Mit kockáztat a horrorkaravános nepper? Válaszok a rendőrségtől

2019.07.12. 07:30 Módosítva: 2019.07.12. 08:45

Jámbor István ezredes szerint a rendőrség igenis foglalkozik a horrorkaravánok ügyével, és az interjúban pontosan el is mondta, mit tehetnek a közlekedési rendőrök, amikor megállítanak egy vontatót vontató vontatót. A válaszoktól mégsem lélegezhet fel, aki fél, hogy egyszer eltapossa egy ilyen roncsszerelvény.

legujabb

Egy ideális világban már Hegyeshalom vagy Sopron környékén megszűnne a probléma, a valóságban viszont éppen a nyugati határátkelők környékén keletkezik. Aki az utóbbi években kelet-nyugati irányban autózott Magyarországon, annak könnyen támadhatott olyan érzése, hogy nálunk megkönnyebbülhet bárki, aki meg tudja magának magyarázni, miért nem jó szabályosan közlekedni.

Hiába tiltja a KRESZ a kamionoknak, hogy a kétszer kétsávos autópályán előzgessék egymást, ez teljesen mindennapos. Hiába tilos hátulról fénykürttel kergetni a belső sávban 130-cal előző autót, a kartávolságból villogó bunkóknak nincs félnivalójuk. Meg kell szoknunk azoknak a román és bolgár autószállító szerelvényeknek a jelenlétét is, melyekről tavaly óta nem csak a rendőrség honlapján írnak rendszeresen, de egy hete a Totalcaron is olvashattak. 

Jellemzően 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű kisteherautókról, autószállítókról, és az ezek mögé kötött utánfutókról van szó, melyeken sokszor egy vagy két további autót, vagy kisteherautót szállítanak. Ha ezzel véget ér a szerelvény, és csak a rakodási szabályokat sértik meg, illetve a súlyhatárokat lépik át akár tonnákkal, már örülhetünk.

Az első cikk előtt elküldtem kérdéseimet az Országos Rendőr-főkapitányságnak. Kíváncsi voltam, hogy havonta átlagosan hány ilyen járműszerelvénnyel szemben intézkednek az autópályákon és a gyorsforgalmi utakon. Érdekelt, hogyan ellenőrizhető, hogy a kisteherautóval vagy a személyautó mögé kötött trélerekkel betartják-e a vontatásra és a szállításra vonatkozó szabályokat. És persze az is, milyen szankciókra számíthatnak a külföldi sofőrök, akik ezeket a szabályokat megsértik. 

Az írott válaszok helyett tegnap Jámbor István ezredessel, a Közlekedési Szakirányító osztály vezetőjével beszélgettem. A rendőrség az utóbbi másfél évben külön statisztikát készít a három és fél tonna össztömegű kisteherautókkal és személyautókkal elkövetett, az ilyen járművek megterhelésére és a vontatásra vonatkozó szabálysértésekkel szembeni intézkedésekről. 

Tavaly januárban száztizennyolc eseteben büntettek, aztán a szankciók száma csökkenni kezdett, áprilisban már csak nyolcvanegy volt. Egy hónappal később ismét több mint százszor bírságolták a karavánokat, majd augusztusban mindössze negyvennyolcszor. A közelmúltig nagyjából havi százas átlag alakult ki, és idén februárban volt a legtöbb dolguk a rendőröknek: akkor százharmincöt túlterhelt kisteherautót fogtak meg.

Következik-e mindebből, hogy a szabad szemmel nézve életveszélyesnek tűnő autószállítók erősen változó számban kelnek át Magyarországon? Dehogy.

Az ezzel kapcsolatos rendőri intézkedések száma egyrészt függ a jogsértések előfordulási gyakoriságától, másrészt a rendőrség ellenőrzési volumenétől. Pontosan ezt érezhetik azok az autósok is, akik szerint még mindig fontosabb az izzókészlet nézegetése, esetleg a biztonsági övek ellenőrzése a VÉDA felvételein, mint hogy eltűnjenek az életveszélyes szerelvények az utakról. Az izzókészletes legendát Jámbor ezredes cáfolja, mert tíz éve nem kötelező tartozék, így nem ellenőrzik.

A helyzet ennél sokkal összetettebb, amire tökéletes példa az alábbi néhány fénykép is. Az időpont 2019. május 3. reggel hat óra. A helyszín az M5-ös autópálya 108. kilométere. Egy régi Fiat Ducato mikrobuszt látunk, mely  autószállító utánfutót vontat, rajta egy francia rendszámú Renault Trafic mikrobusz, mögötte pedig a Renault vonóhorgára spaniferrel rögzített vonórúd, amire egy további Fiat Ducatót akasztottak. 

Egy átlagos igazságosztó kommentelő három dolgot követel a hasonló esetekben, de elárulom, hogy sem a járművek lefoglalása, sem a vezető jogosítványának elvétele, sem a letartóztatása nem szerepel a gyakorlatban. A közlemény szerint azért állították meg a vontatót, mert amellett, hogy veszélyes volt a szerelvény, megsértette a KRESZ 57. § (1) bekezdése szerinti szabályt, mely szerint autópályáról az elromlott járművet vontató járművel a legközelebbi lehajtón le kell térni. Az illető 50 ezer forint helyszíni bírságot fizetett, és elengedték. 

Napi 10-15 horrorkaraván csak az M0-án

Az ügyben megkeresem a Magyar Közút Zrt. is ahonnan az alábbi tapasztalatokat osztották meg velem:

"A gyorsforgalmi úthálózat szempontjából az M0-s autóúton koncentráltan is tapasztaljuk ezen szabálytalanul közlekedő „horrorkaravánokat”, ugyanis a körgyűrűn keresztül megy át valamennyi autópálya, főleg az M1, M3, M5 tranzitforgalma. Útellenőreink az M0 déli szektorán naponta átlagosan 10-15 ilyen esetet látnak, a legtöbbször éjszaka. Sokszor azt látják, hogy karavánban mennek, azaz 3-4 sofőrős szállítmányok is gyakoriak, érdekes módon vannak napok, amikor nem látnak szinte egyet sem, másnap pedig kétnapi szállítmány is átvonul. A legtöbb ilyen jármű egyébként az M5 irányába halad. Külön statisztikát nem vezetünk az ilyen vontatmányok okozta balesetekről, szerencsére nem is túl gyakoriak, de nyilvánvalóan veszélyt hordoznak magukban az ilyen járművek és sofőrjeik is. Ami talán a legnagyobb kockázat, azon kívül, hogy általában nem megfelelő módon rögzített rakománnyal, túlsúlyosan közlekednek, hogy még az M0-s autóúton, ahol 100-110 km/óra maximális sebességgel lehet haladni, sokszor autópálya tempóval, 120-130-cal vezetnek."

Amikor egy ilyen horrorkaraván vezetőjének csak B-kategóriás jogosítványa van, nem pedig B+E, amely a nehézpótkocsik vontatásához szükséges, a helyszíni bírság 35 ezer, feljelentés esetén pedig a pénzbírság összege 70 ezer forint lehet. Ha valaki többféle szabálysértést is elkövet, akár 150 ezer forint büntetést is kaphat, a külföldi szabálysértőket pedig általában szabálysértési hatóság elé állítják.

Miért nem büntetik őket durvábban? Mert az 3,5 tonna megengedett össztömeg alatti, tehát M1-N1 kategóriás járművekkel elkövetett rakodási és vontatási szabálysértéseket kivonták a 156/2009. kormányrendelet hatálya alól, pedig ez a jogszabály a nagyobb teherautók hasonló szabálysértéseire 50 és 500 ezer forintos pénzbírságot ír elő. Utóbbit akkor, ha a járművet az engedélyezettnél több mint harminc százalékkal jobban túlterhelték. Ugyanez a rendelet, a nagyteherautók szabálysértéseit követő közigazgatási eljárás végéig és a bírság befizetéséig a jármű visszatartását is lehetővé teszi. A kisteherautósokkal szemben viszont csak szabálysértési eljárást folytatnak le, majd hoznak egy nem jogerős döntést. Részben ez magyarázza meg, hogy miért igyekeznek sokan nagy teherautókra méretezett árut szállítani a 3,5 tonna alatti furgonokkal.

A horrrorkaravánok vezetői számára 150 ezer forint bírság tehát a plafon. Az sem véletlen, hogy elsősorban román és bolgár rendszámokat látunk a szerelvényeken, ugyanis a két ország az Európai Unió tagja, így a megbüntetett sofőröket nem lehet kitiltani Magyarországról. Surranópályát jelenthetne, hogy a bírság összegéig lefoglalhatják a megbírságolt vezető vagyontárgyait, de ez csak elméleti lehetőség.

Egy gyorsított szabálysértési eljárás félnapos kényszerpihenőt jelent a sofőrnek. A végén felszólítják, hogy hagyjon fel a szabálysértő magatartással. Biztosan van, aki ezt komolyan veszi, de a többség aligha, és nem ellenőrzik külön a szabadon engedett sofőr további mozgását.

Bár az ezredes szerint az ezen jogsértés miatt indított rendőrségi akciók száma nyugatról keletre haladva csökken (ami szerinte arra utal, hogy az adott földrajzi területen a jogsértések előfordulási gyakorisága is alacsonyabb), ha valódi visszatartó erőt jelentenének, nem lenne volna roncskonvojokkal az amúgy is tragikus 4-es főút. Mivel a rendőrségnek nincs joga lefoglalni a túlpakolt kisteherautókat, a megbüntetett vezető visszasétálhat a kapitányságról az eljárás végén és továbbmehet.  

Jámbor István ezredes megerősítette, hogy a VÉDA kamerarendszer nem alkalmas a horrorkaravánok kiszűrésére. Bár a rendszer elvileg azonosítja a járműkategóriát a lézerszkennerével, nem működik térfigyelő kameraként, ezért hiába hajt át egy túl hosszú vontatmány az oszlopok alatt, a kamerák felvételei a feldolgozóközpontba kerülnek, ahol további napok telnek el, mire a gyanús eset ügyintézőhöz kerül és csak ezután hoznak határozatot. A rakodási és vontatási szabályok megsértését nem észleli a VÉDA, súlymérést sem végez. Azt már csak én teszem hozzá, hogy rengeteg főúton simán el lehet kerülni az oszlopokat. Még az sem jelentene megoldást, ha valaki állandóan nézné az élő képet és riasztaná a járőrt, hogy eredjen a szerelvény után. 

Szerettem volna megtudni, hány közlekedési rendőr teljesít szolgálatot egy adott időpontban az autópályákon és a gyorsforgalmi utakon, illetve, hogy hány ember kellene az állandó jelenléthez, de nem jártam sikerrel.

Jámbor István persze hozzátette, hogy ha egy szervezeti egységhez húsz rendőr tartozik, és közülük négyen vannak egyszerre szolgálatban, az az autósok szubjektív megfigyelése szerint nagyon kevésnek tűnik. Ráadásul, ha egy járőrpár lekísér a parkolóba egy használtautó-vontatmányt, akár órák is eltelhetnek, mire megnézik a vontatáshoz használt autó, a tréler és az azon lévő szállított autók papírjait, benne a vontatható, illetve a szállítható tömegadatokat, majd visszatérnek a pályára. 

Miközben a magyarázatot hallgattam, eszembe jutott, hogy a hegyeshalmi határátkelő osztrák oldalán évek óta állandó gépfegyveres rendőrosztag ellenőrzi a Magyarország felől érkező forgalmat, nálunk viszont legfeljebb egy járőrautót látni néha a belépő oldalon.

Jámbor ezredes nem ért egyet a megfigyelésen alapuló állításokkal, és ezt nyilván megmagyarázhatjuk az úgynevezett migrációs helyzettel is, az egészet mégis ironikussá teszi a tény, hogy az osztrák közlekedési rendőrök sokszor az éjszaka közepén is ott állnak ugrásra készen az A1-es autópályán sokszor rögtönzött műszaki vizsgát tartanak a helyi közlekedési hatóság közreműködésével, majd szórják az 500-1000 eurós bírságokat. Tehát nem véletlen, hogy Magyarországon látunk karavánokat, Ausztriában meg nem.

Szintén az ezredes mondja, hogy nem a bírságok növelése, és nem is az állandó rendőri jelenlét szoríthatná vissza a szabálysértéseket, hanem a közlekedési morál javulása, vagyis ha az elején felsorolt, hétköznapi szabálysértések nem lennének olyan természetesek, és nem a bírságoktól való félelem tartana vissza jogsértéstől, hanem a belső meggyőződés.

Hétköznapi példákra fordítva ez valami olyasmit jelent, hogy ideális esetben nem érezné úgy minden stikliző autós, hogy amikor ő hajt gyorsabban a megengedettnél, telefonál kézből, vagy fordul meg a záróvonalon az indokolt, ezért nem jár érte bírság. Amíg ezt elérjük, sokkal több közlekedési rendőr kéne az utakra, főként azokra a helyekre, ahol kialakulnak a horrorkaravánokéhoz hasonló jelenségek, de az efféle ötleteket gondolom még házon belül elsöpri a létszámhiány.

A horrorkaravánokat futtató nepperek tudnak számolni, a Magyarországon nagyon esetleges, és eleve alacsony bírságokat bele lehet kalkulálni az autószállítók útiköltségébe. Ráadásul egy vontatóhoz csak egy sofőr kell, és az üzemanyagköltség is minimális bármilyen legális szállítási megoldáshoz képest.