Az autómosó nem fizeti ki a letörött tükröt, de miért?

2018.09.29. 08:04

Néha sem baleset, sem átverés nem kell, hogy kára és bosszúsága keletkezzen a gyanútlan autósnak. Gábor autómosós története tanulságos, és biztos vagyok benne, hogy nem is egyedülálló. Érdemes megnézni, hogy mit írnak ki az autómosó bejáratához, mielőtt behajtunk.

Gábor egy nyári nap B-osztályos Mercedesével elment egy tököli autómosóba. Gépesített, átlagos autómosó, az a fajta, amely végigvontatja az autót a mosási fázisokon. Hasonlóból sok üzemel szerte az országban. Gábor kiválasztotta a mosóprogramot, a megfelelő pozícióba helyezte a Mercedest, majd leállította a motort. A berendezés behúzta az autót és elindultak a kefék.

A mosóprogram ciklusának végéhez közeledve a körkefék az A-oszlophoz értek, reccsenést hallott a jobb oldalról. A hang az utastérben a zaj ellenére is jól hallható volt. A mosás befejeztével a Mercedes gazdája észrevette, hogy a jobb oldali visszapillantó tükör burkolatának egy része, egészen pontosan a visszapillantóba épített indexhez tartozó plexi takarás hiányzik. A forgó kefe sörtéi beleakadhattak a tükörházba, és egyszerűen meghámozták.

„El lehet felejteni”

Gábor jelezte a mosó kezelőinek, mi történt, és a visszapillantó burkolata is előkerült, de az index takaróeleme nem lett meg, pedig az is lerepült a helyéről. A gépkezelő – Gáborral ellentétben – vélhetően nem először találkozott hasonló problémával, ugyanis a felesleges udvariaskodást mellőzve szinte azonnal közölte, hogy bármiféle kártérítést is forgat Gábor a fejében, azt „el lehet felejteni”. A megtalált alkatrészdarabot átadta, és részéről ezzel elintézettnek tekintette az ügyet.

Gábornak esze ágában sem volt ennyivel elintézni a dolgot. Eléggé felháborította a lekezelő bánásmód, és némi szóváltás árán elérte, hogy készüljön legalább egy jegyzőkönyv a történtekről. Ez önmagában még nem vitt közelebb a megoldáshoz, de utólag legalább nem kellett külön csatát vívnia, hogy bizonyítsa, mi mikor és hol történt az autójával. Ez rendkívül fontos a hasonló ügyekben. A jegyzőkönyv mellé Gábor fényképeket is készített az autóról és sérüléséről, ami később szintén nagyon hasznos ötletnek bizonyult. A tükröt később 40 ezer forintért cserélték ki Gábor autóján számlás szervizben.

Ezek után megkereste az autómosó üzemeltetőjét, egy egyéni vállalkozót. Az üzemeltető továbbra is hárította felelősségét, és két erősnek tűnő érvvel vágott vissza:

  1. Gábor autójának tükrét korábban jól láthatóan ragasztották már, így az nem volt gyári állapotú a mosás előtt.
  2. Az üzemeltető a helyszínen is jól látható kiírásban tájékoztatja az autósokat, hogy a berendezést „saját felelősségükre” vehetik igénybe, a károkért a mosó nem vállal felelősséget.

Mivel mindkét érv megfelel a valóságnak, érdemes áttekinteni, hogy ezek alapján valóban mentesülhet-e a mosót üzemeltető vállalkozó a kártérítés alól.

Használat csak „saját felelősségre”

A „saját felelősségre” végzett gépi autómosatás azért nagyon érdekes, mert ilyen tartalmú kiírással, azaz jogi értelemben szerződési feltétellel szinte az összes hasonló, gépesített mosóban találkozhatunk, működjön az akár benzinkúton vagy önállóan.

Az autós és a mosót üzemeltető vállalkozás között szerződéses jogviszony jön létre, amikor valaki behajt a kefék közé az autójával. A szerződés megfelelő teljesítése az autós részéről a díjfizetés és a szükséges utasítások követése (pl. ablakok felhúzása, ajtó becsukása stb.), a vállalkozás pedig azzal teljesít, hogy lemossa az autót a géppel. Ha mosás során károsodik egy autó, szerződéses kárról beszélhetünk.

A mosó felelőssége azonban nem áll be automatikusan pusztán mert menet közben megsérül egy autó. Talán sokakat meglep: a szerződéses kárfelelősséget - bizonyos megkötésekkel - valóban ki lehet előre zárni. A polgári jog szerint csupán a szándékosan okozott, az emberi életet, egészséget, testi épséget érintő károkozásért való felelősség nem zárható ki egyoldalúan.

Gábor ügyében azonban tisztán dologi kárról van szó, még ha fenn is állt a lehetősége, hogy esetleg ő vagy más megsérüljön. Ennyire egyszerű az egész ügy megítélése? Az autómosó vállalkozások egyszerűen kiakasztják a táblát a bejárathoz, vagy rányomtatják a számlára, hogy nem vállalnak felelősséget az autóban esett kárért, és ezzel vége? Akármilyen karistolásokkal, horpadással, töréskárral kerül ki egy kocsi a mosóból, a dologi kárra vonatkozó felelősség kizárás alapján eleve esélytelen fellépni a vállalkozással szemben?

Fogyasztók előnyben

Azonban Gábor esetében hiába akaszt ki táblát a vállalkozó, hogy a felelősségét előre kizárja, az ilyen kikötés semmisnek tekintendő. Most bizonyára sokan felhorkannak, hogy ha egy másik esetben cégautóját mosatja az ügyvezető, akkor arra más szabályok vonatkoznak-e. Igen, az új polgári törvénykönyv csakis a fogyasztói szerződéseket részesíti kifejezett védelemben, vagyis azokat, amelyek cég és természetes személy közt jönnek létre, nem pedig két cég közt. Ha tehát Gábor Mercedese a saját cége nevén lett volna, akkor a felelősség kizárását sokkal nehezebben, a törvényi alapelvek mentén lehetne megingatni. Ez disznóság, de jobb tudni.

A dolog magyarázata az, hogy jogi szempontból nem mindegy, az autómosatás kapcsán fogyasztói szerződésről beszélünk-e. Az autómosó esetén (illetve általában is) fogyasztói szerződés a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy és a szakmai-, gazdasági körében eljáró vállalkozás között jön létre. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben tisztességtelen, semmis az olyan kikötés, amely kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a vállalkozás szerződésszegése esetén, semmis az a kikötés is, amely kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét.

Veszélyes üzem?

További értelmezést igényel, hogy milyen szabályok alapján lehet elbírálni egy autóban gépi mosóval okozott kárt. Az általános szabály tiltja a másnak történő jogellenes károkozást. Ha ezt a szabályt alkalmazzuk, akkor ezzel kapcsolatosan Gábor később bizonyítási nehézségekkel számolhat. Ha azonban a mosóberendezést fokozott veszéllyel járó tevékenységnek tekintjük, teljesen más az ügy megítélése.

A veszélyes üzemnek nincs egzakt törvényi meghatározása, ezért nálunk eléggé egyedülálló módon döntően a bírói gyakorlatban alakult ki esetről-esetre, hogy milyen tevékenységek tartoznak ide. A bekerülés, és a veszélyes üzemmé minősítés feltétele, hogy a tevékenység folytatása során egy aránylag kisebb mértékű rendellenesség, hiba aránytalanul nagy kárt okozzon. Fokozottan veszélyes a tevékenység akkor is, ha folytatójának csekélyebb mértékű vétkessége súlyos kárveszéllyel fenyegető helyzetet teremt. A leggyakoribb példa természetesen a gépjármű, de Gábor autója leállítva már nem számít veszélyes üzemnek.

Ha valaki veszélyes üzemi tevékenységet folytat, az így okozott kár alól nagyon nehéz mentesülnie. Persze a törvény azt is előírja, hogy nem kell megtéríteni a kárt, amennyiben az a károsult felróható magatartásából származott. Például aki nem szereli le az autója antennáját a mosás előtt, ne nagyon reklamáljon, hogy a forgó kefék azt egy pillanat alatt letörték. Nehezebb a megítélése, amikor a kefék a hátsó légterelőkben tesznek kárt. Ilyenkor is fennállhat a mosó felelőssége, ha nem hívták fel a figyelmet a különleges kialakítású járművekkel kapcsolatos fokozott kockázatra.

Csalhat az autós is

A másik oldalról, az autómosó vállalkozások részéről az hangzik el gyakran, hogy nem lehet eldönteni, hogy karistolások, horzsolások, illetve kisebb fényezési károk a mosóban keletkeztek-e, vagy már eleve ezekkel érkezett az autó. Egy benzinkúton ezen segíthet a biztonsági kamera felvétele, ha megfelelőek a fényviszonyok és kellően jó felbontású a felvétel, és persze a bizonyítás lehetséges tanúkkal és fotókkal is.

Gábor tükre valóban javított állapotú volt, de ez nem abból a szempontból fontos, hogy felel-e az autómosó azért, hogy lerepült a tükörház, hanem azért, mert fontos, hogy mi volt a kiinduló állapot. A Mercedes tükre a mosatás előtt egyben volt, burkolata nem járt le, bírta a rázkódásokat, menetszelet és működött a beépített index is. Ha az összes alkatrész előkerült volna, és a tükröt ezekkel újra össze lehetett volna szerelni, a kár is kisebb lenne. Mivel azonban nem került elő minden alkatrész, Gábornak is többet kellett fizetnie a javításért.

Összefoglalva: nincs könnyű dolga annak, akinek az autója megsérül a gépi mosás során. Ha a sérülést azonnal, helyben észreveszi, a káreseményről fotókat és jegyzőkönyvet készítenek a helyszínen, akkor nem reménytelen az ügy, különösen, ha az autós sem volt egyedül. Egyéb esetekben azonban olyan bizonyítási nehézségekkel kell számolni, hogy valószínűleg nincs is értelme belekezdeni az eljárásba.