Automobil kiállítás: márkaképviseletek kontra alkatrészkereskedők

2000.10.05. 11:20

A napokban zajló 13. Nemzetközi Járműipari Szakkiállítás nem titkolt célja a magyarországi háttéripar számára mind nagyobb üzleti lehetőségeket kínálni. A még mindig 11,5 éves átlagéletkorú hazai autópark ezt kétféleképpen biztosítja: az újautóeladások ösztönzésével és a régiek megfelelő alkatrészellátásával. A hazai összeszerelések beszállítói több évre lekötötték kapacitásaikat, az alkatrészkereskedők viszont nem felhőtlenül elégedettek.

Pedig az idős hazai járműparkot elnézve, úgymond, nekik áll a zászló. Csakhogy az utóbbi időkben végrehajtott üzemanyagár-emelések következtében az autósok zöme bizony egyre ritkábban használja az olykor nagy lemondások árán megszerzett négykerekűt. A kevés kilométert futott jármű viszont lassabban használódik el, s a márkaképviseletek is egyre erőteljesebben kötik szervizeikhez az autótulajdonost. A közel 40 milliárdos éves forgalmat lebonyolító magyar alkatrész-kereskedelmi piac egyik vezető cégénél elmondták a Totalcarnak: statisztikák szerint a magyar autós éves átlagban mindössze 7 ezer kilométert tesz bele járművébe, mig a németországi adat ennek éppen a duplája. Emellett a szakma egyre inkább szembesül azzal a fogyasztói szokásokban tapasztalható változással, miszerint mind többen ragaszkodnak a márkaképviseletek kínálta eredeti alkatrészekhez. Ezt táplálja az a múltbéli beidegződés is, aminek nyomán mindmáig maradt némi viszolygás az emberekben az utángyártott alkatrészekkel szemben. Holott - így a szakma - a jó minőséget produkáló utángyártó nem egy esetben az adott márka szerződött beszállítója is egyben.

Egy autónak ugyanis átlagban az ötven százalékát nem maga az autógyártó állítja elő, a beszállítók pedig előszeretettel árusítanak a szabad alkatrészpiacon is - természetesen az illetékes autómárka logója nélküli, de azonos minőségű gyártmányokat - olcsóbban. A vásárlók még ma sincsenek tisztában a fogalmakkal, hiszen évekig abban éltek, hogy az orosz eredetinek mondott Lada alkatrész sokkal jobb minőségű volt, mint az ismeretlen eredetű magyar utángyártott. Ebből kifolyólag ma már csak elvétve találkozunk olyan gyártóval, aki a nemrég még divatos felújított alkatrészek előállításával foglalkozik.

Az utóbbi időben felerősödött az a verseny is, amely a márkahálózatok és a szabad pótalkatrész-piac között alakult ki. A márkák különböző szigorúsággal tartják magukat az anyacégek szabályaihoz, ám némi liberalizáció náluk is kezd kialakulni, ami együtt jár azzal, hogy árban, szolgáltatásban igyekeznek közelebb kerülni a szabad pótalkatrész-piachoz. Úgy tűnik, a hazai alkatrészkereskedőknek is sokkal jobban kell kommunikálniuk a végfogyasztókkal és jelen kell lenniük azon gyorsszerviz-hálózatok magyarországi megtelepedésénél, amelyek Nyugat-Európában egyre népszerűbbek és amelyek franchise-rendszerben, márkafüggőség nélkül végeznek gyakori és általános jellegű javításokat.

Magyarországon egyébként jó minőségű, garanciával rendelkező alkatrészek forgalmazásával a sok kiskereskedő mellett tulajdonképpen három nagy csoport foglalkozik, így azok forgalma tükrözi a hazai gépjárműállomány állapotát is. Mindazonáltal megjelentek a külföldi illetőségű multik is a piacon. Elsőként a svájci székhelyű Rhiag Group fektetett be ebbe az üzletágba, amikor tavaly 51 százalékos részesedést szerzett a Láng Kereskedelmi Kft.-ben, amely a hazai autóalkatrész-kereskedelem piacvezető cégének számít. A multinacionális cég egyébként az elmúlt évek fokozatos terjeszkedésének köszönhetően már hét ország nyolc piacvezető cégében szerzett többségi érdekeltséget. A Láng Kft. ügyvezető igazgatója a Totalcarnak elmondta: a svájci cég biztosította háttérre igencsak szükség lesz, mivel a hazai autóalkatrész-kereskedelem piacán komoly átrendeződés várható.