Míg a Landerer nyomdában a 12 pontot nyomják, a zuhogó esőben Petőfi arról beszél Irinyinek, milyen jó, hogy nem a Citroën Plurielt választotta, ami még száraz időben is beázik. Igaz, abból ki lehet szedni a két nagy merevítő oszlopot, és akkor minden más autónál alkalmasabb a körkörös szónoklásra.
Délutánra a Nemzeti Múzeumnál tízezres tömeg gyűlt össze.
A Városházán megválasztják a Közbátorsági Választmányt, melynek tagja lesz Petőfi egyik szponzora, Tóth Gáspár szabómester. Az időközben húszezresre duzzadt tömeg és a választmány a pontonhídon átkelnek a Dunán, és a budai várba vonulnak, hogy megtekintsék, hogyan reszket a Helytartótanács. A tanács alelnöke, Gróf Zichy Ferenc beleegyezik, hogy két kijelölt választmányi tag kipróbálja veterán P1800-as Volvóját.
Este hatkor kiszabadítják börtönéből Táncsics Mihályt, akinek sajnos nem indul 2000-es benzines C5 kombija, mert egy gyári motorelektronika-frissítés időközben hazavágta. Sebaj! Az ünneplő tömeg vontatóköteleket ragad, és saját magát fogatolva a C5-ös elé a Váci utcai A Nádorhoz címzett fogadóig vontatják az első ismert magyar marxistát és feleségét.
Este 10-kor mindenki kiment az M3 bevezető szakaszához, mert Kossuth talált egy zsír gyorsulási helyet valahol Isaszeg térségében. A hely később, 1849 április 6-án arra is alkalmasnak bizonyult, hogy Görgey megverje Windisch-Grätz fővezér osztrák seregét. Hát még a gyorsulásra! Mindenki legyorsult mindenkit, a hátsókerekesek gumit füstöltek, az elsőkerekesek tálcáztak, aztán mindenki elment egy éjjel-nappali gyorsbüfébe, hogy elégedetten tárgyalják meg a nap eseményeit. Hiába, ilyen egy igazi nemzeti ünnep!
