Egymilliós autó után követel 800 ezer forintot a végrehajtó az eladótól

2021.07.15. 14:45

Még 2016-ban cserélt gazdát az akkor nyolcéves Opel Corsa. Az eladó elmondása szerint hibátlan műszaki és esztétikai állapotú volt az autó, kevés kilométerrel. A vevők – egy férfi és egy nő – kipróbálták, megegyeztek az árról, majd el is vitték. A történet ott lett érdekes, hogy egy hét múlva SMS-ben jelentkeztek, hogy a kettős tömegű lendkerék elromlott, 400 ezer forintot kérnek vissza.

Mivel az eladó nem fizetett, az ügy a bíróságon kötött ki, és több furcsa fordulat után a bíróság végrehajtást rendelt el. Érdemes végigvenni, hogy milyen hibákat követtek el a résztvevő felek, hogy mi ne kerüljünk hasonló helyzetbe.

Az első súlyos hiba az volt, hogy a félórás próbaút után a egy biankó adásvételit töltöttek ki, amelyet a hölgy vevő csak letanúzott, mondván, az édesanyja cégére veszik – melyről csak később derült ki, hogy tevékenységi köre szerint autókereskedéssel foglalkozik. Kifizették a kialkudott 1050000 forintot, majd elvitték az autót. Majd egy hét múlva jött a reklamáció. Mivel az eladó szerint az autó hibátlan volt, nem tartotta jogosnak az igényt, pár hónap múlva már jött a bírósági értesítés, mely alapján a vevő cég pert indított ellene.

tulajdon

A bírósági beadványban már egy másik szerződés szerepelt, amelyben a megegyezés szerinti áron szöveg helyett már 1,4 millió forint szerepelt - a vevő elismerte, hogy azt utólag írták bele. Az eladó feljelentést tett okirathamisítás miatt, a rendőrség viszont úgy határozott, hogy a bírósági folyamat lezártáig nincs beleszólásuk az ügybe. Az alperes megpróbálta lecseréltetni a szerinte elfogult bírót, de nem járt sikerrel. Az első súlyos hiba tehát az volt, hogy nem egy teljesen kitöltött szerződést kötöttek. Minden adat és szükséges információ legyen rajta az adásvételin, akkor amikor közösen kitöltjük azt az eladás alkalmával.

A megkérdezett autószervizek szerint nem szokatlan, hogy egy autón az eladás után romlik el a kettős tömegű, és ez nem számít rejtett hibának, a csere kötelezettsége leginkább a főalkatrészekre vonatkozik. A szerviz elmondása szerint volt már olyan eset, amikor a kereskedés belement a javításba, és állta a költségeket, de volt olyan is, aki azt mondta, hogy nem, mert megtekintett és kipróbált állapotban adták át az autót. Ha elmaradt az előzetes átvizsgálás, akkor az elmondásuk szerint ez egy bonyolult ügy, mert nem lehet tudni, hogy az adásvétel idején volt-e baja vagy sem. Az eladó másodszor ott hibázott, hogy a tárgyalásra eleinte ügyvéd nélkül ment, és csak akkor fogadott fel védőt, amikor a bíró jelezte, hogy ez egy vesztett ügy számára.

A kép illusztráció
A kép illusztráció

Megkérdeztem erről az ügyről a Wagner&Wagner Ügyvédi Irodát, ahol dr. Wagner Ádám segített eligazodni az ügyben. Véleménye szerint érdekes kérdés, hogy egy eladó hogyan tudja kivédeni a vevő vele szemben indított későbbi, hibás teljesítés miatti kellékszavatossági igényeit.

Ehhez először meg kell érteni, hogy mit jelent a Ptk.-ban a hibás teljesítés. Ennek lényege, hogy a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Vagyis az autó eladója akkor teljesít hibásan, ha a jármű bizonyíthatóan már az adásvétel vagy a jármű birtokba adásának időpontjában sem felelt meg a szerződésben vagy a jogszabályokban rögzített minőségi követelményeknek.

Aminek ebben az esetben kiemelt jelentősége van, hogy a vevő fogyasztónak minősül-e. A fogyasztó a Ptk. szerint a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha fogyasztónak minősülő természetes személynek értékesítjük a járművünket, akkor őt ebben a jogi minőségben számos többletszabály védi. Tehát ebben az esetben, ahol egy autókereskedéssel foglalkozó cég vette meg a járművet, a vevő nem minősül fogyasztónak.

Ez az eset megmutatja, hogy az adásvétel előtti átvizsgálás mind a két félnek érdeke, hiszen egy szakszerviz pár tízezer forintért átvizsgálja az autót, és a felmérés dokumentációja később az eladót is védheti egy esetleges perben. Ugyanis, ha van ilyen jegyzőkönyvünk, később bíróság előtt is bizonyíthatjuk, hogy a hiba az adásvétel időpontjában nem létezett. A törvény szerint a másik megoldás az eladó számára, ha igazolható, hogy a vevő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy ismernie kellett.

Ami azt a kérdést illeti, hogy egy magánszemély eladóval szemben milyen szavatossági igények lehetnek, ebben a körben a Ptk. nem tesz különbséget magánszemély és cég között. Jogi következménnyel bíró különbség inkább a vevő személyében van, attól függően, hogy a vevő fogyasztónak minősül-e vagy sem. A másik, amit tudni érdemes, hogy a hibás teljesítés miatti kellékszavatosság csak visszterhes szerződések esetén jöhet szóba, ingyenes szerződések, ajándékozás esetében a jogosult csak kártérítési igénnyel léphet fel.

A jog a szavatossági jogok között rangsort állít fel. Maradva egy gépjármű adásvételi szerződésnél: a vevő első lépcsőben javítást vagy cserét, második lépcsőben árleszállítást kérhet, illetve a hibát maga kijavíthatja/mással kijavíttathatja vagy elállhat a szerződéstől. A hiba kijavítása/javíttatása azt jelenti, hogy a vevő a felmerült költségeinek megtérítését kérheti az eladótól. Ha a javítás vagy csere nem kivitelezhető, mert vagy lehetetlen, vagy aránytalan többletköltséggel jár, kérheti az ár arányos leszállítását vagy elállhat a szerződéstől. Ez utóbbinak viszont feltétele, hogy:

– az eladó a hiba javítását, a rossz alkatrész kicserélést nem vállalta;

– vagy e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a vevő érdekeit kímélve nem tud eleget tenni;

– vagy ha a vevőnek a javításhoz fűződő érdeke megszűnt.

A felperes céget időközben törölték – az eladó pedig ezért nem adott be ellen-kérelmet, mert úgy gondolták, egy nem létező céggel nem tud pereskedni, de a bíróság másodfokon a felszámolt cég javára döntött. Az események ezután még durvább fordulatot vettek, mert mindenféle értesítés nélkül végrehajtást kértek minden ingó és ingatlan vagyonára az alperesnek. Az autót megvásároló férfi benyújtott egy beadványt, miszerint ő lett a jogutódja ennek a pernek. Erről szintén nem kapott tájékoztatást, sem értesítést az eladó. A bíróság elismerte ezt a mulasztását. Összegezve az ügyet, most ott tart a dolog, hogy a végrehajtó 800 ezer forint körüli összeget követel.

Az eset tanulságos, kellő figyelemre és óvatosságra int mind eladói, mind vevői oldalon, érdemes megfogadni a cikkben szereplő tanácsokat, és elkerülni egy esetleges jogi procedúrát.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.