Elalvás előtt jönnek az úton ugráló állatok

2021.08.24. 12:32

Létezik egy érdekes szakkifejezés a koncentrációval, figyelemmel kapcsolatban: csatornakapacitás. A járművezetők másodpercenként átlagosan 7 információt tudnak befogadni (plusz-mínusz 2-t, tehát 5 és 9 között) – ez a csatornakapacitás. Információ, hogy milyen táblát látok, hogy kanyar következik, hogy kanyarodom, hogy előttem előz egy autó, hogy de rossz ez a zene, hogy marha éhes vagyok, hogy milyen büdösség jött be az autóba... és akkor még nem is álmodoztunk szebb életről, szeretőről. És ami a legfontosabb: az is a csatornakapacitást csökkenti, hogy érzem, észlelem: fáradt vagyok.

sleep

A fáradtsággal való küzdelem a 7 feldolgozható információból már önmagában egyet-kettőt – fáradtságtól függően – lefoglalhat, így nem csak a felfogásunk csorbulhat, hanem az a képesség is csökkenthet, hogy a maradék csatornák kiosztása fontossági sorrendben történjen. Tehát a kanyar, az úton kóválygó gyalogos észlelését kiütheti az álmodozás vagy a kintről (esetleg bentről) érkező büdösség. Még ha véglegesen és végzetesen nem is tűnik el például a kanyar észlelése, időben veszélyesen eltolódhat. A menet közbeni alvásmegelőző praktikák éppen ezért lehetnek akár kontraproduktívak is! Ropogtass ropit vagy répát! – javasolják sokan. De ezzel pont lefoglalunk egy újabb csatornát.

A legtöbb, a témában jártas szakértő egyetért abban, hogy a vezetés közbeni fáradtság ellen kizárólag az alvás segít. Öt perc, tíz perc, félóra, egy óra, akár egész éjszaka – majd a szervezetünk eldönti, hogy mikor ébredünk fel. Kisebb, inkább testi fáradtság esetén vagy fáradtságmegelőzésre jó lehet egy kis torna az autópálya melletti parkolóban, például rövid szakaszokat futva úgy, hogy közben a sarkunkkal fenéken billentjük magunkat (még ha kívülről nézve furcsa is a látvány). Megállni, kiszállni az autóból egyébként is érdemes úgy kétóránként, hogy némi plusz oxigénhez juttassuk az agyunkat. Játszhatunk a hőmérséklettel, a zenével is a kocsiban a monotónia megtörése érdekében. De a legfontosabb, hogy figyeljük magunkat és ha úgy érezzük, aludnánk kicsit, akkor tegyük is meg!

Hamarosan kötelező lesz az álmosság-figyelő

2022. július 6-tól kizárólag olyan új személygépkocsi-típusokat lesz szabad bevezetni az Európai Unió területén, melyben van álmosság-figyelmeztető, 2024. július 7-től pedig már minden új európában eladott autóban kell lennie ilyen vezetési asszisztensnek. (Az autót azért ez a rendszer nem állíthatja le.) Az EU arra kéri a gyártókat, hogy okos algoritmus alapján jelző rendszert használjanak, tehát a kocsi a szem és szemhéj mozgását, a kormányzás sajátosságait figyelve folyamatosan ellenőrizze, hogy a sofőr veszélyesen álmos-e vagy sem, és jelezze, hogy ideje egy pihenőnek . A legprimitívebb megoldás csak arra képes, hogy ha már meglehetősen nagy távot ment egy szuszra az autó, akkor szól a sofőrnek, hogy talán ideje pihenni.

A fáradtság sötétben, főleg andalító közegben (álmosító zene szól a meleg autóban, miközben a sofőrön kívül mindenki alszik) szívesebben támad – ezt támasztják alá a baleseti statisztikák is. Éjjel 2 és hajnali 5 óra között az úton lévők arányában jelentősen magasabb a balesetek száma. Egy új-zélandi tanulmány szerint ebben az időszakban 5,5-szeres a fáradtságból eredő baleseti kockázat. Továbbá majdnem háromszor magasabb, ha a járművezető az elmúlt 24 órában 5 óránál kevesebbet aludt. És nyolcszor magasabb azoknál a sofőröknél, akik a Stanford álmossági skáláján (SSS, Stanford Sleepiness Scale) 4 pontot értek el (ez körülbelül félúton van a friss állapot és az elalvás között a nyolcas skálán – lásd a táblázatot ezzel kapcsolatban!) Egy másik, amerikai tanulmány szerint a baleseti kockázat tizennégyszer nagyobb volt azon járművezetők esetében, akik arról számoltak be, hogy majdnem elaludtak a volán mögött. De ezek csak számok, még ha ijesztőek is: a kutatásokat végzők maguk is elismerik, hogy az egyéni tényezők is rengeteget számítanak.

SSS, avagy a Stanford Álmossági Skála

Az álmosság foka Besorolás
Aktívnak, életerősnek, ébernek vagy élénknek érzi magát 1
Magas szinten működőképes, de nem teljesen éber 2
Éber, de nyugodt; reagál, de nem teljesen éber 3
Kissé ködös, levert 4
Ködös; elveszti az érdeklődését az ébren maradás iránt; lelassult 5
Álmos, kábult, küzd az alvással; inkább fekszik 6
Már nem küzd az alvással, hamarosan kezdődik az alvás; álomszerű gondolatai vannak 7
Alszik X

Egyes kutatások azt is megvizsgálták, hogy milyen tényezők vezetnek a fáradtsághoz. Közvetlen kapcsolatokat találtak a megtett út, a környező látvány, a motorzaj keltette monotónia és a fáradtság között. Kiemelik továbbá, hogy a tizenéves járművezetők esetében eleve erős a biológiai alvásigény, a hétvégi éjszakai kimenőzések pedig tovább növelhetik a kockázatot jellemzően a fiatal sofőrök esetében. A kutatók azt is megállapították, hogy a fáradtság okozta balesetért felelős járművezetők gyakrabban dolgoztak több munkahelyen, váltott műszakban vagy szokatlan munkaidőben. Az altatószerek általános vagy akár csak az utazást megelőző éjszaká(ko)n való használata szintén fokozhatja a fáradtságot. Ezek mellett természetesen a régóta tartó ébrenlét is fontos faktor. Egy reprezentatív felmérésben a fáradtsággal összefüggő balesetet szenvedett járművezetők 19 százaléka számolt be arról, hogy a baleset előtt több mint 20 órát volt ébren).

4110738898 79f20f33ec z

Hozzá kell tennünk, hogy az alkohollal kapcsolatos balesetekkel ellentétben jelenleg nem áll rendelkezésre mérhető paraméter az álmosság szintjének számszerűsítésére a baleset helyszínén. Így a balesetekkel kapcsolatos tipikus jellemzők vélt ismerete nagyrészt következtetésekből származik. A jármű letért az útról és/vagy összeütközött egy másik járművel vagy tárggyal; hiányoznak a féknyomok, kizárhatók más okok (például műszaki hiba, gyorshajtás, túlzott alkoholfogyasztás, kedvezőtlen időjárás): valószínűleg elalvás van a háttérben. A szakértők felhívják a figyelmet, hogy a legtöbb ilyen eseteben a sofőr egyedül ül a járműben, ami szintén kockázati tényező! Az elalvás nem feltétlenül éjszakai jelenség; a már említett késő esti/kora reggeli időszakon túl a délután közepén – 15 óra körül – is meglepően gyakran fordulnak elő fáradtságból adódó vagy elalvásos balesetek!

A legutolsó vészjelzés, amikor szellemalakok jelennek meg előttünk, például mintha kutyák, egyéb állatok ugrálnának át az úton. De ezt nem szabad megvárni, mert ezután, ha csak nem kapunk észhez, az elalvás jön. Ilyenkor persze nem órákig alszunk a volán mögött, hanem 1-2 másodpercig tartó mikroalvások történnek, ami pont elég a bajhoz. 130 km/h sebességnél egy másodperc alatt 36 métert teszünk meg. Ha a 3 méter széles sávban pont egy kanyarban mikroalszunk, akkor – jó esetben – a szalagkorláton csikorgás ébreszt fel. És már jön is a másik, sokszor súlyosabb probléma: ébredés után hirtelen, ösztönös mozdulatokkal – átgondolatlan kormányzással, fékezéssel – próbálunk korrigálni...

Ha jön az álommanó, se saját belső ellenállásunkat, se a navigációs rendszer időnyomását, se a családi nógatást ne vegyük figyelembe. De jó lenne minél hamarabb ott lenni, nem férünk el az autóban rendesen, mit csináljunk, míg te alszol: ilyenkor mindez nem számít. És az sem számít, ha "de hát már mindjárt ott vagyunk"; mondjuk, az ezerkilométeres út utolsó 30 kilométerén járunk. Ha ott jön ránk a fáradtság, akkor is aludni kell! Az agyunkban ugyanis nem biztos, hogy van tartaléküzemanyag, a szervezetet nem az érdekli, hogy 30 van hátra, hanem inkább az, hogy 970 van mögöttünk. És ne nyomasszon senkit, hogy a navigáció a hosszú úton egyre inkább kitolta az érkezés idejét. Egy pisiléssel negyedórát vesztettünk, egy kávézással húsz percet - ezeket később ne egy halaszthatatlan rövid alvás megspórolásával akarjuk behozni!

Legyen minden üdülés ars poeticája, hogy a nyaralás a lakás ajtajának bezárásával elkezdődik! Fogadjuk meg a klasszikus keleti bölcseletet: út közben az út a fontos, nem a cél. Sokkal, de sokkal élvezetesebb lesz így utazni - és jelentősen biztonságosabb is. A fáradtság a közúti balesetek nagy részének, 10-25 százalékának fő tényezője, a fáradtsággal összefüggő balesetek pedig gyakran járnak az átlagosnál intenzívebb sérüléssel. Sokkal jobb tehát mindenkinek, ha nem kockáztatunk, hanem inkább szundítunk egy jóízűt, ha elálmosodunk!

Az alváshoz bikkfanyelven fogalmazva "közlekedés-, személy- és vagyonbiztonsági szempontból is megfelelő" helyet keressünk. Körültekintően válasszuk meg a pihenésre szánt helyet, tehát semmiképpen ne az út szélén álljunk meg! Autópályán pedig tilos megállni a leállósávban - ha olyan hirtelen jön ránk az alvás, hogy erre vetemednénk, akkor már korábban hibáztunk, amikor nem figyeltünk oda magunkra kellőképpen. Fontos, hogy sötétben hagyjunk világítást (helyzetjelzőt) az autón, akár még a parkolóban is.

Az se baj, ha nem rabolnak ki álmunkban. Országtól függetlenül előfordul, hogy erre szakosodott bandák fosztogatnak vagy lopnak autókat kevésbé biztonságos parkolókban az autópályák mentén. Erre válaszul az útkezelők már itt-ott, helyenként itthon is elkezdtek kamerákat felszerelni egyes parkolókban. Érdemes ilyet keresni vagy a benzinkutas parkolókban is kamera alatt, a kúthoz minél közelebb megállni.

A cikk megírásában segítségünkre volt: Köves Szilárd vezetéstechnikai tréner

További források:

  • Európai Bizottság
  • Stanford Egyetem, Kalifornia, USA
  • Jennie Connor és munkatársai tanulmánya: A járművezető álmosságának előfordulása egy véletlenszerű, lakossági mintán alapuló gépkocsivezetői mintában, Sérülésmegelőzési Kutatóközpont, Közösségi Egészségügyi Tanszék, Aucklandi Egyetem, Új-Zéland
  • Peter Cummings tanulmánya: Álmosság, ellenintézkedések az álmosság ellen és a gépjármű-baleset kockázata, Sérülésmegelőzési és Kutatóközpont, USA
  • Jane C Stutts és munkatásai kutatása: A járművezetők alvással összefüggő balesetek kockázati tényezői, Közúti Közlekedésbiztonsági Kutatóközpont, Észak-Karolinai Egyetem, USA

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.