Pofátlan autós, hirtelen fékező busz - ki a felelős a csonttörésért?
A pofátlan autós szabálytalanul használta a buszsávot, majd a besorolás sem jött össze neki. Mégis a csuklós busz sofőrjét vették elő, mert nem tartotta a követési távolságot, a hirtelen fékezéstől elszálló egyik utasnak csontja is tört. Ezt az esetet elemezzük dr. Kozma Tamással és dr. Tajti Szabolccsal, a www.karterito.hu szakértő jogászaival.
Hűvös, taknyos, tipikusan télies januári idő volt Budapesten, amikor az eset történt. A háromsávos út belső két sávjában a forgalom szokásos formáját hozva gyök kettővel vánszorgott, néha egyszerűen beállt. A harmadikban, a buszsávban haladt az utasokkal tömött csuklós, előtte személyautó nyomult előre. A busz szépen tartotta a megfelelő követési távolságot egészen addig, amíg a sávot szabálytalanul használó autós gondolt egyet, és megkezdte a besorolást a középső sávba. Ekkor a buszsofőr felzárkózott, arra számítva, hogy az autós besorol előle. Ehhez nem is gyorsított, csupán tartotta addigi sebességét, miközben az autós lassult előtte.
Ám a pofátlan autósnak nem sikerült maradéktalanul a manőver, így félig még a buszsávba belógva fékezésre kényszerült, amit a buszsofőr szintén fékezéssel reagált le. Sikerült is elkerülni az ütközést, ám az utasok egy része elszállt, mint a győzelmi zászló. Egy súlyos (csonttörés) és két könnyű sérült a hirtelen fékezés eredménye az utasok között - a személyi sérülés miatt egyből büntetőeljárás indult. Az esetet a busz fedélzeti kamerája rögzítette, ezt láthatják is olvasóink. (A négy kamera felvételét egymás után vágtuk, a képet elhomályosítottuk, hogy az utasok ne legyenek felismerhetők - a szerk.)
A felvételeket elemezve a sötét és a rossz látási viszonyok miatt az autós rendszámát nem sikerült leolvasni és őt beazonosítani. Mivel nem találták meg, az eljárás során meg sem tudták hallgatni. Igaz, sokak számára vitatható módon maximum szabálysértési eljárást indítottak volna ellene a buszsáv jogosulatlan használata miatt, ami a balesettel nem összefüggő tényező.
Ez tipikusan az a helyzet volt, amikor Tamásék felhívták az általuk képviselt buszvezető ügyfelük figyelmét a tényre, hogy ez az eset a bíróságon védhetetlen, hiszen ő volt az, aki egyértelműen nem tartotta meg a követési távolságot. Ő ezt be is látta, ezért végül bíróságra nem került az ügy, közvetítői eljárásban megegyeztek a sértettel. Azért az egyes szám, mivel csupán egy nyolc napon túl gyógyuló sérült volt érintett a balesetben, így a büntetőeljárásban is.
A közvetítői eljárás tizenegynéhány éve létező történet. Minden érintett félnek (lásd okozó, sértett, rendőrség, ügyészség, bíróság) előnyös, hiszen jelentősen leegyszerűsödik az egész folyamat. Persze ehhez alapból az kell, hogy a sértett elfogadja az okozó által tett felajánlást az eljárás lefolytatására, legyen hajlandóság benne kompromisszumos megoldásra. Erről egyébként a végső szót az ügyészség mondja ki, tőlük függ, hogy az eljárás lefolytatható-e. Súlyos személyi sérülés, durva KRESZ-szabálysértés vagy visszaesők esetén nem nagyon szokták engedélyezni.
Azért jóval szerencsésebb egy ilyen eljárás, mert sokkal kötetlenebb hangulatú a szigorúan szabályozott, zárt bírósági világhoz képest – mint egy kerekasztal-beszélgetés. Itt a közvetítő nyugodt hangnemben vezeti a párbeszédet a felek között, és a sértett is könnyebben beláthatja, hogy az okozó nem egy fékevesztett vadállat, hanem egyszerűen hibázott vagy figyelmetlen volt. Arról nem is beszélve, hogy az okozó is megnyugodhat valamelyest, ha látja, hogy a másik fél nem szenvedett maradandó lelki vagy fizikai sérüléseket.
Ilyenkor általában megegyeznek egy adott összegű jóvátételben, amit az okozó a sértett részére megfizet. Nagyon fontos azonban, hogy ez nem azonos a kártérítéssel, inkább büntető jellege van, hiszen ha kártérítés lenne, akkor azt később az okozó a saját felelősségbiztosítójától követelhetné. Illetve az így kapott összeg nem csökkentheti a kártérítés mértékét. Ha például egy koccanás során a károsultnak kifizetünk mondjuk százezer forintot, és ezt írásban rögzítjük is, akkor azt később visszakövetelhetjük a biztosítóktól a KGFB-törvény alapján. Az már más kérdés, hogy ezt a kifizetést a biztosító vitathatja vagy megtagadhatja.
Az ügynek közlekedésbiztonsági szempontból is van tanulsága amellett, hogy viszonylag békés úton rendeződött. Jó, ha a követési távolság betartása nem feltételezéseken és a többi közlekedő vélhető szándékain alapul, hanem a valós forgalmi viszonyokat vesszük figyelembe, és azonnal reagálunk a változásokra. Ahogy ebben az esetben is bebizonyosodott, a megfelelő távolság folyamatos tartásával a buszsofőr megkímélte volna magát az eljárástól, és a pénztárcája is tömöttebb maradt volna.
