Még a franciánál is drágább

Az M5-ös autópálya díjszabásának nagy hibája, hogy a gyakori használók sem kapnak nagy kedvezményt . Ha például egy szegedi polgár a fővárosban dolgozik, és minden hónapban csak három hétvégére utazik haza, azaz évi 78 alkalommal veszi igénybe az autópályát, akkor még nem jogosult egy fillér kedvezményre sem, miközben csaknem negyedmillió forintot költ a sztráda használatára.

Bliccelési tippek az M5-ös autópályára       Budapestről indulva Inárcsnál, a 35-ös kilométerkőnél lehet díjfizetés nélkül lehajtani az autópályáról. Korábban, Ócsánál, a 30-as kilométernél díjfizető kapu van, de Inárcsnál - nincs. A 43-as kilométerkőnél elhelyezkedő kaput az ingyenes 5-ös úton lehet kikerülni, majd Lajosmizsénél (62-es kilométerkő) ismét visszatérhetünk. A 90-es kilométerkőig, a Kecskemét-Dél leágazásig újra ingyen autózunk; itt újra váltanunk kell az 5-ös útra. De csak átmenetileg. A 108-as kilométerkőnél, a Kiskunfélegyháza-észak feljárónál visszatérve újra kicseleztük a fizetőkaput. Az M5 autópálya 114 kilométeres teljes hosszából így 69 kilométert (!) ingyen használhatunk.

Ha ugyanezt kiszámoljuk olyan cég esetén is, amely - egyazon autóval - minden második nap jár Szegedre (havi 15 oda-vissza út), tehát évente 360 alkalommal használják a sztrádát, a kedvezmény még mindig csak 14 százalék. Éves szinten tehát az 1 123 200 forint helyett 965 952 forintot fognak fizetni - nem nagy érv a sztrádahasználat mellett. Ha naponta jönnek-mennek, jogosultak az elérhető 20 százalék maximális kedvezményre - 2 221 440 forint helyett 1 777 152 forintot fizetnek. Ez még mindig horribilis.

De nézzünk most más számsorokat. Az autópálya matricákból befolyó bevétel 2002-ben 12 milliárd forint volt, tájékoztatta a TotalCart Béni Gyöngyi, az Állami Autópálya Kezelő Rt illetékese. Ez a pénz - a február 1-től a 25 százalékos áfát leszámítva - az Rt kezelésében marad, ebből tartják karban az autópályákat és a kezelésükbe tartozó még körülbelül 150 kilométernyi egyéb utat, például az M0 körgyűrűt, az autópálya csomópontokat, pihenőhelyeket. A matricabevételek a költségek kétharmadát fedezik, az állam további 6 milliárd forinttal száll be az M1-M3-M7 autópályák fenntartásába.

Az M5 autópályát üzemeltető Aka Rt éves bevétele - nevük elhallgatását kérő források szerint - 7 milliárd forint. Az állam további 4-5 milliárd forintot fizet a társaságnak évente "üzemeltetési támogatásként".

Koncesszió az M5 autópályán       Az M5 - csakúgy, mint a többi szocializmusban épült autópálya -- 1998-ig ingyenesen volt használható. Ekkor csaknem Kecskemétig lehetett utazni rajta. Az AKA Rt. 70,7 milliárdos költséggel építette tovább az autópályát a Kiskunfélegyháza-Dél kijáratig. A költségek jó részét hitelből finanszírozták. A pálya fenntartása és a hitelek törlesztése évi 11-12 milliárd forintba kerül. A 2002-ben regisztrált 7 milliárd forintos bevétel mellett az állam évi 4-5 milliárd forintos támogatását is igénybe veszi a társaság. Így tehát nemcsak a (személy)autósok irányonkénti 3120 forintos autópályadíja, de a teljes magyar költségvetés - azaz minden egyes adóforint - egy ezreléke is a kb 45 kilométert megépítő társaság pénztárcájába vándorol. A koncessziós időszak elvileg 35 évig tart. A koncessziós szerződést 1994. május 2-án írták alá, az Antall-kabinet egyik utolsó intézkedéseként. (A választásokat 1994. május 8-án tartották.)

Ha nem lenne matrica és kapudíj, az állam összesen maximum 19 milliárd forint bevételtől esne el. Ebből persze lejönnek a matricás rendszer költségei (nyomtatás, regisztráció [számítógépes adatbázis], forgalmazók jutaléka, ellenőrzés költségei). A 19 milliárd biztos sok pénz az Olvasónak, de az államnak nem feltétlenül. Emlékezzünk: az új autók áfájából a költségvetés kb 100 milliárdot kasszírozott. Az üzemanyagok adótartalmából pedig 400 milliárdot. Az autózásból közvetlenül befolyt 500 milliárd forintnak az autópályák használati díjának 19 milliárdja csupán 3,8 százaléka - éves szinten ennyit kellene visszaforgatni, hogy az autópályák ingyenesek legyenek.

De ne tegyék még el a számológépet. A környezetvédő Levegő munkacsoport szerint a kamionok sokkal több kárt okoznak, mint a személyautók. A LMCS szakértői becslésekre hivatkozva azt állítja, hogy "a nehéz tehergépjárművek Magyarországon évente mintegy 250 milliárd forint kárt okoznak az utakban és a létesítményekben." (Idézet a Levegő munkacsoport kiadványából .)

	Néhány európai ország matricás autópályáinak hossza (km)

Ha innen közelítjük meg a témát, érdekes összefüggéseket találunk. Mint láttuk, Ausztriában a személyautók kevesebbet fizetnek az autópályahasználatért, mint nálunk. A kamionok ugyanakkor lényegesen többet: az éves matrica a kamion (D3) kategóriában nálunk 110 ezer forintba kerül, az osztrákoknál viszont 179 ezer forintnyi euróba. Összesítve tehát a kamionok ott tízszer annyit fizetnek, mint a személyautók - nálunk kevesebb mint négyszer többet.

Svájcban még pontosabb a rendszer: a nehéz tehergépjárműveknek minden útvonalon (tehát nemcsak az autópályákon) útdíjat kell fizetniük, amelynek mértéke a megtett út hosszától, a jármű megengedett össztömegétől és szennyezőanyag-kibocsátásától függ.

Ausztriában és Svájcban tehát közel állnak az ideális modellhez: az fizet többet a karbantartási költségekből, aki több kárt okoz. A svájci rendszer ráadásul arról is automatikusan gondoskodik, hogy a kamionok véletlenül se haladjanak át lakott településeken szükségtelenül - ha ugyanannyi a költség, a fene se akar feleslegesen szívni a kétsávos helyi utakon, amikor sztrádán is lehet nyomulni.

Időmegtakarítás       Ami az M5 autópályát illeti, az AKA Rt maga is mindössze 20 perc nyereséget garantál az ingyenes 5-ös úthoz képest. Ezt az adatot ellenőrzés nélkül fogadtuk el, a 20 perc előnyért kifizetett 3120 forint (személyautó esetén) nem tűnik jó biznisznek. Az újonnan fizetőssé tett M7 autópályát ellenben teszteltük, méghozzá a Nagyszőlős úti Agip-kút és Siófok belvárosa (Aral kút) közötti szakaszon, hétköznap délután. A KRESZ sebességkorlátozásait pontosan betartottuk. Az M7-est használva a távot 1 óra 10 perc alatt teljesítettük. A 7-es úton 1 óra 55 perc volt a menetidő. Különösen sokat szívtunk a martonvásári lámpás kereszteződésnél, ahol csak harmadszori lámpaváltásra sikerült átjutnunk. A Budapest-Siófok szakaszon tehát 45 percért fizetünk 1900 forintot.

Ha Magyarországon eltörölnék az autópályadíjat, a jelentős pusztítást okozó teherforgalom áttérne a sztrádákra, és relatíve kevesebb kárt idézne elő a környezetben. Jelenleg ugyanis az "élelmes" fuvarozók nagy része kicsit hosszabb menetidővel számol, de - a Levegő munkacsoport elemzése szerint - nem használja a fizetős autópályákat. Ehelyett a kamionok a párhuzamos, ingyenes utakon lakott településeken dübörögnek keresztül, gyors ütemben amortizálva az utakat és az út melletti épületeket. Bővebb információért nyugodtan fordulhatunk dabasi, martonvásári, kistarcsai polgártársainkhoz.

250 milliárd forintos, részben elkerülhető kár áll szemben 19 milliárd forint bevétellel. Jó reggelt kívánunk, tessék felébredni.