Olajutántöltés a benzinkúton: motorcsere a vége

2019.01.23. 14:55 Módosítva: 2019.01.23. 16:38

Mária hat évtizedet várt élete első autós perére. Nem vágyott az igazságszolgáltatás labirintusába, de annyi más autós mellett neki sem maradt választása. Elkövetett egy hibát: igent mondott a benzinkutasnak, amikor megkérdezte, töltsön-e motorolajat az autójába.

IMG 1015

A történet Visegrádon kezdődött, 2016. szeptember elején. Mária szeretett autójával, egy 2008-as évjáratú 1,6-os benzines Peugeot 308-cal útnak indult a Balaton felé, amikor egy pillanatra felvillant a műszerfalon az olajszint ellenőrzésére figyelmeztető lámpa. Azonnal betért az egyik helyi benzinkútra, segítséget kért a tankoláshoz, és a megfelelő motorolaj kiválasztásához, illetve megkérte a kutast az utántöltésre. Gyorsan végeztek, így Mária és férje folytatta útját. Mindezt a kút biztonsági kamerái is rögzítették, ő is megőrizte a számlát. 

A Peugeot-val körülbelül 450 kilométert tettek meg a hazatérésig anélkül, hogy a műszerfalon bármiféle hibajelzés jelent volna meg, az autó sem produkált semmi rendkívülit. A garázsban a kocsi leállítása után Máriának feltűnt, hogy a hűtőventilátor sokáig nem állt le. Újraindítani már nem tudta a motort, és amikor indítózott, azonnal kigyulladt a motorhibát jelző piktogram. A motor rettenetes hangot adott.

Másnap telefonon felhívott egy szerelőt, aki arra tippelt, hogy elfogyott a hűtővíz, és ez okozza a hibát, de ígérte, hamarosan megnézi az autót. Fél órán belül megérkezett, és a motorháztetőt felnyitva látta, hogy a hűtővíz rendben van, ám az olajbetöltő nyílás sapkája hiányzik, a motortér tele van fröcskölve olajjal, és az olaj gyakorlatilag elfogyott a motorból. A kupakot rövid keresgélés után a motor alsó takarólemezén találta meg. Ez már ránézésre sem ígért jót, alaposabb átvizsgálás után kiderült, hogy a negyedik henger egyáltalán nem működik. A motor tönkrement, gazdaságosan már nem javítható.

IMG 1013

De mikor és hogyan eshetett le a zárósapka, miért nem jelzett az olajszintet ellenőrző rendszer a műszerfalon, és miért nem észleltek ebből semmit menet közben (olajszag és füst a motortér felől)? A kérdésekre Mária ekkor még nem tudhatta a választ, ő csak annyit tudott, hogy a benzinkutason kívül senki más nem nyúlt a motorhoz. Levelet írt a töltőállomásnak, és elpanaszolta a történteket. A kút tulajdonosa az ügyet érdemben kivizsgálta, elismerték, hogy az autó náluk járt (ezt nehéz is lett volna tagadni a számla alapján), és azt is, hogy az olajat az alkalmazottjuk töltötte be. Szerintük azonban az nem vehető ki a térfigyelő kamera felvételeiből, hogy a Peugeot olajbetöltő sapkáját nem tekerte vissza a helyére, így nem is lehet felelős a történtekért.

Értik a logikát? Elvégez valaki egy műveletet, és azt állítja, biztosan jól végezte el, hiszen az ellenkezőjéről nincs közvetlen bizonyíték. A videofelvétel később mégis hasznosnak bizonyult, mivel azt lehetett vele bizonyítani, hogy a visegrádi benzinkúton kizárólag a kútkezelő csinált bármit is a motortérben.

A benzinkutat üzemeltető cég megbízott egy saját műszaki szakértőt, aki megszemlézte az autót, és részletesen dokumentálta a motorkárokat. Kiolvasták a hibatárolót, amely gyújtáskimaradást rögzített a negyedik hengernél. Nyilvánvaló volt továbbá, hogy a motorteret teljes egészében befröcskölte a rendszerből távozó olaj.

img2

Nem született volna meg ez a cikk, ha a kút végül elismerte volna a felelősségét. Az üzemeltető álláspontja szerint azonban nincs ok-okozati összefüggés a motor károsodása és a kútkezelő hibája közt, mivel Máriának mindenképpen észlelnie kellett volna ismét az olajszint csökkenését, és megelőzhette volna a végzetes motorkárt. Nem így lett, így végül a cég a motortér ingyenes megtisztítását ajánlotta fel.

Mária ezután kérdéseivel megkereste a Peugeot magyarországi importőrét, ugyanis teljesen biztos volt abban, hogy nem volt hibajelzés a műszerfalon, ilyet sem ő, sem a mellette ülő nyugdíjas mérnök férje sem látott. De miért nem, és miért ment tönkre a motor? A márkaképviselet gyorsan és érthetően válaszolt az alábbiak szerint:

"Az autó rendszere a motorolaj mennyiségét álló motornál, a gyújtás ráadásakor ellenőrzi. Ha az olajszint nem megfelelő, a rendszer üzenetet küld a műszerfalra, és az olajszint ellenőrzésre kéri az autóst. Ez az ellenőrzési funkció használat közben nem aktív, a kenőolaj jelentős része ilyenkor a kenési körben kering.

img5

A hengerfejbe épített nyomásmérő szenzor a kenési kör tetején ellenőrzi a kenőanyag áramlást a nyomás alapján és a nyomás kritikus szint alá esésekor küld visszajelzést a műszerfalra. A használati útmutató ilyen esetben a jármű megállítását írja elő.

Ezen rendszerek megbízható működéséhez szükséges a teljes rendszer megfelelő működése karbantartása. A hengerfejben és a forgattyúsházban, normál üzemeltetésnél, kismértékű túlnyomás van. Ennek előfeltétele a tömített, zárt állapot. A vizsgált esetben a feltöltő nyílás fedelének hiánya ezt nem tette lehetővé. A motor működése közben a fedetlen betöltőnyíláson jelentős olajmennyiség (akár több liter is) távozhatott anélkül, hogy a jelzett rendszerek hibaüzenetet küldtek volna.

Az olajtöltő kupak nélküli használat nem rendeltetésszerű, funkcionális és biztonsági kockázatokkal jár. Valószínű, hogy a bekövetkezett motorkárosodást ez indokolja. Sajnálatos módon a motorblokk meghibásodása, egyéb körülmények esetén, akár hibajelzés nélkül is létrejöhet."

Mária úgy gondolta, ezen állásfoglalás ismeretében a benzinkút üzemeltetője átértékeli addigi álláspontját. Erre azonban nem került sor. Mária úgy döntött, kicserélteti a tönkrement motort a Peugeot-ban, és bontott motort szereltet be helyette. A munkát kiszámláztatta, a végösszeg kerek 400 ezer forint lett. Ahogy az később kiderül, ez az eredeti motor javításához képest nagyon olcsó megoldás volt.

A történet peren kívüli része ezzel lezárult. Mária 2017. márciusában, éppen fél évvel az ominózus olajutántöltést követően keresetet nyújtott be a bíróságon a kút üzemeltetőjével szemben. Az év hátralévő kilenc hónapja kevés volt a bíróság számára az első tárgyalás kitűzésére, erre csak 2018. január első hetében látta elérkezettnek az időt. Innentől azután – igazságszolgáltatási nézőpontból legalábbis – vágtázva gyorsultak fel az események, mivel egy éven belül ítélet született.

A perben természetesen meghallgatták azt a szerelőt is, akit Mária hívott ki, és aki felfedezte a hibát. Ő a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a motort ő szerelte ki, az nála megtekinthető, megvizsgálható. Ennek örömére a bíróság szakértőt rendelt ki, akinek számos felperesi- és alperesi kérdésre kellett válaszolnia.

img3

Nem mondható, hogy az alperes, vagyis a kút tulajdonosa ne próbálta volna minden ésszerű szemszögből megfogni, cáfolni a Peugeot gazdájának állításait. Szerinte az olajrátöltést követően többször is megállt Mária a kocsival, és észlelnie kellett volna az olajszint csökkenését a műszerfalon megjelenő jelzéssel. Tény, hogy Mária többször is megállt és újraindította a járművet. A kút álláspontja szerint nem is kellett volna kicserélni a motort, mert az javítható volt, hiszen csupán gyújtáskimaradást jelzett a hibatároló.

A kút ügyvédje szerint Máriának és férjének olajszagot és füstöt is érzékelnie kellett menet közben, még ha a műszerfal nem is jelzett semmit. Életszerűtlennek találta, hogy az olajsapkát – ha leesett – nem hagyták el menet közben, és kifogásolta azt is, hogy miért csak egy liter olajat töltöttek be a kúton, ha ennyivel mindössze minimum nívószint fölé került az a teljes olajmennyiség a motorban.

Ezekkel az ellentmondásokkal kellett tehát a szakértőnek megbirkóznia. Lássuk, mire jutott. Mária döbbenten értesült, hogy a szakértő nem tudja megvizsgálni a kiemelt motort, mivel a szerelő saját bevallása szerint időközben „kidobta”. Ez rémületes hír volt, mivel egyrészt nem ebben állapodtak meg, nem ezt nyilatkozta a bíróságon sem, másrészt félő volt, hogy a szakértő nem fog tudni érdemi véleményt kialakítani.

Szerencsére a peren kívüli szemle során készített jegyzőkönyv és az ahhoz csatolt fotók olyan minőségűek és részletességűek voltak, hogy ezek alapján, a régi motor megvizsgálása nélkül is kétséget kizáró megállapításokat lehetett tenni. A szakértő kétszer is próbaútra ment az autóval a motorcsere után, és alaposan megvizsgálta, hogyan távozhat az olaj rendszerből a kupak nélkül, illetve ellenőrizte a motortér kialakítását és a hibajelzéseket. A korábbi szemlefotók, a később végzett helyszíni vizsgálatok, az importőr állásfoglalása és a felek előadása alapján végül egyértelműen és kétséget kizáróan kirajzolódott a történet:

Mária észlelte a kontrolljelzés felvillanását, betért a kútra. A kezelő nem tekerte vissza kattanásig a sapkát, miután beöntötte a motorolajat. A sapkán és a nyíláson képződő olajfilm egymagában is bizonyos tapadást biztosít az alkatrésznek, ennek és a szerencsének köszönhetően egy darabig biztosan a helyén maradt a sapka, mivel a Peugeot nem tud megtenni 450 kilométert, ha a leesett sapka miatt folyamatosan fröcsköl az olaj a betöltőnyíláson át.

A hazafelé úton, száz kilométeren belül valamikor kátyúba vagy más útegyenetlenségre hajtott a Peugeot, és a rázkódás elég erős volt, hogy a korábban nem megfelelően visszatekert sapka leessen a helyéről, így a motorolaj a betöltőnyíláson át szétszóródott a motortérben. A sapkát nem hagyták el, mert ezt megakadályozta az alsó motorburkolat. A szakértő azt is külön ellenőrizte, hogy van-e elegendő hely a motorháztető alatt, hogy az olajbetöltő nyílás fedele „leugorhasson”.

Érdekes módon a Peugeot 308 motorterének és szellőzőrendszerének kialakítása miatt a képződő olajszag és füst nem kerül az utastérbe, nem érzékelhető. A legtöbb autóban ilyen esetben olajszag terjengene, ennél a típusnál pont nem. Az olajszintet és a nyomást két külön érzékelő figyeli. Utóbbit megzavarta a nyitott betöltő nyílás és a légköri nyomás megjelenése az egyébként zártra tervezett rendszerben. A vezérműtengely menet közben az olajat kiverte a nyíláson át, és az autó éppen addig bírt működni, amíg Máriáék hazaértek vele.

A negyedik henger égésterébe nagy mennyiségű olaj jutott, ami ráégett a dugattyú tetejére, részben a nagy hőterhelés hatására. Ez a henger az olajhiány miatt „sült be”, és mechanikai sérüléseket szenvedett, illetve károsodott a motor csapágyazása is. A motor 50%-os (!) avultatással számolt javítási költsége csaknem 630 000,- Ft lett volna. Valójában tehát kétszer ennyibe került volna a helyreállítás, ha emellett dönt Mária. Ehhez képest jóval gazdaságosabb megoldást választott, amikor bontott motort szereltetett a 308-asba.

A benzinkút képviselője által kifogásolt alacsony olajszintről pedig a szakértő frappánsan úgy nyilatkozott, hogy a kezelési útmutató szerint annak a minimum és a maximum között kell lennie, ami jelen esetben teljesült, ezért ennek nincs jelentősége az ügy szempontjából. A szakértő kifejtette még, hogy a kiverődő olaj elsősorban a műanyag felső borításon és a motorháztető belső felén terült szét. Az autó haladása közben a menetszél és a ventilátor az olajat hátrafelé tereli, ezért viszonylag kevés olaj kerülhet a motorburkolat alá. Emiatt nem lehetett érzékelni az égett olaj szagát.

img1

Ezzel minden nyitott kérdést sikerült lezárni. A bíróság elsőfokú ítélete ezek alapján már csakis kedvező lehetett Mária számára. Ezúttal is érdemes rámutatni arra, hogy az ügy értékével (400 ezer forint javítási költség) vetekedik az a perköltség - illeték, szakértői díj és a jogi képviselők díja, amit a per alperesének, vagyis a kúttársaságnak meg kell fizetnie részben az állam, részben pedig Mária felé.

Mária korábban soha nem járt még bíróságon, és nagyon tartott attól, hogy túl „kisember” ő ahhoz, hogy az egyik nagy hazai kúthálózattal szemben érvényesíteni tudja igazát. Ebben az ügyben a kirendelt szakértő példás szakszerűséggel, körültekintéssel és pártatlansággal látta el a munkáját, aminek döntő szerepe volt a végső döntésben. A szakértők szerepéről és a rájuk vonatkozó törvények időközben bekövetkezett változásainak jelentőségéről egy következő cikkben foglalkozunk részletesebben. 

Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.