Kilóg a lóláb – egy Suzuki különös közlekedési balesete

2018.10.30. 14:24 Módosítva: 2018-10-30 15:29:49

„Hol foltokban imitt-amott
Ős sűrűből bozót rekedt meg,
Most hirtelen téli mesék
Rémei kielevenednek.”

Csaba gyakorlott és óvatos vezető, arra azonban, ami egy balesetben történt vele, nem lehetett előre felkészülni. Ügyéből fontos tanulságok vonhatók le, a helyzet jogi természetrajzát talán azok is érdekesnek találják majd, akiket egyébként hidegen hagy a jogászi okoskodás. Mostani történetünket Ady Endre - Az eltévedt lovas című versének strófái kísérik.

Csaba egy átlagos novemberi reggelen már korán autóba szállt, mert aznapra tele volt a naptára feladatokkal. Egy Pest megyei kistelepülésre igyekezett egy jó tíz éves, 1,3-as, benzines Suzuki Swifttel. Ahogy megérkezett a településre, már fel-feltünedeztek épületek, de az utat még javarészt szántóföldek szegélyezték. Biztosan mindenki ismeri az egyveleget, amikor reggel az úttest még enyhén nyirkos a lecsapódott párától, és a mindent ellepő reggeli szürkület is lankasztja a sofőr figyelmét.

Alusznak némán a faluk,
Multat álmodván dideregve
S a köd-bozótból kirohan
Ordas, bölény s nagymérgű medve.”

Talán az alföldi táj monotóniája is közrejátszott, hogy Csaba ezúttal csak az útra figyelt. Még nem ért be a városba, amikor autója előtt a semmiből felbukkant egy gyorsan mozgó szürke massza. Az elmosódott folt kisvártatva termetes, felnőtt ló formájában öltött testet, bőven a Suzuki féktávján belül. Jóformán fékezés nélkül belehajtott, és elütötte a lovat, de talán ezúttal mondhatjuk, hogy elütötték egymást.

Akik ütöttek már el kisebb-nagyobb állatot autóval, jól tudják, mekkora kárt okoz bármilyen autóban egy ilyen ütközés. Egy sok mázsás állat hatása ehhez képest egészen drámai. Az erőteljes roncsolódás a vezető és az utasok védelmét szolgálja az ütközési energia elnyelése révén, a Swift meg is óvta Csabát, akinek haja szála sem görbült. Sajnos a ló már nem volt ilyen szerencsés, a baleset után elpusztult.

A rendőrség szerint a menetirány szerinti jobb oldali füves árokból, hirtelen ugrott ki az autó elé a szürke ló, melynek bal oldala sérült. Csakhamar kiderült, ki volt a ló gazdája, és az is, kinek kellett volna vigyáznia rá, hogy ne szaladjon ki az útra.

Hajdani, eltévedt utas
Vág neki új hináru utnak,
De nincsen fény, nincs lámpa-láng
És hírük sincsen a faluknak.”

A baleset jogilag érdekes helyzetet teremtett. Az autó üzemeltetése egyfelől fokozott veszéllyel járó tevékenységnek számít, és szigorú kárfelelősséggel jár, ám az állat tartásával okozott kár szintén önálló, de kevésbé szigorú felelősségi formának számít. E két felelősség találkozott a balesetben. Nyilvánvaló, hogy mindkét fél, tehát a Suzuki tulajdonosa és a ló gazdája is károkat szenvedett az ügyben, utóbbi bizonyosan nem csak vagyoni természetűt. Kinek kell ilyen esetben megtéríteni a másik kárát? Netán hibáztatható a ló is?

Itt van a sűrű, a bozót,
Itt van a régi, tompa nóta,
Mely a süket ködben lapult
Vitéz, bús nagyapáink óta.”

Utóbbi nyilván költői kérdés, hiszen az állatoknak nincs vétőképességük, annál inkább gazdáiknak. A kedvtelési célú állatok tartásáról szóló külön jogszabály egészen konkrétan előírja, hogy az állatokat úgy kell tartani, hogy azok ne veszélyeztethessék más állatok, illetve az ember biztonságát. Ezzel összhangban a polgári kódex is rögzíti, hogy aki az állat tartásával másnak kárt okoz, köteles megtéríteni. Akkor hol itt a kérdés?

A főszabály szerint a jármű üzemeltetésével okozott kárért az üzembentartó is felel. Tehát Csabának is kártérítési felelőssége van a lóban okozott kárért. A fő szabályok alapján tehát nem igazán jutunk dűlőre, ezért ilyen esetben fontos szerepet kapnak a kisegítő szabályok. Az egyik kisegítő szabály az autó üzembentartójának mentesülését teszi lehetővé, a másik pedig a felelősségének a mérséklését. A kettő közül csak az egyik alkalmazható, ha egyáltalán.

Ha a baleset olyan okból következik be, ami a jármű üzemeltetésén kívül esik, és egyúttal elháríthatatlan, akkor mentesülhet az üzembentartó. Ebben az esetben azt kell tehát megítélni, hogy a ló felbukkanásának körülményei elháríthatatlan balesetet idéztek-e elő. Erre sokan rávághatják, hogy hát persze, mit tehet a sofőr arról, hogy egy ló ugrik elé féktávon belül. Nincs minden esetre irányadó válasz, de elmondható, hogy ha az autós elvileg észlelhette az állatot, számolnia kellett a potenciális veszélyhelyzettel, és ez jogilag nem minősül teljesen elháríthatatlan oknak.

Sokkal inkább adódik a másik kisegítő szabály, a felelősség mérséklésének alkalmazhatósága. Itt az a szabály, hogy az autó üzembentartójának nem kell megtérítenie a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható magatartásából származott. Magyarán csak részben kell felelnie az okozott kárért, az megosztható. A kármegosztásnál a tevékenység fokozottan veszélyes jellegét az üzembentartó terhére kell figyelembe venni.

Kísértetes nálunk az Ősz
S fogyatkozott számú az ember:
S a dombkerítéses sikon
Köd-gubában jár a November.”

És hány százalékot jelent ezúttal az „annyiban”? Esete válogatja. A polgári kódex azonban szigorú az autósokkal, mert erőteljesen eltolja a felelősséget az ő terhükre. Az autós tehát akkor is felelhet a balesetért, ha egyébként nem vétett KRESZ-szabályt, illetve csak annyit, hogy jobban is csökkenthette volna a sebességét a potenciális veszélyhelyzetet észlelve.

Ez egyébként nem csak arra érvényes, hogy észreveszek-e egy szürke lovat felém száguldani a pirkadatban, hanem például az út mellett labdázó gyerekekre, busz kikerülésére (!) is. A Csabáéhoz hasonló balesetekben csökkentheti a felelősségünk mértékét, ha féktávon belül kerül elénk a gyalogos, vagy egy állat, de ez legtöbbször teljesen nem zárja ki. Akkor ennyi erővel el se induljak a kocsival, mindenért én felelek? A gépjármű üzemeltetése nem véletlenül minősül a jog szerint fokozott veszéllyel járó tevékenységnek, és éppen ezért kell rá kötelező felelősségbiztosítást kötni, illetve ha lehet, cascót is, mert a hasonló esetekre ez nyújtja a megfelelő védelmet.

Csaba végül megegyezett a ló gazdájával, bár a kárszakértő felmérése szerint az ütközés előtt körülbelül egymillió forint piaci értékű Suzukiját 1,170 millióért lehetett volna szakszerűen helyreállítani, így nagyobb kár érte, mint a ló gazdáját. A kártérítés egy részéről le kellett mondania, mint ahogy a ló gazdája is károsodott azzal, hogy az állat elpusztult, és ő is belátta, elismerte a saját közrehatását. Az arányosított kárösszegek közötti különbözetet megfizette Csabának, és ezzel elkerültek egy bizonytalan kimenetelű, de mindenképpen terhes bírósági eljárást.

Vak ügetését hallani
Hajdani, eltévedt lovasnak,
Volt erdők és ó-nádasok
Láncolt lelkei riadoznak.”