Amerikai retró

2004.01.08. 10:40

Az amerikai autógyárak arzenáljában az utóbbi néhány évben új fegyver tűnt fel: a retró design. Most, hogy a Honda vagy a Toyota piacvezetőként szinte minden egyes szegmensben tarol, a GM—DaimlerChrysler—Ford trió a régmúltra való emlékezéssel szeretné visszacsalogatni a vásárlókat.

Az úttörő kísérlet a Chrysler nevéhez fűződik, és a PT Cruiser viharos sikere igazolta törekvésüket. A PT Cruiser körüli felhajtás mára lecsitult, de a Ford és a GM már a startvonalnál toporog, amint azt az idei Detroiti Autókiállítás is fényesen bizonyítja. Jelenleg a Ford az irányzat legelkötelezettebb híve. Ez jórészt tervezőfőnökük, J. Mays érdeme, az ő nevéhez köthető a Volkswagen New Beetle megalkotása is. Mays a Fordnál is igyekszik meghonosítani a múltidéző szemléletet. Íme három friss példa:

Ford Bronco 1965 vs. Ford Bronco 2004

A Ford 1965 augusztusában mutatta be a Bronco első változatát. Ekkor a terepjárók piaca még igencsak szűkös volt Amerikában: a második világháborús Jeep civil változata, a mára a feledés homályába merült International cég Harvester Scoutja mellett az angol Land Rover néhány példánya reprezentálta a kínálatot. A Bronco „családi autónak, sportos roadsternek, hóekének, mezőgazdasági vagy katonai járműnek is használható” — dicsekedett a Ford vezetősége. Háromféle karosszériaváltozat készült: négyszemélyes kombi leemelhető keménytetővel, kétszemélyes pick-up és kétajtós roadster, ennek a hátsó üléssorát ki lehetett emelni.

A roadsternek se ajtaja, se teteje nem volt, tulajdonképpen egy nagyméretű buggynak is fel lehetett fogni. Kezdetben egyféle, 2,8 literes, hathengeres, 105 lóerős motorral és háromsebességes, teljesen szinkronizált kézi váltóval kínálták a mai sportos-többcélú járművek (SUV) ősét, de nem sokall később már egy V8-as is csatlakozott a választékhoz. A terepjárók között a Bronco készült először csavarrugós első felfüggesztéssel, és természetesen az állandó összkerékhajtás sem hiányzott. 1966-ban 12 000 darab, öt évvel később már 20 000 Bronco gördült le a gyártósorról. Az első széria karrierje 1977-ig tartott, és az utód már eggyel nagyobb kategóriába tartozott.

A Detroiti Autókiállításon bemutatott Bronco tanulmányautó kontúrjában, egyes formai megoldásaiban elődjét idézi. Utóbbiak közül a kivehető hátsó tetőelem említhető meg. Míg az eredeti Bronco az egyszerűség mintaképe volt, XXI. századi reinkarnációjába rengeteg csúcstechnológiai megoldást zsúfoltak: közös nyomócsöves turbódízel, hatsebességes „duplakuplungos” automata váltó, halogénizzók, hátul LED lámpasor stb. A Bronco egyelőre csupán jópofa kísérlet az Escape—Explorer—Expedition—Excursion SUV-kínálat további bővítésére.

Ford Mustang 1964 vs Ford Mustang 2005

1964. április 17-én nyílt meg a New Yorki Világkiállítás. Előző éjjel huszonhatmillió amerikai nézte végig a tévéképernyők előtt a Ford új sportos túrakocsijának világpremierjét. Bár valójában divatos ruhába öltöztetett családi autó volt, a Mustang a tömegek szemében a vérbeli sportkocsi eszményét testesítette meg: szexis forma, 4,7 literes, 271 lóerős V8-as motor és háromezer dollár alatti árcédula. 1964. áprilisa és 1965. augusztusa között 680 989 darab kelt el a száguldó musztángot ábrázoló emblémával ékített újdonságból. A dinamizmust sugárzó sziluett, a karakteres orr egészen a hetvenes évekig a Mustang védjegye maradt.

Mays pontosan ezeket a formai ismertetőjegyeket vette elő a Mustang legújabb generációjának megalkotásakor. Az autó orr-része a két kör alakú fényszóróval és a jellegzetes emblémával szinte egy az egyben az 1967-es Mustangot idézi, a sziluett is hasonlít, még a három részre osztott hátsó lámpabura is a hatvanas évek végére utal vissza. Az utastérben a krómszegélyes szellőzőnyílások és a háromküllős kormánykerék folytatja a retró vonulatot. A motortérben szintén V8-as terpeszkedik, teljesítménye ötven százalékkal több, mint az 1964-ben kínált V8-asé: ez a 4,6 literes 300 lóerőre képes. Az árcédula is a XXI. századot juttatja eszünkbe: a modern Mustang több, mint 20 000 dollárba kerül.

Cobra vs Ford Shelby Cobra

Carroll Shelby, aki csirkekeltetői karrierjét az ötvenes években autóversenyzői pályára cserélte, 1962-ben jelent meg az eredeti Cobrával, amelynek legerősebb változatát egy hétliteres V8-as Ford motor repítette. A brutális roadster a maga idején még a Ferrarikat is elpáholta, sőt, 1964-ben a 24 órás LeMans versenyen a GT kategóriát is Daytona Cobra kupé nyerte. A Cobrát mint az egyik legsikeresebb amerikai versenyautót a mai napig áhítatos tisztelettel kezelik, különböző alvázakra és motorokkal számtalan cég készít másolatokat, replikákat. Shelby az eredeti alvázat is biztosító AC Carsszal a kilencvenes évek elején készítette el a Cobra újabb sorozatát, azóta minden évben készül néhány autentikus Cobra-kópia.

A Cobra sikerei láttán a Ford felkérte Shelbyt, hogy gyúrja át a Mustangot, varázsoljon belőle igazi erőgépet. Shelby eleget is tett a felkérésnek. Azóta közel négy évtized telt el, és Bill Ford nemrég újra kopogtatott a már több mint nyolcvanéves, de még mindig tetterős mágus ajtaján: ismét varázslatra lenne szükség. Így született a XXI. századi Cobra egy másik retró jármű, a Ford GT alapjain. Bár az elgondolás hasonlít a Ford GT reinkarnációjához, de a Ford Shelby Cobra nem követi egy az egyben az eredeti formáit. Megtartották a jellegzetes külső és belső formai ismertetőjegyeket, de az egész koncepciót a GT alvázához igazították. A 6,4 literes, 605 lóerős V8-as motor mindenesetre méltó utódja az eredeti big blocknak.

A General Motors sem akar lemaradni. Bryan Nesbitt, aki a Chrysler PT Cruiser külsejét megálmodta, most a GM kötelékében készít hasonló járművet. 2006-ban jelenik meg a Totalcar hasábjain már említett HHR. Ezen kívül Detroitra is időzítettek egy retró prototípust, a Chevrolet Nomadot.

Chevrolet Nomad

1954-ben jelent meg az első Nomad, egy Corvette kombi. Addig a kombi leginkább részben fakarosszériás áruszállító járművet jelentett, az izgalmas külsejű Nomad ezt a képet egy csapásra átalakította. Végül rövid ideig, 1955—1957 között a Bel Air alvázán kínálták a Nomad sorozatgyártású változatát. Öt évvel ezelőtt, 1999-ben jelent meg a kettes számú Chevrolet Nomad prototípus, idén Detroitban pedig már a harmadik hasonnevű tanulmányautót köszönthettük. A forma valamennyivel modernebb lett, de a tartalom még mindig a régi: a kombi kategóriába próbál új ízt csempészni. A sorozatgyártás lehetősége most sem valószínűbb, mint 1999-ben.

A szaksajtó véleménye megoszlik a retró hatásosságáról. Ideiglenes sikereken túl hosszú távú hatást jóformán senki sem jósol, hiszen a vásárlók jó minőségű, olcsó autókra vágynak, és ezek készítésében jelenleg inkább a japánok jeleskednek.