályán a figyelmünket.

Az utolsó állomáson végre kiderült, miért hozták a Mustangot. Azon mutatták be, mit és hogyan érdemes ellenőrizni az autón egy hosszabb utazás előtt. A KRESZ-ben is ismertetett olajszint, keréknyomás-ellenőrzés és egyebek mellett volt azért V8 röfögtetés is. Jutott idő egy kis tech-demóra is, hiszen ki lehetett próbálni egy automatikus vészfékező rendszerrel ellátott Fiestát. Ebben a modellben a rendszer 45 km/h-s sebességig fékez magától, ha előttünk például megállna a sor. A márka-image növelésen kívül azért ez a feladat is hasznos volt, hiszen egyrészt kiderült, hogy ezek a rendszerek is felülbírálhatók (padlógáz esetén nem fékez be magától), másrészt felhívta a figyelmet arra is, hogy sokan nem is tudják, pontosan mire képes az autójuk. Ez manapság abból a szempontból fontos, hogy a jelenleg elérhető korlátozottan önvezető rendszerek más és más technológiákkal igyekeznek elkerülni a baleseteket, és jellemzően különböző sebességtartományokig ígérik, hogy megmentik a figyelmetlen vezető irháját.

Nem hiszem, hogy a Ford vezetésbiztonság-növelő programja eléri hangoztatott célját, hiszen a hazai baleseti statisztikai mutatók nem ettől a bruttó 10-20 perces perces vezetési gyakorlattól fordulnak majd meg. Prevencióhoz viszont remek módszer, és ha emiatt jut eszébe valakinek bármilyen autós tréningre jelentkezni, akkor a fene bánja, hogy éppen egy autógyártó szervezi azt. A program sikerességének köszönhetően várhatóan jövőre is szerveznek majd hasonlókat.