Csak a szelektív hulladékot akarta kidobni, mégis megbírságolták
Olvasónk környezettudatos, a hulladékot is szelektíven gyűjti. Havonta egyszer bekészíti az összes, még hasznosítható matériát a csomagtartójába és a helyi szupermarket mögötti gyűjtőedényekhez fuvarozza azokat. Eddig nem is volt ebből gond, pár hónapja azonban megváltozott a forgalmi rend az útszakaszon, így vaskos bírság lett a művelet végeredménye.
A problémát az okozta, hogy korábban a szelektív edényekhez vezető út mindkét irányból megközelíthető volt. Mára viszont az egyik végét lezárta a közútkezelő, a másik végére pedig Behajtani tilos, kivéve áruszállítás! táblát helyezett el. Sőt, a keresztező útszakaszra - mindkét irányból - Kötelező haladási irány: egyenesen! jelzőtáblával nyomatékosította a szándékot.
De miként viszi el a kukásautó a szelektív hulladékot?
Vannak olyan közlekedési szabályok, amelyek a közfeladatot ellátó járműveket nem kötik! Nem csak a kék-piros villogóval ellátott járművek tartoznak ebbe a körbe, hanem a narancssárga (villogó-forgó) figyelmeztető jelzéssel (hivatalosan, forgalmiba vagy más kísérőokmányba bejegyzett módon) ellátottak is. Tipikusan ilyen a települési (kommunális) hulladék, ide értve a szelektíven gyűjtött hulladék összegyűjtését végző kukásautó is. Adott esetben ezek a monstrumok figyelmen kívül hagyhatnak egyes közlekedési szabályokat (például egyirányú utca, behajtani tilos, megállni tilos, járdán közlekedés, jobbra tartás).
Olvasónk megszokásból kanyarodott jobbra, a mögötte közlekedő motorkerékpáros rendőrjárőr ezt viszont nem hagyta szó nélkül. A behajtani tilos és a kötelező haladási irány táblák figyelmen kívül hagyása drága mulatság! Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a rendőr csak a kötelező haladási irány tábla megszegése miatt kezdett intézkedésbe, a másik miatt nem szabott ki bírságot.
Helyszíni bírság formájában kiszabott közigazgatási bírság?
Olvasónk ilyesmiről még csak nem is hallott. Azzal tisztában volt, hogy létezik szabálysértési helyszíni bírság (például tilosban parkolásnál) vagy úgynevezett objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság (például gyorshajtásnál), de azt nem is sejtette, hogy a kettő kombinálható! Pechjére ezt megengedik a jogszabályok, elméletben még előnyös is lehet. Kevesebb jogi hercehurca, alacsonyabb összegű bírság. Elviekben.
Olvasónknak azonban itt sem volt szerencséje, a bírságoló rendőr teljes összegű bírságot (jelen esetben 78.000 forintot) szabott ki, hovatovább egy olyan jogszabályhelyre hivatkozással, amely 2012-óta nincs is hatályban. Így nem csak az összeg lett a jogszabály által előírt négyszerese (erről majd később), de még az intézkedés is téves törvényhelyre alapozódott.
Itt jön a legnagyobb csavar: fellebbezési lehetőség nincs!
Nem is lehet, hiszen helyszíni bírságolás esetén a bírságszelvény aláírásával nem csak a cselekményt és a felelősséget ismeri el az autós, de a jogorvoslati lehetőségeiről is lemond. Lenne ennek értelme, ha a helyszíni bírság valóban a jogszabályban rögzített fix összeg negyedére rúgna, valamit valamiért.
Jogorvoslat nincs, de panasz mégis van?
A hatóság tulajdonképpen tévedett, ezt a malőrt pedig akár saját hatáskörben is tudja orvosolni. Érdemes tehát jelezni a hatóság részére ilyen esetben, hogy légy került a levesbe! A lényeg, vagyis az ügy érdemi része (jármű rendszáma, sofőr személye, szabályszegés ténye, felelősség elismerése) nem változik, de az összegek akár még csökkenthetőek is.
Kijavítás saját hatáskörben
A vonatkozó jogszabály garanciális és permegelőző szerepére tekintettel rögzíti, hogy a döntés kijavítása és kiegészítése kérelemre vagy hivatalból történhet. Indokolt ugyanis biztosítani, hogy ha a kijavítás vagy a kiegészítés feltételei fennállnak, a hatóságot akkor is döntési kötelezettség terhelje, ha erre az ügyfél hívja fel a figyelmét.
A kijavítás kisebb hiba orvoslására szolgál, amikor a döntésben olyan elírás, számítási hiba kijavítása szükséges, amely nem hat ki az ügy érdemére. A kijavítás alkalmazására a törvény más egyéb feltételt nem határoz meg. A döntés kijavítása – amennyiben annak feltételei fennállnak – az ügyfél ”jelzésére”, illetve más módon történő tudomásszerzés alapján hivatalból kötelező. Ezen hibák javíthatók, feltéve, hogy a javítást követően nem változik az ügyfél személye, vagy az eljárás tárgya.
Arányosság, negyedelt bírság? Ezekkel mi legyen?
Olvasónk esete abból a szempontból is tanulságos, hogy az intézkedés során kiszabott helyszíni közigazgatási bírság indokolatlanul magas összegűre sikeredett. Nevezetesen 78.000 forintja bánta.
A jogi előírások szerint nem kötelező azonnal bírság kiszabásával nyitnia a rendőrnek! Az ilyen fix összegű közigazgatási bírságok esetén éppen amiatt teszi lehetővé a jogszabály a helyszíni intézkedést, hogy a bűneit beismerő autóst is kedvezőbb helyzetbe hozza, például egy figyelmeztetéssel. Az arányosság kérdésében úgy rendelkezik a törvény, hogy
Olvasónk biztos benne, hogy értett volna az irgum-burgumból, a foglalkozás elérte volna célját a 78 ezres csekk hiányában is. Abban biztos, hogy semmi sem indokolta a "teljes csomaggal" való nyitást a hatóság embere részéről, arról ugyanis azt mondja a jogszabály, hogy "A hatóság a figyelmeztetés szankció alkalmazása feltételeinek teljesülése esetén is közigazgatási bírság szankciót alkalmaz, ha a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet, vagy annak következményeképpen környezetkárosodás, környezetszennyezés vagy környezetveszélyeztetés következett be." Ilyesmiről viszont szó sem volt.
Másrészt, a törvény kifejezetten úgy rendelkezik, hogy közigazgatási bírság helyszíni formátumban való alkalmazása esetén nem csak a szükségesség-arányosság kérdését kell vizsgálnia a hivatalos személynek, hanem
a bírság összegét is le kell(ene) negyedelnie
100 forintnak 25 a negyede...
"A hatóság közigazgatási bírság kiszabása feltételeinek teljesülése esetén – a célszerűség figyelembevételével, mérlegelése alapján – közigazgatási bírságként helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri, és azt törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi.
Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a kiszabott helyszíni bírság összege nem lehet magasabb, mint az ugyanezen tényállás mellett megállapítható közigazgatási bírság legmagasabb összegének negyede."
Olvasónk ügyében tehát megint az a klasszikus helyzet állt elő, hogy az intézkedő hatósági személy meggyőzte a fülön csípett sofőrt a helyszínen kiszabott közigazgatási bírság előnyeiről, a valóságban azonban semmivel sem járt volna rosszabbul, ha nem írja alá a bírságszelvényt a helyszínen és érdemi vitába kezd a rendőrséggel.
Így utólag már csak a felülvizsgálat, mint rendkívüli jogorvoslat segítségül hívásában bízhat. Azt viszont közigazgatási bírságos ügyekben csak bíróság előtt lehetséges kezdeményezni, a vitatott döntés közlésétől számított 30 napon belül, és csak konkrét jogszabálysértésre hivatkozással. Nem reménytelen, de nem is lesz könnyű menet. Tanulság? Nyugodtan hívjátok fel az intézkedő hivatalos személy figyelmét az arányosság és a csökkentett helyszíni bírság szempontjaira, amikor ilyen helyzetbe kerültök. Sokszor a bírságoló sem szőrösszívű, csak a jogszabályokból nem annyira naprakész, mint várnátok.
Coverfotó: Femina.hu/GettyImages
