Feketekrónika: ez elmúlt 50 év legsúlyosabb busztragédiái

2021.08.28. 07:25

Felüljáró tartópillérének ütközött egy horvátországi, egynapos nyaralásból hazatérő Mercedes Tourismo típusú autóbusz 2021. augusztus 15-én az M7-es autópályán Szabadbattyánnál. A balesetben kilencen vesztették életüket, 45-en megsérültek. Az elmúlt ötven évben több, hasonlóan súlyos tragédia történt magyar állampolgárokat szállító autóbuszokkal, hazánkban és külföldön egyaránt. A legsúlyosabbak vasúti átjárókban történtek.

1973. január 30. Az eddigi legsúlyosabb buszbaleset Kecskeméten, egy vasúti átjáróban történt. A Fülöpszállás és Kecskemét között menetrendszerűen közlekedő személyvonat a Korhánközi úti, sorompó nélküli átjárójában összeütközött egy Ikarus 66-ossal, amely Kecskemét–Helvécia között közlekedett a 9-es viszonylaton. A vonat a buszt 45-50 méteren maga előtt tolta. A baleset következtében a 424 021-es gőzmozdony a vasúti pálya jobb oldalára borult, az ez után sorozott postakocsi és személykocsi is kisiklott. A balesetben 37-en haltak meg és húsz sérültje volt, ők mind az autóbusz utasai voltak. A buszsofőr karcolásokkal megúszta a balesetet, a rendőrség a helyszínen őrizetbe vette. A későbbi vizsgálat kiderítette, hogy a balesetért az autóbusz vezetője tehető felelőssé, aki elmulasztotta a megállást a vasúti átjáró előtt, így hat év letöltendő börtönbüntetést kapott.

1975. október 14. A 6. számú Volán, Debrecen-Hajdúhadház-Hajdúsámson között közlekedő Ikarus 66-osa az egyik hajdúsámsoni sorompó nélküli átjáróban összeütközött a MÁV Mátészalka-Debrecen között közlekedő személyvonatát vontató M62-es dízelmozdonnyal. A balesetben 12-en veszítették életüket, ebből tízen a helyszínen, ketten a kórházban haltak bele sérüléseikbe, nyolcan pedig megsérültek. A vizsgálatok kiderítették, hogy a balesetet az Ikarus vezetője okozta, akit a debreceni bíróság hét és fél év börtönre ítélt.

1980. június 30. A siófoki buszbaleset Darnay téri, fénysorompóval biztosított vasúti átjáróban történt, ahol a MÁV Nagykanizsáról Székesfehérvárra gépmenetben (vagonok nélkül, magában) közlekedő M62-es dízelmozdonya összeütközött a 13. számú Volán Ikarus 260-as autóbuszával, amely helyi járatként közlekedett. A balesetben tizenheten a helyszínen, ketten pedig a kórházba szállítás után meghaltak, 12-en súlyosan megsérültek. Mivel a szerencsétlenségben a buszsofőr is meghalt, nem derült ki, miért hagyta figyelmen kívül a fénysorompó tilos jelzését. Az autóbusz kifogástalan műszaki állapotban volt, a fénysorompó hibátlanul működött. A szakértők pillanatnyi figyelemkihagyás valószínűsítésével zárták le a vizsgálat erre vonatkozó részét. A baleset után a mozdonyvezetőt sokkos állapotban szállították kórházba. Hónapokig kezelték, mert idegösszeroppanást kapott.

1981. november 30. Mohora községnél a Hatvan-Aszód-Balassagyarmat között közlekedő Ikarus 266-os vezetője nem vette észre az Aszód-Hatvan-Balassagyarmat-Ipolytarnóc fénysorompóval biztosított vasúti átjárójának vörös jelzését, és a MÁV M47-es dízelmozdonyával továbbított szerelvényvonata (utasok nélküli járat) elé hajtott. A baleset 17 halálos áldozatot és 53 sérültet követelt.

Az autóbusz vezetője későn észlelte, hogy a fénysorompó a közút felé tilos jelzést ad, és észrevette a közeledő vonatot is. Ekkor úgy döntött, hogy gázadással megpróbálja megmenteni a saját és az utasok életét is. A túlterhelt autóbusz azonban nem gyorsult megfelelően, majd az érkező vonat a jobb hátsó kerekénél lelökte a buszt a sínről. A busz szétszakadt, az utasok kizuhantak, a mozdony kisiklott. A buszsofőrt nyolc és fél év fogházra ítélték.

1982. szeptember 9. A magyar közlekedéstörténet egyik legsúlyosabb esete, amely igen nagy közfelháborodást is kiváltott. A Székesfehérvár Szárazrét városrészében történt tragédiában a 14. számú Volán, 37-es vonalon közlekedő, Ikarus 280-asa a farkasvermi útátjáróban összeütközött a MÁV M40-es mozdonyával továbbított nemzetközi gyorsvonattal. A balesetben 16-an hunytak el, akik nagy része kisgyermek volt, épp hazafelé tartottak a szárazréti iskolából. Hatan súlyosan megsérültek, köztük az autóbuszvezetője is. A balesetnél helyszínelő egyik rendőr az áldozatok között megtalálta saját kisfia holttestét is. A baleset kivizsgálása nem volt egyszerű, ugyanis az útátjáróban a fénysorompó nem működött, azonban erről a MÁV illetékesei nem tudtak, a buszsofőr pedig meg is állt az átjáró előtt, majd mégis elindult azt gondolván, hogy bőven átér a vonat előtt, de a kísérlete nem sikerült. A buszsofőrt hat év fogházra ítélték, örökös eltiltással a járművezetéstől.

A baleset után (tekintettel arra, hogy az áldozatok főként gyermekek voltak) a MÁV és a rendőrség oktatófilmeket és több kampányt is készített a vasúti átjárók biztonságának növelésére, amelyet segített a társadalmi összefogás is. A MÁV a szárazréti tragédia után felgyorsította a fény- és hagyományos sorompók telepítését is.

1983. szeptember 14. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó baleset 38 évvel ezelőtt, Graz mellett történt. A debreceni Medicor Művek Ikarus 255-öse fékhiba miatt szakadékba zuhant. A tragédiában tizenöten vesztették életüket, és további 31 utas sérült meg. A korabeli sajtó és a közvélemény fejeket követelt, ezért a balesetet szenvedett busz vezetője hét év börtönt kapott, ebből – bizonyítottság hiányában – két évet kellett letöltenie. Mint utólag kiderült, a sofőr többször is jelezte feletteseinek, hogy az Ikarus fékjei nem megfelelően működnek, amit végül szakszerviz helyett a Medicor műhelyében próbáltak megjavítani. A szerelés utáni próbaúton sem volt tökéletes a fék, de a szerelő ezt elintézte annyival, hogy össze kell kopniuk a betéteknek, ezért nem érzi megfelelőnek a fékeket a sofőr. A buszt elengedték az osztrák hegyekbe. A balesetet követően három hónappal az osztrák hatóságok egyértelműen a fék meghibásodását jelölték meg a tragédia okának, itthon azonban a sofőrt vádolták azzal, hogy nem megfelelően használta a fékrendszert. Mivel nem vetett volna jó fényt az országra, ha kiderül, hogy egy állami vállalat nem megfelelően tartja karban a járműveit, és a hazai üzemeltetési kultúra is bőven hagy kivetnivalót maga után, a magyar hatóságok a valós okokat eltussolták.

1988. augusztus 22. Az ausztriai Schwechat mellett egy keresztbe fordult teherautó tarolta le a Cooptourist Ikarusának az oldalát. A szerencsétlenségnek 12 halálos áldozata és 22 sérültje volt. A balesetet a teherautó sofőrje okozta, aki az osztrák hatóságok szerint nem a körülményeknek megfelelően vezette járművét. A buszsofőrt bíróság négyév börtönbüntetésre ítélte.

1991. augusztus 7. A magyarokat érintő egyik legsúlyosabb buszbaleset az ausztriai Trieben város közelében történt. A Fővárosi Gázművek természetjáró szakosztályának tagjait és hozzátartozóikat szállító autóbusz lejtőn lefelé haladva letért az útról, és egy majd száz méter mély szakadékba zuhant. A balesetben tizenhatan meghaltak és huszonegyen megsebesültek. A vizsgálat a baleset okaként a meghibásodott fékrendszert és a sofőr erre adott rossz reakcióját jelölte meg.

1992. január 7. A Hatvani Volán Gyöngyös-Hatvan között közlekedő Ikarus 266-os autóbusza a köd miatti rossz látási viszonyok között és a letaposott, lefagyott hó miatt a Miskolc-Hatvan vasútvonal Atkár és Hort-Csány közötti vasúti átjárójába csúszott. A sofőr megpróbált kitolatni a vasúti sínekről, azonban épp ekkor érkezett Vámosgyörk felől egy tehervonat, amely elgázolta az Ikarust. A tehervonat szétszakította az autóbuszt. A cukorrépával megpakolt tehervonat első kocsija kisiklott, és keresztbe fordult a pályán. Négy perccel a busz elütése után, szemből érkezett a Sopron-Miskolc gyorsvonat, amely 118 km/h sebességgel belerohant a keresztbe fordult teherkocsiba és több kocsival kisiklott, az ütközéstől az oldalára borult a tehervonat V43-as mozdonya, amelynek kerekei kiszakították a gyorsvonat több kocsijának oldalát.

Bár a balesetben hatan meghaltak és tizenegyen megsérültek, mindannyian a buszon utaztak, hatalmas szerencse a tragédiában, hogy a gyorsvonat kocsijainak utasfolyosóin épp nem tartózkodott utas és a két vonaton senki sem sérült meg. Mivel a tragédiában az autóbusz vezetője is elhunyt, ezért őt nem tudta a bíróság felelősségre vonni.

1993 február 12. Az eddigi legnagyobb közfelháborodást keltő tragédia, amelyben a szárazréti esethez hasonlóan kisgyermekek voltak az áldozatok. A Gemenc Volán Ikarus 266-os iskolabusza, a szokásos módon, Pörbölyről szállította a kisiskolásokat a közeli bátaszéki általános iskolába. A járművön, az influenzajárvány miatt a megszokott 60 helyett 29 kisgyerek utazott. Időközben a Bátaszékről Kiskunhalasra igyekvő személyvonat csaknem húsz perces késésben volt, így a mozdonyvezető a majdnem legnagyobb megengedett sebességgel (78 km/h) haladt a pályán, még akkor is, amikor az immár két hete nem működő alsónyéki útátjáró fénysorompójához értek (mint utólag kiderült, ellopták a működést biztosító akkumulátorokat, amelyek a személyautókba is passzoltak). Ott a rendelkezések szerint mindössze 15 km/h lehetett volna a legnagyobb sebességük. Itt ütötték el az épp áthaladó kisiskolásokat szállító Ikarus buszt. Az ütközés ereje olyan nagy volt, hogy a busz kettészakadt és a MÁV MDmot-jában is többmilliós kár keletkezett. A katasztrófában a buszvezetőn kívül 11 kisgyermek lelte halálát.

A Tolna megyei Bíróság – a kórházban elhunyt Sz. János autóbuszvezető felelősségének rögzítése mellett – bűnösnek mondta ki a mozdony vezetőjét, s két évi fogházbüntetésre ítélte, mivel az előírt 15 km/h helyett 78 km/h-val haladt. Az ügyész azonban súlyosbításért fellebbezett, így az ítéletet három évre növelték. Ez volt az első eset, amikor vasúti átjáróban közúti járművel ütközést követően mozdonyvezetőt letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak.

Az esetet követő társadalmi felháborodás nyomán Pörbölyön általános iskolát és építettek. A MÁV pedig megkezdte a fénysorompók korszerűsítését és újabb, nagy volumenű fény- és félsorompó telepítést kezdtek meg, emellett a MÁV a balesetet követően már csak olyan akkumulátorokat szerzett be, amelyek csak a fénysorompókkal kompatibilisek. A pörbölyi tragédiát követő években, egyébként erősen megcsappant a vasúti útátjárókban történt balesetek száma, úgy tűnik, az embereket mélyen érintette a katasztrófa.

1994. január 12. Tizenketten meghaltak, hatan súlyos, nyolcan pedig könnyebb sérülést szenvedtek 61-es főúton Taszárnál, miután egy kamion fémlemezekkel teli pótkocsija ütközött a Dombóvárról Kaposvárra tartó menetrend szerint közlekedő Ikarus 266-osnak. A Liaz nyerges kamion Ausztriából szállított fémlemezeket, azonban az egyik enyhe kanyart Taszár közelében a teherautót vezető sofőr túl gyorsan, a tachográf szerint 85 kilométeres sebességgel vette be, és nekiütközött az autóbusznak. A teherautó félpótkocsijáról lezúduló lemezek valósággal kettészelték a Kapos Volán buszát. A teherautót vezető 22 éves fiatalembert a legfelsőbb bíróság 6 év 2 hónapnyi szabadságvesztésre ítélte.

1995. szeptember 11. A Vas megyei Sorkifalud vasúti megállóhely közelében – a fénysorompó tilos jelzése ellenére – a vasúti sínekre hajtott egy munkásokat szállító mikrobusz, s összeütközött a Zalaegerszegről Szombathelyre tartó személyvonattal. Öten – köztük a vétkes gépkocsivezető – a helyszínen meghaltak, hárman megsebesültek, egyikük nyolc nap múlva elhunyt.

1996. február 26. A Kapos Volán Ikarus 415-ös típusú autóbusza Kutas belterületén lévő vasúti útátjáróban összeütközött a Kaposvárról Gyékényesre tartó gyorstehervonattal. Az összeroncsolódott autóbuszt a vonat több száz méteren tolta maga előtt. Az ütközés után nem sokkal az autóbusz roncsa kigyulladt, majd a lángok átterjedtek a MÁV V43-as mozdonyára is. A katasztrófában 12 utas és a busz vezetője is elhunyt. A tragédiát az okozta, hogy a sorompókezelő túl későn szerette volna lezárni a kézi működtetésű sorompót. A kutasi vasúti tömegszerencsétlenség okozásával vádolt sorompókezelőt öt év fogházban letöltendő büntetésre ítélték.

1999. január 24. A magyarokat érintő, külföldön bekövetkezett, eddigi legsúlyosabb buszkatasztrófa Deutschlandsberg mellett történt. A kőszegi diákokat szállító öreg Neoplan sofőrje egy lejtősebb szakaszhoz érve kivette sebességből járművét, ami óriási hibának bizonyult. A busz így motorfék nélkül, minimális levegőtermelés mellett kezdett gyorsulásba, amit az idős, rossz állapotú jármű amúgy is túlhevült fékrendszere nem tudott megállítani, a Neoplan letérve az útról legalább hússzor átfordulva egy családi ház kertjében állt meg. Az áldozatok száma tizennyolc volt, és huszonheten szorultak kórházi ápolásra. Az esetet követő vizsgálat kimutatta, hogy a sofőr hibája mellett a használtan vásárolt, túlkoros Neoplan turistabusz hibás fékrendszere is közrejátszott a tragédiában. A vétkes buszsofőrt három év börtönbüntetésre ítélte a grazi bíróság. A közvéleményt alaposan megrázta a tragédia, ami a magyar hatóságokat és döntéshozókat is lépésre kényszerítette: a 2000-es évek elejére az ország határait elhagyó autóbuszokra szigorúbb előírásokat léptettek életbe.

2007. október 29. Egy a Milan–Roma mérkőzésről hazafelé tartó szurkolói busz a stájerországi Modriach közelében letért az A2-es autópályáról, majd a pálya szélén lévő beton elválasztóelemeken átugorva a töltés oldalára borult. A balesetben a busz utasai közül két nő és egy férfi meghalt, 21-en pedig kisebb sérüléseket szenvedtek. A balesethez a sofőr figyelmetlensége vezetett, ugyanis menet közben a váltótársára nézett, hogy alszik-e, ez elég is volt ahhoz, hogy a tragédia bekövetkezzen.

2011. november 6. Az egyiptomi Hurghadában, a Best Reisen által bérelt Mercedes MCV 600-as turistabusz a repülőtérre tartó magyarokkal a fedélzetén az egyik kanyarban az útpadkának ütközött és felborult. A buszon tartózkodó negyven magyar turista közül tizenegyen meghaltak, 29-en pedig megsérültek. Az egyiptomi hatóságok kiderítették, hogy a balesetet ebben az esetben is a sofőr okozta: túl gyorsan ért az ominózus kanyarhoz, ahol kilencvennel csapódott az útpadkának, majd az oldalára borulva, több mint tíz métert csúszott. A sofőr két év letöltendő börtönbüntetést kapott. Az áldozatok és a túlélők a mai napig pereskednek az utazásszervező céggel.

2016 december 17. A debreceni Grand Tours utazási iroda emeletes Setrája a bécsi adventi vásárról hazafelé az M3-as autópálya 133-as kilométerszelvényénél az oldalára borult, majd több személyautó is a felborult autóbusznak ütközött. A tömegkarambolban öten vesztették életüket, ők mind a busz utasai voltak, tízen súlyosan megsérültek és 21-en kisebb sérüléseket szenvedtek. A balesetet az okozta, hogy aznap ónos eső esett, és egy, az emeletes buszt megelőző személyautó megcsúszott, majd megpördült a busz előtt, amely a szalagkorlátról visszapattanva többször is a busznak ütközött. Ennek és a buszsofőr balesetet elkerülő kormánymozdulatának következtében a Setra az oldalára borult.

2017 január 20. A budapesti Szinyei Merse Pál gimnázium tanulói egy franciaországi sítáborból tartottak hazafelé, amikor az olaszországi A4-es autópályán a Pizolit Busz Kft., Setra S317 GT-HD típusú autóbusza a szalagkorlátnak, majd egy felüljáró hídpillérének ütközött, ezután a balesetet szenvedett jármű kigyulladt, és néhány perc alatt teljesen kiégett. A balesetben 18-an haltak meg, 13-an pedig megsérültek.

A buszsofőr büntetőperét tárgyaló olasz bíróság 2020. augusztusi indoklása szerint a katasztrófát a vezető hosszú ideje fennálló alvászavara okozta, valamint a busz számos átalakítása, például egy plusz üzemanyagtartály beépítése a jármű elejébe, ami miatt közlekedésre alkalmatlan volt. A balesetben elhunyt hozzátartozók a mai napig pereskednek a magyar- és az olasz állammal, valamint az autóbusz üzemeltetőjével.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.