Egy nemrég közzétett Mol-jelentés szerint Magyarországon a gázolaj nagykereskedelmi ára literenként 20 forinttal marad el a világpiaci árszinttől. Noha a franciaországi események jelzik a jobbára dízelüzemű szállítóipar stratégiai szerepét, a legutóbbi - 6,25 forintos - szeptember elejétől életbe lépett emelés és a tartósan 30 dollár feletti kőolajár ismeretében a közeljövőben újabb itthoni áremelés valószínűsíthető. Ráadásul a sokak által alternatív lehetőségnek tartott biodízelről is kiderült, hogy finoman szólva, vannak el nem hanyagolható hátrányai.
A brüsszeli bizottság előírása szerint 2005-re a gépkocsik üzemanyaga 5 százalékának úgynevezett megújuló forrásból kell származnia. A légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségének mérséklésére a növényi alapanyagú üzemanyagok használata kínálta a legígéretesebb lehetőséget. Ezek elégetésekor ugyanis körülbelül annyi szén-dixid keletkezik, amennyit a növény fejlődése során felvett.
Mint ismeretes, a növényi olajokból - elsősorban is a repceolajból - előállítható metilészter alkalmas a dízelmotorok hajtására. A biodízelnek is nevezett üzemanyag egyéb szempontokból is környezetkímélő: például ha vízbe, vagy a talajba kerül, nem okoz tartós környezetszennyezést, mert biológiai úton néhány hét alatt lebomlik. A metilészterrel hajtott járművek kipufogógázaiban a szén-monoxid és a szénhidrogének 20, a korom 50, a kén-dioxid 90 százalékkal kevesebb, mint a hagyományos dízelüzemnél.
Arról azonban már nem szívesen beszélnek a kísérletek végzői, hogy ugyanakkor 2 százalékkal megnő az élővilágra nem veszélytelen nitrogénoxidok emissziója. Mi több, a biodízelről már egy három éve Bécsben végzett kísérletsorozat kiderítette, nem igazán alkalmas a gázolaj kiváltására. A kísérletben a nagyváros tulajdonában lévő közszolgálati járművek, a szemetes kocsik és az autómentők vettek részt. A járműveket eredetileg 170 kilowattos MAN dízelmotorok hajtották. Az rögtön kiderült, hogy a biodízelre való áttérés rövid idő alatt tönkretette a motorban lévő gumi- vagy műanyagtömítéseket, ezért azokat strapabíróbb polimerekre kellett kicserélni, ami járművenként 4000 schillingbe került.
A motorgyártók által végzett kísérletekből az is kiderült, hogy a metilészter illékonyabb komponensei a motorolajba jutva csökkentik annak viszkozitását, ezért a motorolajat a szokásosnál kétszer gyakrabban kell cserélni. A biodízel használatának költségeit növeli, hogy alkalmazásakor át kell állítani a motor befecskendező rendszerét, a szabályozó elektronikát és más szűrőket kell beépíteni. A MAN mérnökeinek adatai szerint a biodízel használatakor motorjaik teljesítménye 6 százalékkal csökkent, a fogyasztás pedig 10 százalékkal nőtt. Emiatt kénytelenek voltak a közüzemi járművekbe nagyobb üzemanyagtartályokat szerelni, rontva ezzel az optimális térkihasználást. Mindezen hátrányok persze előbb-utóbb technikailag kiküszöbölhetőek lennének, csakhogy a bécsi kutatók a végösszegnél még egy fontos tételt kiemeltek: a repceolajból előállitott metilészter ára alig volt alacsonyabb a hagyományos gázolajénál.
Talán a konkrét felhasználás tanulságai is hozzájárultak ahhoz, hogy
a mintegy két éve még kormányzati szinten is vehemensen támogatott
biodízel alternatíváról ma már
mindenki mélyen hallgat. Közben persze az autógyártók
konstruktőrei sem tétlenkedtek, úgyhogy mára olyan direkt
befecskendezéses dízelmotorokkal szerelik új modelljeiket, amelyek a
legszigorúbb károsanyag-emissziós normákat is kiállják és átlagban 3
literrel kevesebb üzemanyaggal beérik, mint benzines társaik.
|