Így mér menet közben a magyar rendőr

Miután több helyen azt olvashattuk, hogy hatósági jelleggel nem ellátott rendőrautókkal hajszolják gyorshajtásba az autósokat a magyar rendőrök, megérkezett a hivatalos cáfolat. Valóban ellenőriznek, valóban van hozzá eszközük, de állítják, nem veszélyeztetnek senkit, csupán a gyorshajtókra, a záróvonalat átlépőkre, a kézből telefonálókra vadásznak egy felújított eszközzel.

Péntek délelőtt jelent meg az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján az a részletes közlemény, amelyben a rendőrség reagál az utóbbi hetekben sok autóst lázban tartó értesülésre, mely szerint már nem csak kéklámpás, speciális festésű rendőrautókkal ellenőrzik a forgalmat, és nem csak álló helyzetből.

Mint írják, a rendőri jelzettel ellátott autókkal végzett ellenőrzések sokszor nem érik el a kívánt célt, mert az autósok egy része csak addig tartja be a szabályokat, amíg rendőrautót lát a közelben. A közlemény határozottan cáfolja, hogy a jelöletlen rendőrautókkal hátulról tolják a civil autósokat és ezzel hajszolják bele őket a gyorshajtásba vagy más szabálysértésekbe.

A közlemény szerint a menet közben végzett sebességmérésekhez nem kell az ellenőrzött autóval azonos tempóban haladni ahhoz, hogy megállapítsák, mennyivel megy, sőt még azonos sávban sem. Hozzáteszik, csak akkor állítják meg a szabálytalanságon ért autósokat, amikor erre biztonságos helyet találnak, vagyis például autópályák leállósávján nem.

Az alábbi képet az imént kaptuk olvasónktól, a rajta látható jelenet némiképp árnyalja a rendőrségi közleményben leírtakat.

Friss kép egy intézkedésről. Kb. egy kilométerrel odébb van egy szervizút, ahol megoldhatták volna – írta hozzá a fotós
Friss kép egy intézkedésről. Kb. egy kilométerrel odébb van egy szervizút, ahol megoldhatták volna – írta hozzá a fotós

A hivatalos közlemény a baleseti helyzettel indokolja a mostani intézkedéseket, ezért megnéztem az ORFK honlapján elérhető, az idei év első negyedévére vonatkozó statisztikákat. Kiderült, hogy valóban több személyi sérüléses baleset történt 2018. első három hónapjában, mint egy évvel korábban, ráadásul az első negyedév 3210 regisztrált balesete lényegesen több, mint az egy évvel korábban regisztrált 2910 eset, és a balesetekben összesen 4298-an sérültek meg vagy veszették életüket, de ezt a számot főként a könnyű sérültek számának látványos növekedése határozta meg. A balesetek számának összesítésében 2016 volt a csúcsév, akkor, szintén az első negyedévben 3219 sérüléssel vagy halállal végződő baleset történt Magyarországon. 

Az alábbi galériára kattintva nem csak az összesített baleseti számokról szóló diagramokat láthatják, hanem a részletezést is.

A rendőrség azt tanácsolja, hogy ha egy másik autó elkezdi hátulról tolni a miénket, vagyis veszélyes közelségbe ér és így követi, az első alkalommal húzódjunk le a szélső sávba, amikor ez biztonságos és ne gyorsítsunk további, illetve ne is próbáljuk megregulázni a mögöttünk érkezőt.

Az ügyben megkerestem Pető Attila Kreszprofesszort, aki az alábbiakban írja el, hogy pontosan milyen szabályokhoz kell igazodniuk a rendőröknek és miért veszélyes az, ha bárki hátulról nyomja az előtte haladót akár azért, hogy az illető tovább gyorsítson, akár azért, hogy hamarabb lehúzódjon.

Mit mond a KRESZ-szakértő? (Pető Attila)

A napokban én is sok hírt olvastam azzal kapcsolatban, hogy „civil” autókból ellenőrzik a közlekedőket, elsősorban a sebességtúllépéseket figyelve. Arról is sokat hallani, hogy az ellenőrző személyek – remélhetően rendőrök – provokatív magatartással mintegy kikényszerítik a többiekből a gyorshajtást, majd vaskos helyszíni bírságot hajtanak be.

Nem véletlenül írtam oda, hogy „remélhetően rendőrök”, mert ki tudja, mikor és kinek ötlik fel a fejében, hogy ezzel a módszerrel akár vissza is lehet élni, egy egyenruhát mégis könnyebb szerezni, mint egy felszerelt rendőrautót. Szerintem ez talán a legnagyobb probléma az ilyen "civil" ellenőrzésekkel.

Ám akárhogy szépítjük a dolgot, a gyorshajtás népbetegség. Olyannyira, hogy ma az lóg ki a sorból, aki a jogszabályokban rögzített, megengedett legnagyobb sebességet mindig, mindenhol betartja.  A megengedett legnagyobb sebességértékeket nem hasra ütés szerint választják meg. Komoly fizikai, matematikai, mérnöki tervezés eredménye, amit jól bizonyít, hogy a világon szinte mindenhol körülbelül ugyanannyi a városokon belüli és kívüli sebességhatárok értéke. Ezek betartása elvárható lenne, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a vezető baleseti okok között toronymagasan áll a relatív és abszolút gyorshajtás.

A gyorshajtáskor kiszabható közigazgatási bírságok várható összegei elég húzósak, érdemes megnézi példaként az alábbi táblázatot, amely minden olyan szakaszon érvényes, ahol lakott területen belül táblával engedélyezték a 70 km/órát engedélyeztek. 

70 helyett:

  • 85 – 100 km/óra: 30 000 forint
  • 100 – 115 km/óra: 45 000 forint
  • 115 – 130 km/óra: 60 000 forint
  • 130 – 145 km/óra: 90 000 forint
  • 145 – 160 km/óra: 130 000 forint
  • 160 – 175 km/óra: 200.000 forint
  • 175 km/óra felett: 300.000 forint

Bár az utóbbi értékek már irreálisan magasak, de a 30 vagy 45 ezres bírságokba könnyen beleszaladhat bárki.

A KRESZ rendelkezései a rendőri ellenőrzésekről:

A rendőr a járművek megállítására menet közben a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról ad jelzést, karjának, fehér szegélyű piros tárcsának, piros vagy fehér fényű lámpának fel-le mozgatásával, illetőleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegű felirattal.”

Ebből következik, hogy legalább villogó kék vagy kék-vörös fényjelzést adó berendezés szükséges ahhoz, hogy egy járműből leadott felszólításra megálljunk. Viszont ez az ellenőrző hatóság részéről nem kell, hogy rögzített legyen, tehát a járműre elhelyezett fényjelzővel is megoldható.

Ugyanakkor, ha a minket kiszúró jármű elénk kerül, és az abból kiszálló rendőrök leintenek, akkor nincs mese, meg kell állni. Hiszen:

a rendőr a járművek megállítására karjának vagy fehér szegélyű piros tárcsának függőleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetőleg síppal ad jelzést.”

Sokszor felvetődik, hogy honnan lehet meggyőződni arról, hogy a karjával integető személy egy rendőr? Sőt, tovább megyek, mert a KRESZ rögzíti, hogy a szolgálatban lévő katonai forgalomszabályozó, a katasztrófavédelmi hatóság közúti ellenőre, a vám- és pénzügyőr, a tűzoltó, valamint a forgalmat ellenőrző közlekedési hatóság közúti ellenőre is megállíthatja a járművünket.

Mivel a jogszabály rögzíti ezen személyek megállítási jogait, akkor járunk el helyesen, ha megállunk, és meggyőződünk arról, hogy az integető személy az előbb felsoroltak valamelyike. Ebből viszont az is következik, hogy ha más emeli fel a karját az úttest szélén, netán piros vagy fehér fényt forgat körbe, kimeríti a közúti zavarás forgalmát, ami felelősségre vonással is járhat.

Miért szabálytalan a letolós gyorshajtásba hajszolás?

Először is jó tudni, hogy a KRESZ szerint csak a megkülönböztető fényjelzést használó jármű lépheti túl a megengedett legnagyobb sebességeket, ugyanakkor az egyszerű autósok sem ítélheti meg azt, hogy egy másik jármű tempósabban megy-e a kelleténél.

A KRESZ a többsávos utakon történő közlekedés esetében ezt külön rögzíti is:

Lakott területen lévő, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza.”

Tehát a belső sávokban folyamatosan csak akkor szabad haladni, ha a gyorsabban érkezőt nem akadályozzuk, független ül a megengedett legnagyobb sebességtől. Tehát egy egyértelműen gyorshajtó elől is ki kel térni, le kell húzódni a szélső sávokba. (Lakott területen kívül, autópályán ez azért nem kérdés, mert ott a belső sávokat csak előzés céljából szabad igénybe venni.)

Azaz nem igazán jó védekezés az, hogy a mögöttem lévő jármű arra kényszerített, hogy átlépjem a sebességhatárt, ugyanis ilyen esetben lehúzódással biztosítani kellene az útját. Egy egysávos úton ezzel nem tudunk mit kezdeni, de mindenképpen érdemes a megadott sebességhatárokon belül maradni. Függetlenül attól, hogy a mögöttünk érkező csökkenti a követési távolságot, esetleg villog és dudál, amihez persze nincs joga.

Természetesen a „civil” ellenőrző jármű részére a KRESZ szabályok betartása ugyanolyan kötelezettség, legyen az a követési távolság helyes megválasztása, a sebességhatárok figyelembe vétele, vagy akár a hangjelzési, vagy általános zavarási tilalom.

Szintén érdemes tudni, hogy a megállási szabályok betartása vonatkozik az ellenőrzés célú megállítások esetére is, főleg akkor, ha a „civil” jármű nem kapja elő a megkülönböztető fényjelzését. Olyan helyen, ahol megállni tilos, nem tartózkodhat jármű működő kék-vörös fényjelzést adó berendezés nélkül.

Lakott területen kívül járművel - a lehetőséghez képest - az úttesten kívül kell megállni, és ez szintén szerepel a KRESZ-ben. Ezen felül az autópálya, autóút leállósávja sem a legbiztonságosabb hely egy közúti ellenőrzésre mindamellett, hogy a szabály lehetővé teszi a leállósáv használatát a forgalom ellenőrzése céljából.

Bízom abban, hogy a provokatív rendőri fellépésekről szóló beszámolók nem valósak. A váratlan helyről érkező ellenőrzések hosszú távon akár hasznosak is lehetnek még akkor is, ha pechünk van, és pont minket kapcsolnak le így.

Sokszor tapasztalom azt is, hogy a sebességhatárok túllépésének egyik oka, hogy nem is tudjuk pontosan adott helyzetben, hogy éppen mennyivel mehetnénk. Tipikus példa erre, hogy a VÉDA rendszer egyik legnagyobb fogása az utánfutóval közlekedő autósok köre. Sokszor az autópályán 130-cal haladó pótkocsis széttárja a kezét, hogy ő 20 éve ennyivel közlekedik, és nem is tudta, hogy csak 80-nal mehetne.

A rendőrségi közleményben szereplő videórészletek, melyeket cikkünkben is láthatnak a Video HT Kft. nevű vég VHT-507 típusú hordozható lézeres sebességmérő berendezésével készültek, erre utal a felvételeken szereplő kétféle jelzés. Megkeresem a cég vezetőjét, Kopornoky Ferencet, aki megerősítette, hogy a készülékkel akár mozgó autóból is hitelesen lehet sebességet mérni. Az eredmény pontosságát a Famalaser III néven is ismert berendezésbe épített GPS egység garantálja, hiszen azzal a rendőrautó sebességét is meg tudják határozni és ezt a mérés során számításba veszik, tehát nem torzítja a mérés eredményét. 

Vannak persze megkötések is. Ha a rendőrök mozgó autóból akarnak gyorshajtókra vadászni, legalább 20 km/óra sebességgel kell haladniuk, ha pedig 3 km/órás sebességet meghaladó mértékben gyorsítanak vagy lassítanak, a rendszer automatikusan letilt, így a rendőrautó mérés során bekövetkező sebességváltozása nem okozhat hibás mérést. A készülék pontos paramétereit a Video HT honlapján is közlik.

A Famalaser III típusú berendezéseket egyébként nem újították fel a gyártó szerint, csupán újrahitelesítették és kicserélték bennük az akkumulátorokat, majd ismét üzembe állították őket. A készülék alapvető műszaki tulajdonságai már évekkel ezelőtt is azonosak voltak a jelenlegiekkel.

A mostani ellenőrzésekben a gyorshajtásokon kívül az autópálya leállósávját szabálytalanul használókat, a vasúti átkelőkben tilos jelzésnél áthajtókat, a zebrán előzőket is ki akarják szűrni, ahogy azokat is, akik átlépik a záróvonalat, áthajtanak a piroson, szabálytalanul váltanak sávot, vagy megszegik a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályokat, esetleg kézben tartott telefonnal vezetnek.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.