Ferihegy soha nem zár be

2008.11.24. 18:03
Megnéztük, hol mókáznak a kommandósok, kik vetetik ki a csomagból a vibrátort, kipróbáltuk a világ legmodernebb tűzoltóautóját, és megismerkedtünk az Alien mellékszereplőjével.

Gyönyörű rövidítések közt vezet utunk. Rövidítések jelölhetnek körzeteket, beosztásokat, felhasználási területet és konkrét járműveket. A személyzet a legtöbb ilyen rövidítés jelentésével tisztában van, az SFT például Surface Friction Tester, a Marshaller: a follow me car ügyelője, az SRA Strictly Restricted Area, és így tovább, és így tovább, egészen a MAU-ig, ami Magasságos AtyaÚristent jelent, amit itt úgy hívnak, Duty Airside Manager. DAM. A DAM-ot olyan magától értetődően hívja mindenki DAM-nak, hogy el tudjuk képzelni, ahogy a felesége otthon azt mondja: gyerekek, mindenki asztalhoz, mindjárt itt a DAM! Lévai Tamás Lévai Tamásként mutatkozik be, Lévai Tamás feliratú kitűző is van rajta, de a név valahogy nem bírt gyökeret ereszteni itt Ferihegyen.

A legkevésbé érdekes repülőtéri autókkal melegítünk: Focus C-Maxok adják a FOLLOW ME car-flottát. Nemrég cserélték le a több mint kétszázezret futott VW Transportereket. Korábban azért volt szükség ekkora járművekre a leszálló repülőgépek gardírozásához, mert a gurulóutak radarrendszere csak a nagyobb vasat vette észre. Én mondjuk follow me-célokra tökéletesen elegendőnek tartanék egy Fiat Pandát, illetve leginkább Swiftet. A follow me-driverek viszont egész nap a follow me autóban ülnek, és igen elégedettek a C-Max méretével.

A terület 1515 hektár, amikor a DAM körbemegy a reptéren, az 18 km, egy átlagos DAM-szolgálat 80-100 km. Naponta hatszor megy körbe rutinellenőrzésre, ha semmi nem történik. A történés persze nem feltétlenül tömegszerencsétlenség; lehet gumiszennyeződés a pályán, ami vizesen rontja a tapadást, ezt egy 200 bar nyomással betonra vizelő géppel tüntetik el. Havi átlag 2-4 madártetem is előfordul. Az intakt tetemeket maga a DAM rakja nejlonzsákba, a hajtómű-látogatásról érkező madarakhoz tisztítógépet kell kivezényelni.

Egy follow me-bekísérés csak 4-5 km, de naponta több száz repülőgépet kell behozni, így már nem is tűnik olyan lehetetlennek, hogy tíz év alatt fejenként kétszázezret hoztak össze. A munkaterületet a gurulóutak és a felszállópályák alkotják, ezekhez külön engedély és persze jogosítvány kell, nem beszélve az irányító engedélyéről. Az előtérre viszont – kísérettel – bárki felmehet.

A síkosságmérő Saabot korábban már teszteltük, most csak megyünk vele egy kört, amiből nem sok derül ki, mert a diktafonomon csak valami végtelen, igen bánatos hegedűszó vehető ki. A DAM nyilván ritkán méri maga a kifutópálya tapadását, különben le tudná halkítani az üvöltő rádiót, amellyel kapcsolatban én is tanácstalan vagyok. A fejegység helyén vannak ugyan SET, CLEAR és hasonló feliratú gombok, végül a kormányról halkítja le a DAM, úgyhogy épp későn fedezem fel a kesztyűtartó alá kendácsolt hifit.

Az ötödik kerék mintázata és keménysége (7 atmoszféra) hasonló a repülőgépek gumijaihoz, a számítógép által kalkulált értékekhez igazítják a leszálló gépek fékrendszerét és sugárfordítóját. A gépek elsősorban a hajtóművel fékeznek, de "bármire fel kell készülni", mondja a DAM, és ezt a mondatot ma még számtalanszor fogjuk hallani. Még a Boeing 747-es Jumbónak is tudni kell megszakított felszálláskor, 250 km/h-s sebességről hajtómű nélkül, kerékfékekkel megállni. Azt meg, hogy a blokkolásgátlót (ABS-t) a repülőgépekhez találták fel, valamint hogy a Lockheed ősi fékbetétgyártó mindenféle járműhöz, remélhetőleg mindenki tudta.

A síkosságmérő autóban, de a DAM irodájában is számos fénykardot találunk, melyekkel nyilván titokban minden új reptéri alkalmazott évekig dzsedizik, mielőtt megszokná, és kizárólag rendeltetésszerűen, repülőgépek leszállítására használná. Nem rossz, hiszen egy nagy Maglite lámpa az alap, úgyhogy súlya az van, és egy egyszerű műanyag kúpot húznak rá. Csak zümmögni kell hozzá, és lekapcsolni a villanyt, aztán várhatjuk is Darth Mault Vecsés irányából.

Végül behozunk két gépet a follow me carral, elég nyomasztó a nagy lila WizzAir a sarkunkban. A leszálló gépek kötelesek követni az autót, de viccelődni sajnos nem lehet velük. Ha például pillanatnyi elmezavarra hivatkozva elkezdenénk összevissza kacskaringózni, a repülő nem hagyhatja el a sárga vonalat. Mókázáshoz tehát a DAM-nak be kéne rádióznia az irányítótoronyba, mert a pilótával nincs rádiókapcsolata, és ha a torony engedélyezné, lehetne például fogócskázni.