Tessék elmenni!

2006.04.03. 08:05
Az idei április elseje nem csak a bolondok, az MSZP-nagygyűlés és az új budapesti villamos bemutatásának napja volt. Ekkor nyílt meg a Petőfi Csarnokban az a veteránautó- és -motor-kiállítás. Ímmel-ámmal mentem el, aztán leesett az állam.

Lehet álmélkodni kígyófejben végződő gumigömbös kürtökön. El lehet merengeni azon, milyen érzés hetvennel száguldani a 14 lóerős, madzagfékes Tatra Unitasszal, ezzel a cseh-magyar koprodukcióban készült furcsasággal 1929-ből. Azon is el lehet tűnődni, hova lett a 150-es szériából az a 147, ami végleg elsüllyedt a történelemben, és meg lehet borzongani, hogy ez itt az utolsó működő példány a világon.

Lehet elemezgetni a fantasztikus és rég kihalt műszaki megoldásokat a többszörös áttételű, két porlasztóra is ható motorkerékpár-gázrudazattól az egymásra épített tripla félelliptikus rugózásig. És lehet beszélgetni a tulajdonosokkal, akik örömmel mesélnek kedvenceikről. Vigyenek bátran feleséget, gyereket, ők is garantáltan le lesznek nyűgözve.

Egy névtáblás hölgyről kiderült, hogy férjével több autót is kihoztak a kiállításra. A gyönyörű 1911-es Opel Torpedót és az 1937-es Mercedes kabriót hosszú évek alatt, a világ számos alkatrészbörzéjét végigjárva, restaurátormesterekkel egyezkedve sikerült eredeti állapotúra hozni. 40-45 ezer eurót simán elnyeltek, egyenként, a stagnáló piac mostanában nemigen adná meg értük ezt a pénzt. De nem is azért csinálják. Hanem az emberek mosolyáért, ahogy megfordulnak a gép után, ha hétvégén kikocsiznak velük. És az érzésért, hogy áll otthon a garázsban néhány darab történelem.

Van továbbá 109 éves Panhard&Levassor, egy tökéletes állapotú igazi magyar Magosix (kettő maradt fenn összesen a kiállított modellből), öreg Méray, Indian, Harley motorok, hatalmas Mercedes, Rolls-Royce, Fiat luxusautók 1928-ból, '29-ből és '11-ből, meg még legalább harminc kézzelfogható (ha a teremőrök nem néznek oda), testközelből érezhető, szagolható csoda.

A hangulatosan, de fényképészeti szempontból gyatrán bevilágított teremben minden tőlem telhetőt megtettem kis kompakt Canonommal; a képek minőségén azonban így is bőven akad kifogásolnivaló. Sok azért rossz, mert vaku nélkül készült, ezek túl pirosak. Sok azért, mert vakuval, ezek meg zöldek. Kitöröltem a képek több mint felét. És még így is... Na mindegy, azért kattintgassanak bátran, ha már így kedvet csináltam hozzá. De ha tehetik, azt ajánlom, menjenek a PeCsába! Élőben sokkal szebbek!