Ebben a pavilonban van még néhány kamion is. Meg teherautók. Ha ilyet akarnék látni, kimennék egy építkezésre. Autószalonra autókat kérek, nem monstrumokat. Aztán rájöttem. Bróker körökben az a macsó, akinek a legkisebb a telefonja. Autósoknál meg akinek a legnagyobb az autója. Kamionosoknál meg akinek a legmagasabbra tud emelkedni a billencse. Csupa fallikus utalás. Pedig csajok csak a Big-Foot körül vannak, de el vannak foglalva az autó makettek eladásával. Húzzunk tovább.
A következő pavilonban a Kia és a Daewoo standja. Balról KCV-II a Kiától. A Daewoo-nál viszont megtört a jég a csajozás terén. Gyémánt utánzatból formáztak céges logót a hölgy mellső részére, aki valami szürke autó mellett állt, ami egy pulpituson forgott. Már nem emlékszem, mi volt az autó típusa, arra viszont igen, hogy az exponálás előtt a hölgy kért egy pillanat türelmet amíg gatyába rázza kebleit, mert a gyémánt logó nehéz és szép lassan minduntalan lecsúszik a hasáig. A következő lecsúszást sajnos nem várhattam meg, mivel hátra volt még legalább két pavilon.
Hirtelen elém ugrik egy Xsara WRC. Ez meg honnan jött? Kicsit arréb a peep-showra azonban mindenképpen be kellett mennem. Valami nagy Z betű volt a bejárathoz írva, de az nem érdekelt annyira.
Sajnos el kell hogy keserítsek minden peep-show fant. Se kabinok, se pénzbedobó. Egyedül a leszálló redőny, a sötét, és az autó mellett álldogáló csajok hasonlítanak az igazi kukkoldára. Bár a csajok nem vetkőznek le, az autóról lerántják a takaró ponyvát, majd néhány perc múlva visszarakják. Újabb pár perc technikai szünet és kezdődik elölről a nagy show. Még jó, hogy nincs pénzbedobó. Ezért csak akkor fizetnék, ha nekiállnának a Citroënnél látható kamu szerszámokkal szétszedni az autót.
További lődörgés közben belecsöppentem egy díjátadó műsorba. A Ford kapta a legszebb stand díját. Útközben simán elhaladtam az új belsőt kapott kabrió Lexus mellett. Gondolom ez valami újdonság volt, mert aztán egyszer csak sokan lettek körülötte. Én azonban ekkor gyorsan elmentem onnan, nehogy azt higgyék, én csináltam ilyen színűre a műszerfalat.
Az Opelnál először Szalay Balázs új, sivatagi harcra kiképzett Fronteráját láttam meg. Aztán egy félbevágott Signumot, a másik oldalt testvérét a szintén félbevágott Merivát. Meglett a gyereksarok is. Itt egy gyerekméretű Speedstert lehetett kipróbálni. Ez persze nem igaz, mert csak nézegetni lehetett. Az újabb csajozás kilátástalansága miatt, meg mivel mára már úgyis elég volt belőle, elindultam kifelé.
És végül rátaláltam arra, ami miatt tulajdonképpen eljöttem ide. A lehető legolcsóbb hostess csajokat a versenyautók között találtam meg. Hiába, már Vitray Tamás is megmondta, hogy a technikai sport nem sport, így elég nehéz megfelelő szponzorokat találnia szegény tehetséges (vagy nem olyan, de annak meg nem kell szponzor) versenyzőnek.
Ebben a helyzetben pedig minden fillért be kell osztania, nem pacsálhatja ledér lányokra. A papír hostess szép, nem beszél sületlenségeket, és nemhogy fizetésre, de még ételere se kell költeni, ha Ő áll az autónk mellett. Ezt már csak a szépségverseny győztese mellé állított papír Porsche tudná überelni. Ez már tényleg sok volt, szinte rohantam a parkoló felé, nehogy találkozzak még valakivel.
