A Dacia Spring megjelenésekor 15 és 20 másodperc közötti 0-100-as gyorsulások forogtak a kocsiról szóló anyagokban (ahány helyen, annyiféle), azzal az infóval, hogy ez az autó elképesztően lassú. És persze gyenge, 33 kilowattos a motorja, ami 45 lóerőt jelent benzingőzre átszámítva. A végsebessége pedig 125. Nem mérföld per óra, hanem kilométer. Tényleg használhatatlanul lassú?
Oké, még a drágább változata is hétmillió alatt van, de ez itt nem a teszt, olvasd el az első, gyors menetpróbát itt. Csak arra voltam kíváncsi, hogy ez a borzalmas, hivatalosan 19,1 másodperces gyorsulási érték mit jelent a valóságban. Azt hihetnénk, hogy korábban nem volt hasonló tetű autó az utakon a Trabantok eltűnése óta, pedig volt. Csak nem igazán tudtunk róla, hiszen ezeket a verziókat nemigen adták újságíró kezébe. Az utóbbi évtizedek alapmotoros kisautói ugyanis nagyon hasonló nulla-százas gyorsulásokra voltak képesek, egy ezres Corsa, Spalsh, Fabia 55-65 lóerővel semmivel sem volt dinamikusabb.
A rövid időt nálunk töltő Springhez a Becsületesnepper beszámított kocsijai közül egy 1,1-es, 60 lóerős Peugeot 206-ost szemeltünk ki ellenfélnek. A Peugeot ezzel az alapmotorral a gyári adat szerint 15,4 másodperc alatt gyorsít százra. Mivel a szigorú szabványmérés feltételei nem egyszerűen teljesíthetők, inkább egy szemléletes módját választottuk az összemérésnek: egymás elleni gyorsulás. Ám nemcsak állórajttal, hanem repülőrajttal is – ez a rugalmasságot mutatta meg.
Ami látszik: messze nem akkora a különbség a két autó között, mint az a teljesítményadatokból tűnne. Már csak azért sem szabad ez alapján minősíteni, mivel a teljesítmény (inkább) a végsebességre jellemző adat, viszont a Dacia nyomatéka 125 Nm, ami simán egyenértékű egy 1,3-1,4 literes motoréval, viszont 500-2500-as fordulat között végig ennyi. A Peugeot mindössze 94 Nm-t tud, de a kerékig még ott a váltó és a végáttétel, vagyis a vonóerőben nem biztos, hogy nagy a különbség – viszont a Spring nyomatékleadási jellege akkor is sokkal kedvezőbb.
Ráadásul a Spring 970 kiló, vagyis nem egy nehéz darab a villanyautók között, csak 85 kilóval nehezebb a Peugeot-nál – mint látszott, tényleg csak keveset kap álló rajt esetén, és az a hátrány is a 206-os kipörgő kerekes rajtja miatt alakul ki, utána gyakorlatilag nem nő a távolság. Repülőrajtnál 30-ról már a Dacia veri meg a Peugeot-t. A videón nem szerepel, de 40-ről is gyorsítottunk egyet: ekkor a Peugeot közelebb van a nyomatéki maximumához, így kevésbé marad le, a 100 km/h tempó felé közelítve pedig már jobban megy a lassan kifulladó Daciánál.
De ez már nem a városi tempó, márpedig a Spring oda való. Illetve országútra, de ott már nagy hidegvér és hosszú belátható szakasz kell a lovaskocsinál gyorsabb dolgok megelőzéséhez. Vagyis autót – főleg városba – nem az adatok alapján kell venni, illetve ha igen, ez a 0-50-es gyorsulás, ami a Dacia esetében 5,8 másodperc. Álmos forgalomban ennél lényegesen lassabban gyorsít bárki, vagyis a Spring ereje bőven elég, akármennyire is riasztóak a számok papíron.
