Az idei Autószalon második, szakmai címke alatt futó napjára nem szakmai is bejuthatott, ha hajlandó volt 3800 forintot fizetni a jegyért. Utolsó budapesti szalonon szerzett nem szakmai emlékem 4-6 évvel ezelőttről való, egy széles, kolbászszagú, nagybajuszos ötvenes apához fűződik: "tenelököggyémánme'nyakon..szlak", majd könyökkel finoman bordán ver, és egy családtagjához fordulva lerollszozza az előtte álló XK120-as Jaguart. Ilyennel ma szerencsére nem kellett számolni, csak a standonként változó fényviszonyok nehezítették a képek készítését. A sárga teherautó és a piros macskák után tekintse meg az autók legjavát is, érdemes-e holnaptól, már csak fejenként 1300-ért kilátogatni a BNV-re.
A kiállítás vicce - a hátulról érkező életnagyságú Michelin-babát leszámítva - vagy épp legokosabb húzása mindenképpen a VW és kapcsolódó márkáinak távolmaradása, ami a korábbi grandiózus megjelenéshez képest meglepő, bár kétségkívül gazdaságos lépés. Így elesünk az ötös Golftól és a Murciélagótól, de spórolunk egy memóriakártyát.
A legtöbb újdonságot az A pavilon rejtegeti. Az év legnagyobb standja címre többen is pályáznak (a haszonjárműveseket nem számítva), közülük a Renault hatalmas, a Toyota szintén hatalmas és szinte átláthatatlan, a Citroën érthetetlenül nagy standdal indulnak, mögöttük - összkiterjedését tekintve - szemre sereghajtó a BMW-Mini-Rover-Land Rover kiállítási területe.
A pavilonba egyik irányból történő belépéskor a Hondába botlunk, amely egy kisebb standon állít ki, és sajnos túl sok érdekességet nem találunk rajta. Egy S2000-es mindig jóleső látvány, de ezen és a mellette álló Type-R Civicen kívül tényleg semmi, se egy hibrid Civic , se egy BAR-Honda, csak az ismert CR-V-k, Accordok, Civicek.
Balra a Mazda, ezt még hagyjuk, inkább a Xsara WRC fele indulunk. A Citroëné az egyik körbejárható stand, két focipályányi méretű, ettől olyan benyomást kelt, mintha nem számolták volna rendesen össze, hány megfelelő állapotú tesztautó áll a garázsban. A körbejárással sem nyerünk sokat, kissé szétszórtan helyezkednek el a C5-ök, C3-ak, Berlingók, egy Pluriel és egy árva C2-es. Megérdemelt volna egy rendesebb installációt, ha már annyit fektettek bele.
A Volvo lazán, de egyértelmű üzenettel állít ki: kérem, mi jó autókat csinálunk, tessék jönni, nézzék meg. Egy bordó XC90-es, egy háromtévés S80 T6 Executive, egy S60R és egy 70-es kombi, amire nem emlékszem, hogy XC, vagy V70R volt-e. A stand közepén az első tisztességes koncepcióautó, amivel utcán sohasem futunk majd össze, az SCC. Átlátható A-oszlopokkal, automatikusan a szemmagassághoz igazodó ülésekkel és kétféle négypontos biztonsági övvel gyártott Security Concept Car, magyarul Biztonsági Tanulmányautó.
A Fiat-Alfa Romeo-Lancia közös központi standja annyira zsúfolt, hogy például a nyár elején lenyomott árú új Barchettát fényképezni is alig lehetet. A nyilvánvalóan a gyerekkori legoautó-építés hatása alatt tervezett Simba kedves autónak tűnik, de nem értem, miért csak koromsötét üveggel készítik.
A Tilda-jellegű, vörösbe bújtatott csajokkal operáló Alfa Romeo oldalon, ha jól láttam a 147 GTA és a Spider a két központi elem, de a lányok miatt itt állandó az érdeklődők hada, vasárnapra rettenetesen fog sajogni mindannyiuk állkapcsa. A Thesisszel sincs sok bajunk, mondhatni műremek, de az olasz standon most az Ypsilon az igazi csemege, nagyon egyszerű, de mégis igazán szép vonalakkal, gyönyörű fényezéssel és végre nem cica, hanem egészségesen kikerekedett mandulaszemekkel.
A Jaguar-importőr kétemeletes piros busszal jelzi a Lotus és a Jaguar származási helyét, így harmadik, koreai márkájuk kiszorult a főpavilonból. A két Elise gyönyörű, de a kordonnal körbevett autók sosem olyan izgatók, mint a körbejárható példányok. Érdekes módon a forgalmazó a 16-os pavilonba költöztetett Hyundaioknál is hasonló elkülönítést alkalmazott. A PSA másik márkájánál a 307CC mellett két tanulmány, a csótányszerű Hoggar és a pikkel jelzett RC kupé voltak a húzóautók. A teljesen eszetlen, két darab 2,2-es HDI motorral szerelt homokfutó legnagyobb nyomatéka 2x400 Nm, teljesítménye 2x180 LE. A kétmotoros hajtásnak, az ötvencentis rugóútnak és az utasfülkében elhelyezett érintőképernyős dőlésszögmérőnek hatalmas hasznát lehetne venni, mondjuk, a Halál-völgyben vagy a Holdon.
A Toyota kiállításának két ékköve a Panis és Da Matta által az évad vége felé egyre több eredménnyel kormányzott Forma-1-es gépe (vajon valódi?) és az újjáépített Prius. A benzin-elektromos hibridhajtású környezetkímélő jószág az új tervezésű, kupészerűen gömbölyített tetejével szappantartó jellegű elődjéhez képest egészen autóformájú lett, érdemei elismerése mellett akár szépnek is nevezhetjük. A stand további részét, a pickupok és szabadidő-terepjárók mellett szinte teljesen elborítják a különféle típusok T-Sport és Verso változatai, de a Yaris, Corolla, Avensis alapmodelljeiből sincs hiány.
Kicsit megrémültem, amikor hazafelé észleltem, hogy a Focus C-Max mellett észrevétlenül sétáltam el a Ford kék standjánál. Mindenesetre kint van, mi pedig már próbáltuk, úgyhogy semmi vész, és a Focus RS amúgy is sokkal látványosabb, kicsivel tízmillió alatt.
