Több parkolási díj behajtó cég máris megtámadta az Alkotmánybíróság előtt a 2008. évi XXX-as törvényt.
Ez ugyanis a legfeljebb 1 millió Ft perértékű ügyekben gyorsítani akarja a peres eljárásokat, a perelhúzás lehetőségét csökkenteni kívánja, ezért rövidebb határidőket, szigorúbb eljárási szabályokat állapít meg. Az eredeti törvényjavaslat nem foglalkozott külön a parkolási perekkel, az erre vonatkozó, az autósok számára kedvező szabályozás Göndör István képviselő, illetve az Alkotmányügyi Bizottság módosító indítványa alapján került be a törvénybe.
A módosítás alapján június 19-étől az egy éven túli parkolási díj meg nem fizetése miatti eseteket a bíróságok nem tárgyalhatják, a folyamatban lévő pereket pedig megszüntetik. Az Országgyűlés június 9-én fogadta el a Polgári perrendtartásról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények ilyen értelmű módosítását.
A parkolási díjak kiszabásával, behajtásával kapcsolatban kialakult viszonyokat itt most nem kommentáljuk. A törvényalkotás meglehetősen lassan reagált a helyzetre, végül két lépésben, 2006. decemberben és 2008. júniusban jelentősen szűkítette a bőséges határidőkkel (vissza)élő társaságok mozgásterét. Lássuk, miről szól a két törvénymódosítás.
A szabályozás rövid története és indokai
Első lépésben a közúti közlekedésről szóló törvényt az országgyűlés úgy módosította, hogy amennyiben 2006. december 22-től a parkolási díjat nem fizették meg, a közút kezelője (vagy a megbízott gazdálkodó szervezet) a létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely jogosulatlan úthasználatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül köteles postára adni a díj- vagy pótdíjfizetési felszólítást. A díj- és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el.
A törvénymódosítás oka az volt, hogy az autós társadalom több képviselője, illetve a Magyar Autóklub, mint az autósok érdekvédelmi szervezete is sérelmezte, hogy a Polgári Törvénykönyvben foglalt öt éves elévülési időn belül bármikor követelhető, hogy a jogosulatlan úthasználó pótdíjat fizessen. Emellett technikailag is nehezen megvalósítható, hogy öt évig meg kell őrizni a matrica megvásárlását igazoló bizonylatot, ennyi idő alatt még a rajta lévő fényérzékeny felirat biztosan elmosódik.
A törvénymódosítás másik oka az volt, hogy a parkolási díj, pótdíj jogosultjai élve, vagy inkább visszaélve az öt éves elévülési idővel több évet vártak a pereskedéssel, évekig fel sem szólították a szerintük jogosulatlanul parkolót használó autósokat. Ezt a lehetőséget tehát a jogalkotás megszüntette, a szabály szépséghibája, hogy csak a 2006. december 22-ét követően történt parkolások esetén lehet alkalmazni, a korábbi parkolások miatti perek vígan folyhattak tovább.
2008. júniusban a polgári perek szabályainak megreformálása került napirendre. A perjog megreformálása jó alkalmat teremtett, hogy megszüntessék a jelentős számú parkolási díj meg nem fizetése miatti pereket. Így került be módosító indítványként a következő javaslat: a keresetlevelet (fizetési meghagyás iránti kérelmet) a bíróságnak idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania, ha a keresetlevelet a jogosulatlan úthasználattól számított egy éven túl nyújtották be. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
A jogalkotó szándékát azzal indokolta, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. A jóhiszeműség és a kölcsönös együttműködés kötelezettsége különös jelentőséggel bír a közvéleményben sokszor vihart kavaró parkolási ügyekben. A módosító javaslat a jogbiztonságot szolgálja egy speciális tartalmú jogvitának a specialitáshoz igazodó, kiszámítható időn belül való rendezésével, illetve a bírósági szervezetrendszert leterhelő, felesleges peres eljárások számát is csökkenti.
A javaslat általános támogatásra talált az országgyűlésben, minden párt mellette volt és az összes jelenlévő képviselő megszavazta.
A veszteség óriási
A jogszabályszöveg hatalmas felháborodást váltott ki a parkolási díjak behajtásával foglalkozó cégeknél, akik néhány százalékos árfolyamon vásárolták meg a parkolási díj követeléseket. Őket most sok százmilliós veszteség érheti, így például a Napi Gazdaság információi szerint az Intrum Justitia 150 ezer ügyet, összesen 5 milliárd forintnyi tartozást vett át.
A CREDITexpress Factoring Zrt. alkotmánybírósági beadványából pedig megtudhatjuk, hogy az adott rendelkezés a parkolási díj és pótdíjból eredő követelés jogosultjai, így a CREDItexpress tekintetében is akár milliárd forintos nagyságrendet érint. Tóth József, az 51 parkolócéget, köztük a legnagyobb önkormányzati cégeket tömörítő szervezet elnöke szerint országosan több milliárd forintos kára származna a parkolócégeknek és az önkormányzatoknak, ha a rendelkezést nem törölnék el.
A parkolási és behajtási cégek érvei
Az igen jelentős érdeksérelem miatt az érintett cégek és az azokat tömörítő szervezetek szinte azonnal, néhány napon belül Alkotmánybírósághoz fordultak. Röviden és leegyszerűsítve a jogbiztonsághoz való jog és a tulajdonjoghoz való jog sérelmére hivatkoztak. Mivel ez a rendelkezés milliárdos nagyságrendet és több tízezer kisperértékű ügyet érint, indítványozták, hogy az Alkotmánybíróság sürgőséggel hozzon döntést. Információink szerint ez meg is lesz, már ősszel pont kerülhet történet végére.
Az egyik érv, amivel a jogszabályt támadják, a tulajdonhoz való jog sérülése. Egyrészt kár éri az önkormányzatokat, másrészt károsodnak a parkolási díjtartozásokat felvásároló és azokat bíróságon érvényesíteni kívánó cégek is.
Az önkormányzatok közterületeiből származó bevételeket vonja el, pedig az önkormányzatok hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül.
"Különösen sérelmes a törvényi rendelkezés abból a szempontból, hogy a jogszabályokon alapuló parkolási díj és pótdíjfizetési kötelezettség európai szinten általánosan elfogadott, ugyanakkor a honi megszilárdítása – a jogszabályok betartása – ellen hazánkban médiahadjárat indult, a bizonyítékok mérlegelése körében ellentétes bírói gyakorlat alakult ki, amelynek eredményeként a parkoló polgárok fizetési hajlandósága csökkent.
Az övezettől és várakozási időtartamtól függő díj, és pótdíj a parkolásüzemeltetés törvényes eszköze, amely eszköz alkalmazását a megtámadott rendelkezés egyes esetekben lehetetlenné teszi anélkül, hogy ezt a hiányt és a várható bevételkiesést pótolná."- olvashatjuk az egyik beadványban.
Érveik közt azt is olvashatjuk, hogy vannak olyan ügyek, amelyeknél semmiképpen sem lehetett volna betartani az egyéves határidőt, mivel a parkolási társaságoknak csak 2004 óta van lehetőségük lekérdezni az érintettek személyes adatait, tehát a perlésnek korábban eljárási akadályai is voltak.
Szerintük a törvényszöveg sérti a jogbiztonságot, mert olyan helyzetet teremt, hogy egy múltbéli eseményhez kapcsolódóan – egy később rendelt kedvezőtlen törvényi következmény (jogvesztés) bekövetkezésének elkerüléséhez – egy akkor még nem ismerhető eljárási cselekmény megtétele lett volna szükséges, azaz erre a számukra kedvezőtlen változásra nem készülhettek fel.
Hivatkoztak arra a szabályra, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.
Az országgyűlés álláspontja
Ezzel szemben az országgyűlés azt az előterjesztői álláspontot fogadta el, hogy a parkolással érintett terület állami vagy önkormányzati tulajdonban áll, amellyel kapcsolatban a klasszikus értelemben vett, az Alkotmány védelme alatt álló tulajdonhoz való jog nem értelmezhető. Az önkormányzatokat megillető tulajdonosi autonómia a törvény keretei között, az adott tulajdonhoz kötődő közcél mérlegelésével értelmezendő.
Fontos mondat ez, az állami és önkormányzati tulajdonnal való rendelkezésnek korlátja van: a közcél. A helyi önkormányzat vagyona olyan, a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják – ezt mondja ki az önkormányzatokról szóló törvény.
Mivel a parkolási díjfizetés célja a közlekedés rendjének fenntartása, a forgalom szabályozása, a jóhiszeműség követelményének meg nem felelő magatartásra tekintettel adott "amnesztia" nem sérti az önkormányzat és az állam tulajdonhoz való jogát – olvashatjuk az országgyűlési előterjesztésben.
A bírák szerint aggályos
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján a bíró – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.
Az érintett peres ügyekben eljáró bírák szerint a rendelkezés visszamenőleges, vagyis a jogszabály kihirdetése előtti időkre való alkalmazása aggályokat vet fel, ezért már több száz esetben döntött úgy a bíróság, hogy a per megszüntetése helyett azt felfüggesztik és az alkotmánybírósághoz fordulnak. A legtöbb beadvány a Pesti Központi Kerületi Bíróságról érkezett.
Őszig még biztosan várnunk kell
Véleményét a témáról elmondaná másoknak is?
Tegye meg a cikk blogposztján !
Lehet, hogy az Alkotmánybíróságon valóban elvérzik ez a jószándékú, tiszta helyzetet teremtő és a bíróságokat is jelentősen tehermentesítő rendelkezés, súlyos érvek csapnak össze mellette és ellene. Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező lesz, ellene fellebbezésnek nincs helye. Az Alkotmánybíróság várhatóan már ősszel dönt a beadványokról, ha a jogszabályszöveget nem semmisíti meg, a meccs európai küzdőtéren folytatódni fog.
