A luxusautók is belehúztak

2004.01.27. 10:49

A dobogó változatlan: Suzuki, Opel, Renault. A Skoda úgy tudott negyedik lenni, hogy nem is volt új modellje. A Citroen, a Toyota és a Fiat rekordot döntött.

A 2003-as év kisebb csodát hozott a magyarországi autóforgalmazók számára. Az Európa többi részén tapasztalható keresletcsökkenésnek Magyarországon nyoma sem volt, helyette folyamatosan növekvő kereslet jellemezte a tavalyi évet. Nyilván szerepet játszott ebben a közeledő EU csatlakozás, illetve az ezzel járó szabályváltozások árnövelő hatásaitól való félelem, az egyre barátságosabbnak tűnő - hitelkonstrukciók és az év nagy részét jellemző erős forint is. De a több mint 20 %-os piacbővülés így is meglepő.

A Magyarországi Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) adatai szerint az idén a hivatalos csatornákon keresztül 208.441 személygépkocsi talált gazdára hazánkban, szemben a tavalyi 172.338 autóval. A 2003-as évre a piac folyamatos bővülése volt jellemző: 2002-höz viszonyítva az első félévben 12,6 %-kal, a harmadik negyedévben 14,1 %-kal, az év végén pedig már 20,9 %-kal nőttek az eladások.

A 36.130 darabos eladás-többlet zöme, 32.439 jármű a B szegmensből, azaz a kisautók kategóriájából került ki, ami nem is csoda, hiszen viszonylag alacsony áruk és használható méretük miatt hosszú ideje ezekből a modellekből fogy a legtöbb Magyarországon. Az idén 115.967 kisautóval bővült a magyar autópark, ami rekordgyanús mennyiség. Meglepő módon a második legnépszerűbb kategória, a kompakt modelleket egyesítő C szegmens alig játszott szerepet a növekedésben.

A tavalyi 55.883 helyett az idén 55.128 hagyományos alsó középkategóriás autó kelt el, így csak a szintén e szegmensbe sorolt kompakt egyterűek sikeres szereplése miatt - amelyekből 9653 példányt adtak el, 2634-el többet mint 2002-ben - nem beszélhetünk visszaesésről. A legkisebb méretű, A szegmensbe sorolt modellekből tavaly összesen 8234 példány kelt el, jó ezerrel több, mint egy évvel korábban.

Míg a középkategóriás modelleknél (E szegmens) minimális növekedés volt tapasztalható, a 2002-ben eladott 12.975 autónál az idén összesen 205 darabbal adtak el többet. A százalékos arányokat nézve kiderül, hogy a drágább kategóriákban történtek a legnagyobb változások: sportkocsiból 87,6, prémium terepjáróból 71,2, luxusautóból pedig 46,2 %-kal adtak el többet 2003-ban, míg az alacsonyabb presztízsű nagykocsik és terepjárók kisebb népszerűségnek örvendtek, mint korábban. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ezekben a kategóriákban összesen néhány ezer autót adnak el évente, így törvényszerű, hogy egy-egy új modell bemutatása is igen jelentősen befolyásolhatja az eladásokat.

Az autómárkák közt eladási adatait tekintve továbbra is meggyőző előnnyel vezet az egyetlen magyarországi gyártóbázissal rendelkező külföldi tömeggyártó. 2003-ban a Swift búcsúja ellenére 39.747 személyautó kelt el, azaz 10,6 %-kal több, mint 2002-ben, bár a piac nagyobb arányú növekedése miatt a márka részesedése így is csökkent. Hasonlóképp járt a lista második helyét elfoglaló Opel is: a 27.043 eladott autó 16,3 %-os növekedést, de 13,5 helyett csak 13 %-os piaci részesedést jelent. A harmadik, szintén stabil előnnyel a többiek előtt a Renault, amely 19.830 személygépkocsit értékesített.

A negyedik meglepetésre a Skoda lett (15.204) 32,9 %-os növekedést produkálva, ami új modellek híján meglepően jó teljesítmény. Az ötödik a VW (14.805 autó, +13,8 %), a hatodik a Peugeot (14.579 autó, +20,2%), hetedik a Daewoo (11.579 autó, +50,4 %), a nyolcadik a Ford (10.498 autó, +36,2 %). A Toyota (10.411 autó, +39,3 %) az utolsó negyedévben került a kilencedik helyre megelőzve a Citroënt (10.094 autó, +19,1 %) és a Fiatot (9218 autó, 22,2 %). A növekedés ütemét látva nem csoda, hogy számos forgalmazónál megdőltek az eddigi rekordok. A Citroën, a Toyota és a Fiat is arról adott hírt, hogy eladásai soha nem látott magasságokba kúsztak a tavalyi évben.

Az egyes márkák eladásait összesítő táblázat második felében nagyrészt a drágább modelleket árusító forgalmazók adataival találkozhatunk, így - elsősorban az autók árfekvését figyelembe véve - elkészítettünk egy második listát is, amelyen a prémium márkák szerepelnek. Ebből a többé-kevésbé önkényes válogatásból egyértelműen kiderül, hogy a tehetősebb vásárlók körében mely márkák a legnépszerűbbek. Ahogy már évek óta, az Audi (1175 autó, +9,3 % 2002-höz képest), Mercedes (1032 autó, +13,9 %), a Volvo (1001 autó, -18,1 %) és a BMW (801 autó, +6,7 %) uralja a szegmenst, és adja az eladások több mint felét. Bár a négy márka között évről évre változik a sorrend, ez a lényegen mit sem változtat: a többiek jobbára statiszta szerepre vannak kárhoztatva.

A tavalyi eladások nyomán a magyar autóforgalmazók joggal vethetik szemük sugarát bizakodóan a ködös jövő felé. A hamarosan bevezetésre kerülő regisztrációs adó, a gyengülő forint, a bizonytalan kamatviszonyok és az autókereskedelem EU-beli liberalizációja nyomán várható konkurencia azonban sötét fellegként borul a csodálatos tervekre. Ahogy Yoda mester mondaná, a jövőt kifürkészni most lehetetlen. Így a forgalmazók csak abban bízhatnak, hogy az Erő továbbra is velük marad - kívánjuk nekik. Tisztelt Andróczi Balázs!

Érdeklődve olvastam a gépkocsieladások növekedéséről írt cikkét. Szerintem a 2003-as növekedés okai közül kifelejtett egy igen jelentőset, mégpedig a kedvezményes lakáshiteleket.

Nagyon sokan vettek fel úgy kölcsönt, hogy abból maradjon egy autóra is. Amíg a rokontól (szülőtől) való lakásvásárlást meg nem szüntették, az ilyen jellegű vételre felvett kölcsön nagy része az autószalonokban állt meg. Az ilyen kölcsönnek nagyságrendekkel jobb kondíciói vannak mint amit az autóvásárláshoz kínálnak. Érdekes volna egy olyan kimutatást megnézni, hogy a kedvezményes lakáshitel megjelenése előtti évekhez képest a vásárlásokkor milyen arányban fizettek készpénzzel, illetve milyen arányban vették az autót olyan hitelre ami kamatmentes. Ekkor a futamidő rövidsége és a törlesztőrészlet nagysága miatt a vásárlók többsége már rendelkezett a vételárral, csak arra a pár hónapra még ő forgathatja a pénzt.

Bár nehéz volna kimutatni, de nem lehetetlen, hogy a lakáshitelt felvevők hány százaléka vesz a hitel felvételét követő fél-egy éven belül autót (esetleg csak 1-2 millió forint közötti használtat, mert azért a használt kocsik eladásának növekedéséről se feletkezzünk el), pedig fizeti a havi több 10 ezer forintos törlesztést! Azt hiszem érdekes összefüggésre lehetne akadni. Én ezt 30-40 %-ra saccolom.

Bár a közszférában elég jelentős volt a bérnövekedés, ez valójában csak százalékosan nagy. Senki se gondolhatja komolyan, hogy az ápolónő vagy a tanár aki az emelés előtt havi 40-60 ezer forintot vitt haza, a kapott plusz 10-20 ezer forinttal rohan az autószalonba és (részletre) vesz egy autót, bevállalva a 40-50 ezer forintos havi törlesztőrészletet.

Persze ez csak az én személyes véleményem, amit a logikára ill. ismerőseim között előforduló hasonló esetekre alapozok. Én ezt nem játszottam meg:)))) Talán a lakáshitelek ilyen felhasználása is megérne egy cikket.

Üdvözlettel
Zs P